Spannraft Ágoston (díszlettervező, 1855–1910)
| Spannraft Ágoston | |
 | |
| Született | 1855. augusztus 4. Cegléd |
| Elhunyt | 1910. április 14. (54 évesen) Rákosszentmihály |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | négy gyermek |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spannraft Ágoston témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Spannraft Ágoston, született Spanraft Ármin (Cegléd, 1855. augusztus 4.[1] – Rákosszentmihály, 1910. április 14.[2][3]) díszlettervező, festőművész.
Élete[szerkesztés]
Fiatalon került Pestre. Kezdetben rajztanulmányokat folytatott. Lehmann Mór műhelyében tanulta a mesterséget és a mestere halálát követően örökébe lépett, a Nemzeti Színház főfestője lett. A Nemzeti akkori intendánsa, báró Podmaniczky Frigyes A bolygó hollandihoz önállóan készített színpadképe alapján felismerte a mindössze 18 éves fiatal festő tehetségét és hosszabb nyugat-európai körútra küldte, amelyet a bécsi Akadémián folytatott tanulmányok zártak le. Tanult Bécsben a Képzőművészeti Főiskolán, illetve Carlo Brioschi műhelyében. Hazatérése után az Operaház megnyitásáig eltelt három esztendőben ismét a Nemzeti Színházban dolgozott, majd az operatagozat különválásakor ő is az együttessel tartott. Elsajátította a historizmus szemléletét és gyakorlatát, amihez hű maradt egész művészi pályafutásán keresztül. Ebben a szellemben tervezte díszleteit egészen 1910-ben bekövetkezett haláláig. A Millenniumot követően számos magánszínház számára tervezett színpadképet, az Operában és a Nemzeti Színházban végzett munkája mellett. Az általa tervezett színpadképek száma meghaladta az ezret. Ó volt az első, klasszikus értelemben vett színházi nagyvállalkozó, aki a múlt század nyolcvanas éveitől központi ellátó műhelyt tartott fenn.
1910. április 14-én hunyt el. Halálát szívszélhűdés okozta. Sírja a rákosszentmihályi köztemetőben található.
Családja[szerkesztés]
Szülei Spannraft János és Moszmayer Zsuzsanna voltak. Felesége Wallishauer Erzsébet volt.
Négy gyermeke született:
- ifj. Spannraft Ágoston János Gyula (1883–1945)[4] festőművész, díszlettervező.
- Spannraft Elza (1884–1972),[5] Jancovius Imréné.
- Spannraft Paula Erzsébet Franciska (1888–1946),[6] Lauer Gyuláné.
- Spannraft Árpád Géza Artúr (1896–†) magántisztviselő
Dédunokája, dr. Spannraft Marcellina egyetemi docens.
Díszlettervek[szerkesztés]
- Bizet: A gyöngyhalászok
- Halévy: A zsidónő
- Goldmark Károly: Merlin
- Erkel Ferenc: Bánk bán. Tisza-parti jelenet
- Meyerbeer: A próféta
- Nessler: A sackingeni trombitás
- Sárosi Ferenc: Az Abencerage
- Verdi: Aida. II. felvonás színpadképe
- Verdi: Aida. felvonás színpadképe
- Wagner: Tannhäuser. Vénusz-barlang
- Wagner: Tannhäuser
- Wagner: A bolygó hollandi. II. felvonás
- Wagner: A bolygó hollandi. III. felvonás
- Nicolai: A windsori víg nők
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a ceglédi római katolikus keresztelési akv. 275/1855. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a rákosszentmihályi polgári halotti akv. 35/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Spannraft Ágoston gyászjelentése (1910). (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ ifj. Spannraft Ágoston halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 5658/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Spannraft Elza halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2139/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Spannraft Paula halotti bejegyzése a rákosszentmihályi polgári halotti akv. 114/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
Források[szerkesztés]
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- Kaizinger Rita: Spannraft Ágoston, az Operaház első díszlettervezője (Zenetudományi dolgozatok)
- Spannraft Ágoston halála (1910. április 16.) Budapesti Hírlap, 13. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár)
- A ceglédi díszletfestő művész (cegledipanorama.hu)
