Soomaa Nemzeti Park
| Soomaa Nemzeti Park (Soomaa rahvuspark) | |
 | |
| A Riisa-mocsár | |
| Ország |  Észtország |
| Elhelyezkedése | Viljandimaa |
| Terület | 359 km² |
| Alapítás ideje | 1993. december 8. |
_no_rivers.svg)
 Soomaa Nemzeti Park
Pozíció Észtország térképén
| |
 é. sz. 58° 26′ 27″, k. h. 25° 06′ 20″58.440833°N 25.105556°EKoordináták: é. sz. 58° 26′ 27″, k. h. 25° 06′ 20″58.440833°N 25.105556°E | |
| Soomaa Nemzeti Park weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soomaa Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Soomaa Nemzeti Park (észtül: Soomaa rahvuspark) egy nemzeti park Észtország délnyugati részén. A Soomaa (jelentése „mocsárföld”) 390 km²-es területe védettséget élvez. A parkot 1993-ban hozták létre, de már 1989 óta IBA (Important Bird Area) minősítéssel rendelkezik, 1997 óta rámszari-terület, 2004 óta pedig Natura 2000 terület.[1]
A terület földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Közép-Észtországban található nemzeti parkot 1993-ban hozták létre, hogy megóvják a hatalmas mocsarakat, az ártéri gyepeket, a halott erdőket és a szabályozatlan folyókat. A terület nagy részét mocsarak borítják, amelyeket egymástól a Pärnu-medence folyói választanak el: a Navesti, a Halliste, a Raudna és a Lemmjõgi. A védett mocsarak közül a leginkább figyelemre méltó a Kuresoo meredek déli lejtője, amely Lemmejõgi felé 8 métert ereszkedik 100 m megtétele alatt. A nemzeti park keleti peremén fekszenek az észt szárazföld legmagasabb dűnéi, körülbelül 50 km-re a jelenlegi tengerparttól. A Balti-tenger elődje, az egykori Balti-jégtó (11 200–10 600 évvel ezelőtt) ezen képződményei, amelyek a korábbi vízszintet jelölik a valamikori part mentén, ma a Sakala-dombság északnyugati és nyugati szélein helyezkednek el, közülük is a Ruunaraipe-dűnék a legmagasabbak. Az északnyugatról délkeletre kanyargó dűnesor 1,2 km hosszú, amelynek maximális magassága 12 méter. 2009-ben a Soomaa Nemzeti Park, mint Európa legnagyobb érintetlen tőzegláp-rendszere, amelyet vadonként megőriztek, csatlakozott a PAN Parks hálózatához, mivel bizonyította kiválóságát a vadon védelme és a fenntartható turizmus fejlesztése terén.
Árvizek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amikor hatalmas mennyiségű víz folyik le a Sakala-dombságról, Soomaa folyói nem képesek mindet levezetni. A víz emiatt kiönt az ártéri gyepekre és erdőkre, és elvágja a kapcsolatot a külvilággal. Néhány évben a tavaszi árvizek napi egy métert is emelkedhetnek 3-4 napig. A Riisa árterülete is így alakult ki; a legnagyobb kiöntés idején 175 km2-es kiterjedésével ez a legnagyobb rendszeresen elárasztott terület Észtországban és egész Észak-Európában. A maximális árvízszintnél a víz által borított terület akár 7–8 km széles lehet. Ilyenkor meredek lejtőjű, kiemelkedő mocsarak szigetekként állnak a vízben. Az áradást Soomaaban gyakran „ötödik évszaknak” hívják.[2][3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Soomaa rahvuspark | Eesti kaitsealad". kaitsealad.ee. 2019. november 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 8.
- ↑ "Észtországban nem négy évszak van, hanem öt". telex. 2026. augusztus 14. Hozzáférés: 2026. augusztus 16.
- ↑ "Soomaa national park | Visit Estonia". Visitestonia.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2020. május 8.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Soomaa National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
