Solar Probe +

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solar Probe +
A Solar Probe +
A Solar Probe +

Ország  Egyesült Államok
Űrügynökség NASA NASA
Küldetés típusa Napszonda
Küldetés
Célégitest Nap
Indítás dátuma 2018 augusztusa (tervezett)
Indítás helye Cape Canaveral
Hordozórakéta Delta IV Heavy
Küldetés vége 2022 (tervezett)
Hivatalos weboldal

A Solar Probe Plus (vagy Solar Probe +, azaz Napszonda Plusz) tervezett amerikai napszonda, melyet 2018 vége előtt a Nap légkörének tanulmányozására terveznek indítani. A Nap közelébe a Vénusz segítségével, hintamanőverekkel tervezik eljuttatni, hét megközelítés során egyre közelebb kerülve az égitesthez. A program megvalósítása 2008-ban „A” előkészítő fázisban volt.

A legnagyobb megközelítés alkalmával mintegy 7 millió km-re lesz a Nap felszínétől (ez a Nap sugarának kb. 9-szerese). A szonda 11 cm vastag és 2,4 m átmérőjű szén-kompozit hővédő pajzsának ki kell bírnia a 2000 °C fokos hőmérsékletet és a Nap közelségéből adódó rendkívül erős sugárzást. A szondát érő sugárzás itt kb. 500-szor erősebb, mint ami a Föld körül keringő szondákat éri.

A szonda tömege 612 kg.

A szonda energiaellátását folyadékhűtésű napelemmel oldják meg, amit a hővédő pajzs mögé lehet mozgatni, ha a sugárzás túl erős lenne. A perihéliumban a Nap átmérője 23-szorosa a Földről látszónak.

A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja két kérdés a Nappal kapcsolatban, amikre eddig nem találtak választ: a napkorona túl magas hőmérséklete és a napszél felgyorsulása.

Feladatok[szerkesztés]

Rejtély 1.: a napkorona hőmérséklete[szerkesztés]

A Nap felszínén a hőmérséklet körülbelül 6000 °C fok. Azt lehetne várni, hogy a Naptól távolodva a hőmérséklet csökken, a valóságban azonban emelkedik. A Nap külső légkörének, a napkoronának nagyjából 1 millió C fok a hőmérséklete. Erre a magas hőmérsékletre a tudósok 60 éve keresik a magyarázatot, azóta, hogy első alkalommal azt sikerült megmérni.

Rejtély 2.: a napszél sebessége[szerkesztés]

A Nap millió km/h sebességgel lök ki magából elektromosan töltött részecskéket, ez a napszél, ami a bolygókra, aszteroidákra és üstökösökre az egész Naprendszerben hatást gyakorol. Érdekes azonban, hogy a Nap közelében nem lehet érzékelni a napszél keletkezését, holott a bolygók között már viharos sebességgel áramlik. A forrás és a megfigyelt helyek között valahol valami felgyorsítja a napszelet, amitől az óriási sebességét nyeri. A kérdés az, hogy mi ez a hatás, ami a napszél sebességét adja?

Műszerek[szerkesztés]

A rakomány nagyrészt műszerekből fog állni: magnetométer, plazmahullám-érzékelő, por-érzékelő, elektron- és ion-analizátorok.

A szonda egyedi műszere a „Hemispheric Imager”, ami lényegében egy olyan távcső, amivel 3D-s, vagyis térbeli képeket lehet készíteni a napkoronáról. Ezt a technikát napkorona-tomográfiának nevezik, és az a különlegesség teszi lehetővé az alkalmazását, hogy a szonda részben magában a napkoronában fog haladni és mozgása közben képeket tud készíteni a napkoronában lévő kitörésekről és áramló felhőkről.

Napciklus, napvihar[szerkesztés]

2018-as valószínű felbocsátása után a szonda a fő küldetését a 25. napciklus elején kezdi meg és az előrejelzett 2022-es maximuma körül fejezi be. Ez lehetővé teszi a szonda számára, hogy a napkoronából és a napszélből a napciklus különböző fázisaiban vegyen mintát. Ugyancsak várható, hogy a küldetés vége felé számos napvihart fog megtapasztalni. Bár ez igencsak veszélyes, előre tervezett veszélyről van szó: a tudósok azt szeretnék kideríteni, hogy a legveszélyesebb részecskék hogyan jönnek létre a napkoronában; a szonda épp ezek miatt lesz ott.

Jó esetben a Solar Probe Plus képes lesz megfigyelni a keletkezés folyamatát, aminek ismeretében pontosabban előre jelezhetők lesznek a pusztító napviharok, amik elsősorban az űrhajósok egészségét és a műholdak épségét rongálják, de a Földön lévő energiaellátási- és kommunikációs vonalakat is tönkretehetik.

A Vénusz szerepe[szerkesztés]

A napkorona többszöri megközelítését a Vénusz mellett végrehajtott hintamanőverek teszik lehetővé, amik segítségével módosítják a szonda pályáját, egyre közelebb vezérelve a Naphoz, illetve magához a koronához. A szonda hat év alatt hét alkalommal fog elrepülni a Vénusz közelében.

Járulékos haszonként a műszerekkel jól felszerelt szonda az elhaladások során ismereteket fog gyűjteni a Vénuszról is.

Forrás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Solar Probe + témájú médiaállományokat.