Spartacus-ösvény
Koordináták: é. sz. 47,740133°, k. h. 18,967250°47.740133°N 18.967250°E
A Spartacus-ösvény vagy Spartacus-vadászösvény a Visegrádi-hegység egyik sajátságos hangulatú túraútvonala; 2015 ősze óta jelzett turistaút. Jellegzetessége, hogy a hegység meredek lejtőin húzódik, hosszabb szakaszain jóformán emelkedés vagy lejtés nélkül, a szintvonalakat követve – úgynevezett szintútként –, és közben számos pontján remek kilátást biztosít a Dunakanyar térségének mélyebben fekvő részeire. További jellemzője, hogy (nevének megfelelően) hosszabb részein csak „egyemberes” a szélessége, emiatt és a közvetlenül mellette húzódó lejtők meredeksége miatt tartósan esős időben, illetve téli terepviszonyok között a bejárása kevéssé javasolt.
Elnevezése ma már két- vagy talán többféle értelemben is használatos, mivel a 2015 után keletkezett túraleírások (és az azok alapján tájékozódó túrázók) egy része a Pilisszentlászló és Visegrád között, a Jenő-kunyhó érintésével húzódó és a zöld sáv turistajelzéssel jelölt útvonal teljes erdei szakaszát érti ez alatt a név alatt. (Ráadásul a túraút a Jenő-kunyhótól északra kettéágazik, oly módon, hogy egyik ág megmarad szintútnak, a másik levezet az Apátkúti-patak völgyébe, de több leírás mindkét ágat e név alá sorolja.) Eredetileg azonban a név ennek a túraútnak csak egy kissé rövidebb, valóban ösvényszerűen kanyargó részét jelölte, amely szakasz teljes egészében visegrádi közigazgatási határok között, és végig fokozottan védett területen húzódik.
Leírása
[szerkesztés]A Spartacus-ösvényt is magában foglaló túraút Pilisszentlászló központjából északnyugat felé indul és első néhány száz métere a szilárd burkolatú Béke utcán húzódik. A burkolt utca északnyugati végénél van az útvonal nemhivatalos kezdőpontja, bár eredetileg csak az a szintút viselte a Spartacus-ösvény nevet, ami a Lepence irányába induló völgy felső szakaszán ágazik ki az arra vezető, korábban is jelzett turistaútból.[1] A település utolsó házait elhagyva az út erdőbe ér, ahonnan a zöld sáv turistajelzést kell követni. Az ösvény meredek hegyoldalakon kanyarog, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás ligetes részen, néhol hatalmas sziklák között. Egy jellegzetes sziklatornyot elhagyva válik először láthatóvá a Duna szalagja a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közt. Szépen rendben tartott bükkerdőben éri el az út a Jenő-kunyhót, ahol korábban kettévált egy északi és egy déli ágra; amióta azonban az ösvény turistajelzést kapott, azóta a jelzett út az északabbi irányt veszi célba.
Ezen a szakaszon előbb egy széles kocsiút vezet tovább, majd néhány száz méter után jobbra tér le az ösvény a kocsiútról. Innen a nyomvonal már az Apátkúti-völgy vonalvezetését követi Visegrád felé, de jellege nem változik, továbbra is a meredek hegyoldalban, szintben kanyarog tovább. Hamarosan ismét egy szélesebb szakasz következik, ahol az útvonal egy kocsiutat ér el, de pár lépés után a jelzett ösvény hirtelen balra ágazik el, és tovább kacskaringózik az Apátkúti-vadászház feletti oldalban. Rövidesen egy elágazás következik, ahonnan a zöld sáv (az egykori piros ∆ jelzést felváltva) Visegrád irányába folytatódik, a zöld kereszt jelzés pedig levezet a völgybe, a pisztrángsütőhöz.
A kirándulás innen jellemzően két irányban folytatódhat, melyek közül kézenfekvőbb az Apátkúti völgy lejtését követni Visegrád központja felé. Itt útba ejthető az Ördögmalom Erdei Étterem, a tűlevelű gyűjteményéről ismert, hangulatos Bertényi Miklós Füvészkert, a Telgárthy-rét, a völgy pisztrángtenyésztő tavacskái, az Apát-kúti vadászház és bővizű Kaán-forrás is. A túrázók egy része azonban körtúra jelleggel veszi célba a Spartacus-ösvényt, az ő útvonaluk az Apátkúti-patakot elérve, annak folyásával szembefordulva visszavezet Pilisszentlászló központjába.
Története
[szerkesztés]Az ösvényt az 1930-as években vadászok alakították ki saját céljaikra. Létezését sokáig igyekeztek titkolni is a túrázók elől, turistajelzés (egy-két rövid szakaszát leszámítva) nem vezetett rajta és túraajánlókban sem szerepelt. Egy időben állítólag seperték is a vadásztársaságok munkatársai, hogy cserkelés közben a vadászok egyetlen gally reccsenésével se keltsenek zajt.[2]
Neve, amit vélhetően az 1960-as években kapott, azzal függ össze, hogy a Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesülete szerette volna elérni, hogy jelölt turistaút váljék ebből a kényelmes és különleges panorámát nyújtó ösvényből. E törekvésük sikertelen maradt ugyan, mert az illetékes vadásztársaság ehhez a lépéshez nem járult hozzá, az útvonal a rendszeres túrázók körében ettől függetlenül egyre ismertebbé és népszerűbbé vált.
A Turista Magazinban már egy 1972-es híradásban olvasható volt a Spartacus-ösvény név, annak kapcsán, hogy az egyesület „Nusi-pihenő” néven emléktáblával is ellátott pihenőhelyet avatott egyik, az előző évben elhunyt sporttársuk, Árvai Oszkárné ezüstjelvényes túravezető emlékére, az útvonal egyik sziklafalánál található kilátóponton.[3] Ugyancsak az 1970-es évektől kezdve már a turistatérképek egy részén is megjelent az elnevezés.[2]
Turisztikai célú kitisztítása, egyes részeinek megerősítése és információs táblákkal való ellátása 2015-ben történt meg. Kijelölését Forgács Péter, a váci Fitt-Fitt Alapítvány Túraszakosztályának vezetője végezte, az új turistaút ekkor egyúttal turistajelzést is kapott: a korábban Pilisszentlászló és Lepence között húzódó zöld sáv jelzést terelték át erre az útvonalra (a zöld sáv az Apátkúti-völgy északabbi szakaszán magába olvasztotta a korábbi piros Δ jelzést is).[2] Hivatalos avató rendezvénye 2015. szeptember 30-án zajlott, ennek keretében a résztvevők a Jenő-kunyhónál megemlékeztek Peták István televíziós újságíróról, a Magyar Turista Egyesület néhány hónappal azelőtt elhunyt elnökéről is.[4]
2025 őszén azért került az országos médiaérdeklődés középpontjába a túraútvonal (a híradások egy részében tévesen tanösvényként említve), mert itt túrázva tűnt el szeptember első hétvégéjén egy huszonéves lány – a kezdeti információk szerint zavarbaejtő körülmények között[5] – és a közelben találták meg a hónap utolsó napjaiban, három hét eredménytelen keresést követően a holttestét is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Spartacus-ösvény – A meredek hegyoldalakról pompás a kilátás. Népszabadság Pest-Vidék melléklet, 2001. július 20. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
- 1 2 3 Dabis Balázs Silvius: Zöld utat kapott a Spartacus-ösvény. Természetjáró Turista Magazin, 2015. augusztus 1. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
- ↑ Szakosztályi hírek. Turista Magazin
- ↑ Lomniczi Gergely: Átadták a Spartacus-ösvényt. Visegrádi Hírek, 2015. november 1. (Hozzáférés: 2025. szeptember 30.)
- ↑ Egészen holtteste megtalálásának napjáig úgy lehetett tudni, hogy az eltűnt lányhoz kapcsolható utolsó életjel egy olyan szöveges üzenet volt, ami nem a telefonjáról, hanem egy asztali számítógépről lett elküldve; a megtalálás napján a rendőrség ezt a közlést magyarázat nélkül visszavonta.
Források
[szerkesztés]- Spartacus-ösvény, Apát-kúti-völgy Kirándulástippek.hu, hozzáférés: 2025. szeptember 28.
- Végig a Spartacus-vadászösvényen Természetjáró.hu, hozzáférés: 2025. szeptember 28.