Somogy (Pécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pécs-Somogy
Pécs-Somogy címere
Pécs-Somogy címere
Közigazgatás
Település Pécs
Városhoz csatolás 1954
Irányítószám 7691
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Pécs-Somogy (Pécs)
Pécs-Somogy
Pécs-Somogy
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 18′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 35″, k. h. 18° 18′ 33″

Somogy 1946-tól Vasashoz, majd 1954 óta Pécshez tartozó egykor önálló község Vasas és Mecsekszabolcs között. Lakóinak száma 2001-ben 1960 volt.[1]

Története[szerkesztés]

Somogy nevét legelőször 1406-ban említik egy oklevélben.[2] Somogy középkori falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar település volt. Általános iskolája már a 18. században is működött.[3] A 19. század végéig csak magyar anyanyelvű lakosa volt, majd a század utolsó harmadában kezdtek itt nem magyar anyanyelvűek (foglalkozásuk szerint bányászok) megtelepedni. Figyelmet érdemelnek azok a közlések, adatok (a Henrich-táró név alatt), amelyekben a település bányászhagyományai tárulnak fel előttünk: Szent Borbála tisztelete, bányászfelvonulás, bányászbúcsú, bányászmise, bányászárvák, Borbálatelep stb…[4] A település történetével behatóbban foglalkozott és könyvet is kiadott Hámori Istvánné és Vókó János.[5]

1946-ban egyesült Vasas községgel, 1954-ben Pécshez csatolták Vasas I. néven, a rendszerváltás után kapta vissza hivatalosan a Somogy nevet.

Nevének eredete[szerkesztés]

Somogy városrészhez tartozik Murom (kiskertes városrész), a Somogyi zárkert (kiskertek hétvégi házakkal) és a Bányatelep (elkülönülő lakóteleppel). A Murom a középkori magyar Murum, Murun, Muron, Murom személynévből (családnévből) alakult helynév. A hely egykori tulajdonosára utal. A Somogy földrajzi név -gy denominális névszóképzővel alakult a som főnévből.[6] A baranyai Somogy helynevünk tehát somfában (-bokorban) bővelkedő helyet jelent. Szórványosan ma is megtalálható ezen a vidéken a som. A szomszédos Vasas 33. neve még ma is Somoska.[7] Jelentése: sommal benőtt kis domboldal.

Megjegyzés: Somogy(ság), a mai Somogy megye neve bizonyára ugyanúgy keletkezett, mint a Pécs melletti Somogy falu neve.[8]

Címere[szerkesztés]

Az álló, háromszögű pajzs kék mezejében alul hármashalom, ennek zöld mezejében lebegő helyzetű, nyelükön keresztbetett arany bányászkalapács és ék, mely a közel 200 éves bányászatra utal.

A hármashalom középsőjén arany szőlőtőke áll egymást keresztező két indával, rajtuk két-két levéllel és egy-egy fürttel. E szőlőtermesztést szimbolizáló szőlőtő a címer leghangsúlyosabb jelképe. Az indák között, a pajzsfőben lebegő helyzetű Jézus-szív: arany töviskoszorúval gyűrűzött, lángoló vörös szív a lángokból növekvő arany latin kereszttel, mely a vallásos hit jelentőségét emeli ki, és a templom névadójára utal.

A címerpajzsot két oldalról aranyboglárral összefogott zöld pálmaág övezi, mely emléket állít mindazoknak a somogyi polgároknak, akik hazájukért, szűkebb pátriájukért életüket áldozták.[9]

Híres ember[szerkesztés]

Itt született Harmos Károly festő, grafikus 1879. november 28-án (†Révkomárom, 1956. január 24.).

Hivatkozások[szerkesztés]