„Polt Péter” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Caress58 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
74. sor: 74. sor:
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
}}}}
}}}}
'''Polt Péter''' ([[Budapest]], [[1955]]. [[szeptember 6.]] –)<ref name=":0">{{Cite web |url=http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |title=Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján |accessdate=2018-11-28 |publisher=Legfőbb Ügyészség |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181026184141/http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |archivedate=2018-10-26|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref> magyar [[jogász]], ügyész, címzetes egyetemi tanár, volt [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fideszes]] politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től [[Magyarország]] [[Ügyészség#A legfőbb ügyész|legfőbb ügyésze]]. Hivatali ideje alatt számos kritika érte tevékenységét a Fideszhez köthető ügyekben.<ref>{{Cite web|title=Totális kézi vezérlés segíti a Fideszt|author=Dezső András|url=https://index.hu/belfold/2018/01/15/kiveri_a_szemunket_a_kezi_vezerles_allami_hatosagi_lepesek_a_fidesz_erdekeben/|date=2018-01-15|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> A [[2017]]-es [[Befolyás-barométer]] szerint ő [[Magyarország]] 18. legbefolyásosabb személye.
'''Polt Péter''' ([[Budapest]], [[1955]]. [[szeptember 6.]] –)<ref name=":0">{{Cite web |url=http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |title=Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján |accessdate=2018-11-28 |publisher=Legfőbb Ügyészség |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181026184141/http://ugyeszseg.hu/pdf/Polt_Peter_szakmai_oneletrajz_180301.pdf |archivedate=2018-10-26|format=[[Portable Document Format|PDF]]}}</ref> magyar [[jogász]], ügyész, tanszékvezető egyetemi tanár, volt [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fideszes]] politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től [[Magyarország]] [[Ügyészség#A legfőbb ügyész|legfőbb ügyésze]]. A [[2017]]-es [[Befolyás-barométer]] szerint ő [[Magyarország]] 18. legbefolyásosabb személye.


== Életpályája ==
== Életpályája ==
A budapesti [[Veres Pálné Gimnázium]]ban érettségizett, majd 1975-ben felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.<ref name=":0" /> Emellett posztgraduális képzésen vett részt a [[Strasbourgi Egyetem|Strasbourgi Egyetemen]]{{Wd|Q157575}} és a [[Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia|Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián]]{{Wd|Q1141717}}.<ref name=":0" />
A budapesti [[Veres Pálné Gimnázium]]ban érettségizett, majd 1975-ben felvették az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.<ref name=":0" /> Emellett posztgraduális képzésen vett részt a [[Strasbourgi Egyetem|Strasbourgi Egyetemen]]{{Wd|Q157575}} és a [[Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia|Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián]]{{Wd|Q1141717}}.<ref name=":0" />


A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] ÁJK [[büntetőjog]]i tanszékének tanársegédje lett. [[1985]]-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.<ref name=":0" /> 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.<ref name=":0" /> 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd eseti tanácsadó az [[Igazságügyi Minisztérium|Igazságügyi Minisztériumnál]]. 1999 és 2007 között a [[Széchenyi István Egyetem]]<nowiki/>en egyetemi oktató.<ref name=":0" /> 2011-ben [[PhD]]-fokozatot szerzett a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en, majd ugyanott 2016-ban [[Habilitáció|habilitált]].<ref name=":0" /> 2017-től címzetes egyetemi tanár a [[Nemzeti Közszolgálati Egyetem]] Rendészettudományi Karán.<ref name=":0" />
A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] ÁJK [[büntetőjog]]i tanszékének tanársegédje lett. [[1985]]-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.<ref name=":0" /> 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.<ref name=":0" /> 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd esti tanácsadó az [[Igazságügyi Minisztérium|Igazságügyi Minisztériumnál]]. 1999 és 2007 között a [[Széchenyi István Egyetem]]<nowiki/>en egyetemi oktató.<ref name=":0" /> 2011-ben [[PhD]]-fokozatot szerzett a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en, majd ugyanott 2016-ban [[Habilitáció|habilitált]].<ref name=":0" /> 2017-től tanszékvezető egyetemi tanár a [[Nemzeti Közszolgálati Egyetem]] Rendészettudományi Karán.<ref name=":0" />


A [[büntetőjog]], a [[Büntetőeljárás|büntető eljárásjog]] és az [[emberi jogok]] területén publikál.<ref name=":5" /> Angolul és németül beszél.<ref name=":0" />
Angolul és németül beszél. A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. <ref>{{Cite web|title=Polt Péter publikáció|url=https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?nwi=1&inited=1&ty_on=1&url_on=1&cite_type=2&orderby=3D1a&location=mtmt&stn=1&AuthorID=10020753}}</ref>


== Közéleti pályafutása ==
== Közéleti pályafutása ==
=== A legfőbb ügyészségig ===
=== A legfőbb ügyészségig ===
1993-ban belépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]be.<ref name=":2">{{Cite web |url=https://nepszava.hu/1145503_polt-az-ugyeszsegnek-nincs-koze-a-fideszhez |title=Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez |accessdate=2018-11-29 |date=2017-11-13 |publisher=[[Népszava]] Online}}</ref> Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.<ref name=":4">{{Cite web|title=Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész|url=https://index.hu/belfold/2010/11/26/polt_peter/|date=2010-11-26|accessdate=2018-11-29|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 1995. június 30-ától az állampolgári jogok [[országgyűlési biztos|országgyűlési biztosának]] általános helyettese (az ombudsman akkor [[Gönczöl Katalin]] volt), megválasztásakor kilépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]ből.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai?p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=/internet/cplsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p201 |title=Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján |accessdate=2018-11-29 |publisher=parlament.hu}}</ref><ref name=":2" /> Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az [[Országgyűlés]] megválasztotta [[Ügyészség|legfőbb ügyésszé]], [[Györgyi Kálmán (jogász)|Györgyi Kálmán]] utódjaként.<ref name=":3" /> Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét, visszatérően a Fidesz „pártkatonájának” titulálták, mert vezetése alatt az ügyészség Fideszhez köthető ügyeiben rendre nem indultak vagy leálltak a nyomozások.<ref name=":4" /><ref>{{Cite web|title=Polt trófeájával bizonygatta igazát|url=http://www.origo.hu/itthon/20041221polt.html|publisher=[[Origo.hu]]|date=2004-12-21|accessdate=2018-11-29}}</ref> Az [[Országgyűlés]]ben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.<ref name=":4" /><ref>{{Cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/20031117polt.html |title=Polt Pétert hetedszer is leszavazták |accessdate=2018-11-29 |date=2003-11-17 |publisher=[[Origo.hu]]}}</ref>
1993-ban belépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]be.<ref name=":2">{{Cite web |url=https://nepszava.hu/1145503_polt-az-ugyeszsegnek-nincs-koze-a-fideszhez |title=Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez |accessdate=2018-11-29 |date=2017-11-13 |publisher=[[Népszava]] Online}}</ref> Az [[Jelenkori magyarországi országgyűlési választások#Az 1994-es választás|1994-es országgyűlési választáson]] a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.<ref name=":4">{{Cite web|title=Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész|url=https://index.hu/belfold/2010/11/26/polt_peter/|date=2010-11-26|accessdate=2018-11-29|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 1995. június 30-ától az állampolgári jogok [[országgyűlési biztos|országgyűlési biztosának]] általános helyettese (az ombudsman akkor [[Gönczöl Katalin]] volt), megválasztásakor kilépett a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]ből.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai?p_p_id=pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&_pairproxy_WAR_pairproxyportlet_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=/internet/cplsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=p201 |title=Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján |accessdate=2018-11-29 |publisher=parlament.hu}}</ref><ref name=":2" /> Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az [[Országgyűlés]] megválasztotta [[Ügyészség|legfőbb ügyésszé]], [[Györgyi Kálmán (jogász)|Györgyi Kálmán]] utódjaként.<ref name=":3" /> Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét. Az [[Országgyűlés]]ben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.<ref name=":4" /><ref>{{Cite web |url=http://www.origo.hu/itthon/20031117polt.html |title=Polt Pétert hetedszer is leszavazták |accessdate=2018-11-29 |date=2003-11-17 |publisher=[[Origo.hu]]}}</ref>


Mandátuma 2006-ban járt le, utódja [[Kovács Tamás (jogász)|Kovács Tamás]] katonai főügyész lett, miután [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] első jelöltjét, [[Horányi Miklós|Horányi Miklóst]] a kormánypártok ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]–[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) nem támogatták.<ref name=":4" /> Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.<ref name=":4" />
Mandátuma 2006-ban járt le, utódja [[Kovács Tamás (jogász)|Kovács Tamás]] katonai főügyész lett, miután [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] első jelöltjét, [[Horányi Miklós|Horányi Miklóst]] a kormánypártok ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]–[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) nem támogatták.<ref name=":4" /> Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.<ref name=":4" />
92. sor: 92. sor:
2010-ben [[Schmitt Pál]] köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.<ref name=":4" /> 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke|url=https://index.hu/kulfold/eu/2011/05/28/polt_peter_lett_az_unios_legfobb_ugyeszek_elnoke/|publisher=[[Index.hu]]|date=2011-05-28|accessdate=2018-11-29}}</ref>
2010-ben [[Schmitt Pál]] köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.<ref name=":4" /> 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke|url=https://index.hu/kulfold/eu/2011/05/28/polt_peter_lett_az_unios_legfobb_ugyeszek_elnoke/|publisher=[[Index.hu]]|date=2011-05-28|accessdate=2018-11-29}}</ref>


A legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet, konkrét ügyekkel ugyanakkor nem foglalkozik. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (új Be.) 29.§-a, valamint a 8/2018. LÜ utasítás határozza meg a büntetőeljárásokban eljáró ügyészek hatáskörét és illetékességét.
Polt másodszori legfőbb ügyészi kinevezése óta meredeken zuhant a politikai [[Korrupciós bűncselekmények|korrupciós ügyekben]] indított büntetőeljárások száma; ahol mégis indult, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban – írta meg 2015-ben az [[Átlátszó.hu]].<ref>{{Cite web|title=Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma|url=https://atlatszo.hu/2015/02/06/polt-peter-kinevezese-ota-meredeken-zuhan-a-politikai-korrupcios-ugyekben-inditott-buntetoeljarasok-szama/|publisher=[[Átlátszó.hu]]|date=2015-02-06|accessdate=2018-11-30}}</ref> A Legfőbb Ügyészség több olyan ügyben is (pl. Budapest Szíve, [[Elios-ügy]]) megszüntette a nyomozást, ahol az [[Európai Csalás Elleni Hivatal]] (OLAF) súlyos szabálytalanságokat talált.<ref>{{Cite web|title=Hiába voltak visszaélések az EU szerint, a BRFK megszüntette az eljárást|url=https://index.hu/belfold/2017/06/14/hiaba_voltak_visszaelesek_az_eu_szerint_a_brfk_megszuntette_az_eljarast/|date=2017-06-14|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Mi lesz Orbán vejével most, hogy lesz nyomozás?|author=Szalai Bálint|url=https://index.hu/gazdasag/2018/01/18/mi_lesz_orban_vejevel_most_hogy_lesz_nyomozas/|date=2018-01-18|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben|author=Miklósi Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/02/12/ugyeszseg_olaf_elios/|date=2018-02-12|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> [[Ingeborg Grässle]]{{Wd|Q85551}}, az [[Európai Parlament]] költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az [[Elios-ügy]] kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki nem válaszolt a képviselő azon kérdésére, hogy vádat emelne-e [[Orbán Viktor]] egyik családtagja ellen.<ref>{{Cite web|title=Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek|author=Tenczer Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/03/26/valodi_nyomozas_van_-_bizonygatja_polt_az_ep-nek/|date=2018-03-26|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref>


A Polt Péter vezette ügyészség munkájának hatékonyságát – egyes médiumok és közszereplők állításával szemben - jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A Legfőbb Ügyészség 2015-ös átfogó vizsgálata és friss statisztikai adatai szerint, az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 %-ában utasították el a feljelentést és 38,8 %-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1 %-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes cselekménnyel kapcsolatos vádemelést tekintve ez az arány: 32,7%)<ref>{{Cite web|title=A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés átfogó vizsgálatáról|url=http://ugyeszseg.hu/a-legfobb-ugyeszseg-sajtokozlemenye-a-korrupcios-buncselekmenyek-elleni-fellepes-atfogo-vizsgalatarol/|date=2015-06-01}}</ref><ref>{{Cite web|title=Hét éves az állami intézmények korrupció elleni összefogása Magyarországon|url=http://ugyeszseg.hu/het-eves-az-allami-intezmenyek-korrupcio-elleni-osszefogasa-magyarorszagon/|date=2018-12-10}}</ref>
Az [[OCCRP]]{{Wd|Q7102061}} nemzetközi újságírói szervezet banki bizonyítékokkal alátámasztott tényfeltárása szerint [[Azerbajdzsán]] egy nemzetközi feketekassza segítségével fizetett le európai politikusokat: a pénzből összesen több mint 9 millió dollár (2,3 milliárd forint) Magyarországra is érkezett abban az időszakban, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkosként elhíresült [[Ramil Səfərov|Ramil Safarovot]]. A Polt Péter által vezetett ügyészség úgy jutott arra az álláspontra, hogy nem kell nyomozni, hogy közben 13 ezer oldalnyi banki dokumentum igazolta a nemzetközi [[pénzmosás]]i tevékenységet.<ref>{{Cite web |url=https://atlatszo.hu/2017/12/28/hiaba-tettunk-feljelentest-nem-nyomoznak-az-azeri-penzmosoda-utan/ |title=Hiába tettünk feljelentést, nem nyomoznak az azeri pénzmosoda után |accessdate=2019-01-02 |date=2017-12-28 |publisher=[[Átlátszó.hu]]}}</ref>


A legfőbb ügyész általános utasítása alapján, a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik..Az OLAF 2017-re vonatkozó éves jelentéséből is kitűnik, hogy az elmúlt hét évben tett igazságügyi ajánlások nyomán befejezett nyomozásokat követő vádemelések és megszüntetések magyarországi 47 %-os aránya egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió 42 %-os átlaga.<ref>{{Cite web|title=OLAF 2017. évi jelentése|url=http://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/olaf_report_2017_en.pdf}}</ref><ref>{{Cite web|title=Az OLAF és Magyarország Ügyészségének együttműködése|url=http://ugyeszseg.hu/hogyan-mukodik-egyutt-az-olaf-es-a-magyar-ugyeszseg/}}</ref> A legfőbb ügyész és a magyar ügyészség ezzel kapcsolatos munkájáról az OLAF igazgatója is elismerően nyilatkozott.<ref>{{Cite web|title=Govanni Kessler OLAF Főigazgató köszönő levele Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznek|url=http://ugyeszseg.hu/govanni-kessler-olaf-foigazgato-koszono-levele-dr-polt-peter-legfobb-ugyesznek/}}</ref>
2018. január 12-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és nyomozást rendelt el az ügyben.<ref>{{Cite web|title=Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el|author=Fábián Tamás|url=https://index.hu/belfold/2018/01/22/a_fougyeszseg_nyomozast_rendelt_el_az_elios-ugyben/|date=2018-01-22|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> 2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.<ref>{{Cite web|author=Rényi Pál Dániel|title=Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség|url=https://444.hu/2018/11/06/buncselekmeny-hianyaban-megszuntette-az-eliosszal-szembeni-nyomozast-az-ugyeszseg|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[444.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében|author=Flachner Balázs|url=https://index.hu/gazdasag/2018/11/06/elios_nyomozast_vege/|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref> Ladislav Hamran, az [[Eurojust]] elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.<ref>[http://ugyeszseg.hu/ladislav-hamran-az-eurojust-elnokenek-az-ugyeszseg-napjan-magyarul-elmondott-beszede/ Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde]</ref>

[[Ingeborg Grässle]]{{Wd|Q85551}}, az [[Európai Parlament]] költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az [[Elios-ügy]] kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki a 2018. március 22-ei nyílt levelében részletes tájékoztatást adott az OLAF által kezdeményezett eljárásokról.<ref>{{Cite web|title=Polt Péter levele Ingeborg Grasle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének|url=http://ugyeszseg.hu/dr-polt-peter-legfobb-ugyesz-levele-ingeborg-grasle-asszonynak-az-europai-parlament-koltsegvetesi-ellenorzo-bizottsaga-elnokenek/|date=2018-03-26}}</ref>2018. január 11-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én nyomozást rendelt el az ügyben, amelynek teljesítésével a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.<ref>{{Cite web|title=Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben|author=Miklósi Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/02/12/ugyeszseg_olaf_elios/|date=2018-02-12|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref>2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.<ref>{{Cite web|title=Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek|author=Tenczer Gábor|url=https://index.hu/belfold/2018/03/26/valodi_nyomozas_van_-_bizonygatja_polt_az_ep-nek/|date=2018-03-26|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el|author=Fábián Tamás|url=https://index.hu/belfold/2018/01/22/a_fougyeszseg_nyomozast_rendelt_el_az_elios-ugyben/|date=2018-01-22|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|author=Rényi Pál Dániel|title=Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség|url=https://444.hu/2018/11/06/buncselekmeny-hianyaban-megszuntette-az-eliosszal-szembeni-nyomozast-az-ugyeszseg|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[444.hu]]}}</ref><ref>{{Cite web|title=Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében|author=Flachner Balázs|url=https://index.hu/gazdasag/2018/11/06/elios_nyomozast_vege/|date=2018-11-06|accessdate=2018-11-30|publisher=[[Index.hu]]}}</ref>

Ladislav Hamran, az [[Eurojust]] elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.<ref>[http://ugyeszseg.hu/ladislav-hamran-az-eurojust-elnokenek-az-ugyeszseg-napjan-magyarul-elmondott-beszede/ Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde]</ref>


== Családja ==
== Családja ==
Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a [[Magyar Nemzeti Bank]] személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója.
Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a [[Magyar Nemzeti Bank]] személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója, aki éles kritikákat kapott azután, hogy a személyzeti ügyek felelőseként a jegybank alkalmazni kezdte mostohalányát.<ref name=":1">{{Cite web|title=Polt Péter ötmilliót kereső felesége felvette Polt lányát is a jegybankba|url=https://24.hu/belfold/2017/05/25/polt-peter-otmilliot-kereso-felesege-felvette-polt-lanyat-is-a-jegybankba/|publisher=[[24.hu]]|date=2017-05-25|accessdate=2018-11-29}}</ref><ref>{{CitPer|aut=|tit=Diósgyőri papírgyár|per=[[HVG|Heti Világgazdaság]]|subtit=új pozíció a legfőbb ügyész feleségének|date=2018-11-29|fasc=48|pag=78|issn=1217-9647}}</ref>


Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.<ref name=":5">{{Cite web|title=Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották|url=http://www.origo.hu/itthon/20000502polt.html|publisher=[[Origo.hu]]|date=2000-05-02|accessdate=2018-11-29}}</ref> Polt Petra és nővére a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en szerzett jogi diplomát.<ref name=":1" />
Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.<ref name=":5">{{Cite web|title=Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották|url=http://www.origo.hu/itthon/20000502polt.html|publisher=[[Origo.hu]]|date=2000-05-02|accessdate=2018-11-29}}</ref> Polt Petra és nővére a [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem]]en szerzett jogi diplomát.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
122. sor: 126. sor:
[[Kategória:1955-ben született személyek]]
[[Kategória:1955-ben született személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Budapesten született személyek]]

A lap 2019. március 18., 08:51-kori változata

Polt Péter
Született1955. szeptember 6. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek[1]
Foglalkozása
  • jogász
  • ügyész
Iskolái
A Harmadik Magyar Köztársaság 5. legfőbb ügyésze
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. december 14.
Helyettes
Köztársasági elnök
  • Schmitt Pál (2010–2012)
  • Áder János (2012–)
  • ElődKovács Tamás
    A Harmadik Magyar Köztársaság 3. legfőbb ügyésze
    Hivatali idő
    2000. május 16. 2006. május 16.
    Helyettes
    Köztársasági elnök
  • Göncz Árpád (2000)
  • Mádl Ferenc (2000–2005)
  • Sólyom László (2005–2006)
  • ElődGyörgyi Kálmán
    UtódKovács Tamás
    Politikai pályafutása
    PártFidesz – Magyar Polgári Szövetség (1993–1995)[2]
    Tudományos pályafutása
    Szakterületjogtudomány
    Tudományos fokozat
  • jogászdoktor (1980)
  • PhD (2011)
  • habilitáció (2016)
  • Munkahelyek
    Eötvös Loránd Tudományegyetem1983–2017
    Széchenyi István Egyetem1999˜–2007
    Nemzeti Közszolgálati Egyetem2017–
    Tudományos publikációk száma217 (2018. augusztus 7.)[3]

    SablonWikidataSegítség

    Polt Péter (Budapest, 1955. szeptember 6. –)[4] magyar jogász, ügyész, tanszékvezető egyetemi tanár, volt Fideszes politikus, 2000–2006 között, valamint 2010-től Magyarország legfőbb ügyésze. A 2017-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 18. legbefolyásosabb személye.

    Életpályája

    A budapesti Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett, majd 1975-ben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1980-ban szerzett jogi diplomát.[4] Emellett posztgraduális képzésen vett részt a Strasbourgi Egyetemen és a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián(wd).[4]

    A diploma megszerzése után az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársa lett, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK büntetőjogi tanszékének tanársegédje lett. 1985-ben adjunktussá nevezték ki, az egyetemen 2017-ig dolgozott.[4] 1982-ben szakvizsgát tett, 1986-tól 1995-ig ügyvédként dolgozott.[4] 1990 és 1995 között egy évig részmunkaidős, majd esti tanácsadó az Igazságügyi Minisztériumnál. 1999 és 2007 között a Széchenyi István Egyetemen egyetemi oktató.[4] 2011-ben PhD-fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd ugyanott 2016-ban habilitált.[4] 2017-től tanszékvezető egyetemi tanár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán.[4]

    Angolul és németül beszél. A magyar és az európai büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén angolul és magyarul is publikál. [5]

    Közéleti pályafutása

    A legfőbb ügyészségig

    1993-ban belépett a Fideszbe.[2] Az 1994-es országgyűlési választáson a párt képviselőjelöltje volt, de mandátumot nem szerzett.[6] 1995. június 30-ától az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese (az ombudsman akkor Gönczöl Katalin volt), megválasztásakor kilépett a Fideszből.[7][2] Eme pozíciót 2000. május 15-éig töltötte be, majd az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, Györgyi Kálmán utódjaként.[7] Hivatali ideje során többször is kritizálták tevékenységét. Az Országgyűlésben többször leszavazták interpellációkra adott válaszait; 2003-ban hétszer is.[6][8]

    Mandátuma 2006-ban járt le, utódja Kovács Tamás katonai főügyész lett, miután Sólyom László első jelöltjét, Horányi Miklóst a kormánypártok (MSZPSZDSZ) nem támogatták.[6] Ezt követően „címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsosként” a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élére került.[6]

    Második terminus (2010–)

    2010-ben Schmitt Pál köztársasági elnök Poltot jelölte legfőbb ügyésznek, akit megválasztott a kétharmados többséggel rendelkező FideszKDNP koalíció. A módosított jogszabály értelmében a mandátum kilenc évre (az új legfőbb ügyész kinevezéséig) szól, valamint a legfőbb ügyész már nem interpellálható a parlamentben, csak kérdés intézhető hozzá.[6] 2011-ben egy évre Poltot választották meg az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökének Rómában.[9]

    A legfőbb ügyész vezeti és irányítja az ügyészi szervezetet, konkrét ügyekkel ugyanakkor nem foglalkozik. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. tv. (új Be.) 29.§-a, valamint a 8/2018. LÜ utasítás határozza meg a büntetőeljárásokban eljáró ügyészek hatáskörét és illetékességét.

    A Polt Péter vezette ügyészség munkájának hatékonyságát – egyes médiumok és közszereplők állításával szemben - jól példázza a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos intézkedések alakulása. A Legfőbb Ügyészség 2015-ös átfogó vizsgálata és friss statisztikai adatai szerint, az elmúlt 10 év számadatait összevetve megállapítható, hogy míg 2007-ben a korrupciós cselekmények 11,9 %-ában utasították el a feljelentést és 38,8 %-ában szüntették meg a nyomozást, ezek az arányok 2016. évre 7,6 %-ra és 25,7 %-ra estek vissza. A vádemeléssel érintett cselekmények aránya jelentősen magasabb – a teljes bűncselekményi körhöz viszonyítva – a korrupciós bűncselekmények esetében. Az elmúlt tíz év átlagában az összes korrupciós cselekmény 58,1 %-a vádemeléssel fejeződött be. (Az összes cselekménnyel kapcsolatos vádemelést tekintve ez az arány: 32,7%)[10][11]

    A legfőbb ügyész általános utasítása alapján, a magyar ügyészség – bár erre nincs törvényi kötelezettsége –- az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolják és abban értékelik..Az OLAF 2017-re vonatkozó éves jelentéséből is kitűnik, hogy az elmúlt hét évben tett igazságügyi ajánlások nyomán befejezett nyomozásokat követő vádemelések és megszüntetések magyarországi 47 %-os aránya egyértelműen magasabb, mint az Európai Unió 42 %-os átlaga.[12][13] A legfőbb ügyész és a magyar ügyészség ezzel kapcsolatos munkájáról az OLAF igazgatója is elismerően nyilatkozott.[14]

    Ingeborg Grässle(wd), az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke az Elios-ügy kapcsán valódi nyomozás lefolytatását kérte Polttól, aki a 2018. március 22-ei nyílt levelében részletes tájékoztatást adott az OLAF által kezdeményezett eljárásokról.[15]2018. január 11-én a Legfőbb Ügyészség megkapta az OLAF igazságügyi megkeresését, és a Pest Megyei Főügyészség 2018. január 22-én nyomozást rendelt el az ügyben, amelynek teljesítésével a Nemzeti Nyomozó Irodát bízta meg.[16]2018. november 6-án a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.[17][18][19][20]

    Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke az Ügyészség Napján 2018. június 12-én elmondott beszédében méltatta Polt széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét.[21]

    Családja

    Kétszer elvált, harmadik felesége Polt-Palásthy Marianna, a Magyar Nemzeti Bank személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója.

    Két lánygyermek és egy fiúgyermek édesapja.[1] Polt Petra és nővére a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát.

    Jegyzetek

    1. a b Polt Pétert legfőbb ügyésszé választották. Origo.hu, 2000. május 2. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    2. a b c Polt: az ügyészségnek nincs köze a Fideszhez. Népszava Online, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    3. Polt Péter publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. augusztus 7. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
    4. a b c d e f g h Polt Péter önéletrajza a Legfőbb Ügyészség honlapján (PDF). Legfőbb Ügyészség. [2018. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 28.)
    5. Polt Péter publikáció
    6. a b c d e Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész. Index.hu, 2010. november 26. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    7. a b Polt Péter adatlapja az Országgyűlés honlapján. parlament.hu. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    8. Polt Pétert hetedszer is leszavazták. Origo.hu, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    9. Polt Péter lett az uniós legfőbb ügyészek elnöke. Index.hu, 2011. május 28. (Hozzáférés: 2018. november 29.)
    10. A korrupciós bűncselekmények elleni fellépés átfogó vizsgálatáról, 2015. június 1.
    11. Hét éves az állami intézmények korrupció elleni összefogása Magyarországon, 2018. december 10.
    12. OLAF 2017. évi jelentése
    13. Az OLAF és Magyarország Ügyészségének együttműködése
    14. Govanni Kessler OLAF Főigazgató köszönő levele Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznek
    15. Polt Péter levele Ingeborg Grasle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének, 2018. március 26.
    16. Miklósi Gábor: Az ügyészség megszólalt OLAF-Elios-ügyben. Index.hu, 2018. február 12. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
    17. Tenczer Gábor: Valódi nyomozás van - bizonygatja Polt az EP-nek. Index.hu, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
    18. Fábián Tamás: Elios-ügy: a főügyészség nyomozást rendelt el. Index.hu, 2018. január 22. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
    19. Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség. 444.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
    20. Flachner Balázs: Bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást az Elios ügyében. Index.hu, 2018. november 6. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
    21. Az Eurojust Elnökének az Ügyészség Napján magyar nyelven elmondott beszéde

    Források