Solt Ottilia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Solt Ottília szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Solt Ottilia
Solt Ottilia-001.jpg
Született 1944. január 7.
Budapest
Elhunyt 1997. február 1. (53 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • politikus
  • szociológus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1967)

A Wikimédia Commons tartalmaz Solt Ottilia témájú médiaállományokat.

Solt Ottilia (Budapest, 1944. január 7.Budapest, 1997. február 1.) szociológus, politikus, az SZDSZ alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Az ELTE magyar-filozófia szakán szerzett diplomát (1967), majd 1967–től 1971-ig szociológusként a Gazdaságkutató Intézetben, majd az akkortól újra Fővárosi Pedagógiai Intézet néven működő intézmény szociológiai csoportjában dolgozott 1972 és 1979 között. Ezenközben Kemény Istvánnal és másokkal részt vett az MTA Szociológiai Kutatócsoportja (1963-tól, utóbb Intézet), illetve az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézete megbízásából szervezett kutatásokban is. Miután állásából a cseh Charta '77-el szolidaritást vállaló nyilatkozat aláírása (illetve az általa kutatott témák) miatt elbocsátották, tanárként és könyvtárosként tevékenykedett 1981-ig.

A hetvenes években a magyarországi társadalom legszegényebb rétegeinek életkörülményeit kezdte vizsgálni, s ennek nyomán 1979-ben létrehozta a Szegényeket Támogató Alapot. Ugyanebben az időben kezdte szerkeszteni a Beszélő című illegális ellenzéki lapot. 1985-ben részt vett a 45 ellenzéki értelmiségi társaságában megtartott illegális monori találkozón. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője lett, majd alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt, majd főiskolai tanárként leendő szociális munkások képzésével foglalkozott.

1993 elejére teljesen eltávolodott az SZDSZ fő irányvonalától és eldöntötte, hogy nem indul újra képviselőnek. Nem sokkal később, 1993. április 4-én súlyos autóbalesetet szenvedett az M1-es autópályán Budapestről Győr irányába, Tata külterületén. A Trabant, amiben ült egy görög kamionnal ütközött. A balesetben ketten, köztük 15 éves fia, Máté életét vesztette, ő pedig olyan súlyos sérülésekkel élte csak túl, amikből sohasem épült fel. Még ugyanebben az évben, 1993-ban férje, Nagy András (írói nevén Nagy W. András) hosszan tartó súlyos betegség után szintén elhunyt.

Élete hátralévő idejében a Wesley János Lelkészképző Főiskola szociális munkás szakának beindításával és szellemi arculatának megformálásával új intézményes keretet teremtett a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) hagyományainak folytatásához. Publicisztikáiban pedig továbbra is elmondta véleményét a közügyek állásáról. Hosszan tartó súlyos betegség után, 1997. február elsején hunyt el.

A külső viselkedés jelzéseinek megfejtése csakis tanulás útján sikerülhet. Lehet, érdemes és kell is olvasni az analitikus beállítottságú pszichológiai irodalmat, de végig kell gondolni, fel kell dolgozni kinek-kinek saját tapasztalati anyagát is. Ha mindig odafigyelünk embertársainkra, nem hazudunk saját magunknak, ezer és ezer „empirikus” adatot gyűjtünk össze, amelyek lehetőséget adnak analógiás következtetésre. Mint Miss Marple-nak, aki mindig azt keresi, hogy egy arc, egy gesztus, egy cselekvés milyen más esetekre emlékezteti őt.
– Solt Ottilia: Interjúzni muszáj (módszertani tanulmány)

Források[szerkesztés]