Solt Ottília-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Solt Ottilia-díjat az oktatási miniszter hozta létre 1997-ben, a Soros Alapítvány közreműködésével, Solt Ottilia (szociológus, a SZETA elnöke) emlékére („Pro humanitate et libertate in memoriam Solt Ottilia”).

A díjban évente hárman részesülhetnek „a hazai vagy külföldi kisebbségi oktatásban, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben” folytatott kiemelkedő teljesítményükért.

Létrejötte[szerkesztés]

A „Pro humanitate et libertate in memoriam Solt Ottilia” kitüntető címet 1997-ben, Solt Ottília halálának évében alapította az oktatási miniszter a szociológus emlékére. A díjat évente hárman kaphatják meg „a hazai vagy külföldi kisebbségi oktatásban, a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában, továbbá a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben” folytatott kiemelkedő teljesítményükért.

Díjazottak[szerkesztés]

2010[szerkesztés]

  • Birkásné Dr. Pápay Judit, a győri Dolgozók Magán Általános Iskola nyugalmazott igazgatója
  • Gáspár Emil István, a Balassi Bálint Gimnázium Recski Tagintézménye nyugalmazott igazgatója
  • Kondorosi Andrásné, a Sajópüspöki Általános Iskola Tagiskolája vezetője

2009[szerkesztés]

  • Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karának főiskolai tanára
  • Kovács József Hontalan, író, költő, az Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság alapító tagja
  • Pápay Ágoston Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon[1]

2007[szerkesztés]

  • Csirke Ernő, a pécsi Apáczai Csere János Gimnázium igazgatója
  • Győrik Edit, a Belvárosi Tanoda Alapítvány kuratóriuma elnöke, szakmai alapítója
  • Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány szociális igazgatója

2006[szerkesztés]

  • Kollárics Ferenc, (Gyulaj, Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda) – a zömében roma gyerekek által látogatott iskola szellemiségének átformálásáért, a tantestület és a szülők ehhez történt megnyerésért, és az eredményesség jelentős megemelésért (a továbbtanulók háromnegyede középiskolában, negyede szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait).
  • Petrécs Istvánné, (Kalocsa, Viola Utcai Óvoda) – a szegényes, 90%-ban hátrányos helyzetű roma gyerekek által látogatott intézmény igényes környezetének megteremtéséért, pályázati úton történő komoly fejlesztéért.
  • Radics József, (Darány, Körzeti Oktatási Intézmény) – a község etnikai szembenállás radikális csökkentéséért, a nyelvi jogok iskolai érvényesítéséért.

1997[szerkesztés]

  • Furmann Imre, a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) létrehozója, igazgatója, ügyvéd

A Soros Alapítvány-féle Solt Ottília-díj alapításáról[szerkesztés]

Az Alapítvány kuratóriuma 1998-ban alapította a Solt Ottília-díjat, melyet minden évben azoknak a pedagógusoknak ítélnek oda, akiknek a pedagógiai munkája kiemelkedő mértékben járult hozzá a roma származású diákok iskolai esélyegyenlőségének a megteremtéséhez

2004[szerkesztés]

1998[szerkesztés]

  • Bogdán János (Pécs, Gandhi Gimnázium) – Európa egyetlen cigány középiskolájának megalapításáért és vezetéséért.
  • Földesi Lajosné (Mezőberény, Kinizsi úti Óvoda) – a cigány és nem cigány gyerekek heterogén csoportjaiban alkalmazott személyiségközpontú, gyermekközeli, a gyerekek aktív kezdeményezésére építő Freinet-szellemű óvodai program és pedagóguscsoport létrehozásáért.
  • Görcs Istvánné (Gödre, Napközi Otthonos Óvoda) – a cigány és nem cigány gyerekek heterogén csoportjaiban alkalmazott tevékenységközpontú, a gyermeki alkotóerőnek utat engedő filozófiájú Lépésről lépésre program sikeres helyi kialakításáért.
  • Lázár Péter (Nyírtelek, I. számú Általános Iskola) – a Kedves Ház létrehozásáért, a Kedves Ház Pedagógia elterjesztésért.
  • Péter Lászlóné (Nyíregyháza, óvodavezető, Dália u. 9.) – az életkori és egyéni fejlődési jellemzőknek megfelelő fejlesztés és az egy életen át tartó tanulásra való készség kiépítését célzó Lépésről lépésre program sikeres helyi kialakításáért.
  • Pólya Zoltán (Csenyéte) – az annak idején megszűnőfélben lévő iskolából mára élő és eredményesen működő faluközpontot szervezett, amely mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közvélemény elismerését kivívta.
  • Szőke Judit (Budapest, Józsefvárosi Tanoda) – a Józsefvárosi Tanoda létrehozásáért, a józsefvárosi cigány gyerekekért végzett munkájáért.
  • Varga Aranka (Pécs, Amrita OBK), (1998) – munkája során mintegy 200 gyerek középiskolai továbbtanulásának közvetlen segítője, mindenki Aranka nénije. Kidolgozott egy olyan olvasástanítási programot, amely mesék vizualizációjára és drámai feldolgozására építve hatékonyabbá teszi az olvasáselsajátítás folyamatát.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]