Soktérdű salamonpecsét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Soktérdű salamonpecsét
Sainte-Enimie közelében (Franciaország)
Sainte-Enimie közelében (Franciaország)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Monocots)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Spárgafélék (Asparagaceae)
Alcsalád: Medvefűformák (Nolinoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Polygonatae
Nemzetség: Salamonpecsét (Polygonatum)
Faj: P. odoratum
Tudományos név
Polygonatum odoratum
(Mill.) Druce
Szinonimák
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Soktérdű salamonpecsét témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Soktérdű salamonpecsét témájú médiaállományokat és Soktérdű salamonpecsét témájú kategóriát.

A soktérdű, orvosi vagy szagos salamonpecsét (Polygonatum odoratum, P. officinale) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó növényfaj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon őshonos növény, az Alföldön és a Magyar-középhegység területén él, gyakran megtalálható száraz, pusztai gyepekben, erdőkben (főleg tölgyesekben) és cserjésekben.

Megjelenése, jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évelő lágyszárú. A talajban vízszintesen kúszó, fehéres színű gyöktörzsének felső részén jellegzetes, pecsétlenyomatra emlékeztető bemélyedések jelzik a tavalyi, illetve korábbi hajtások eredési helyeit. Ívesen hajló szárán párhuzamos erezetű, széles lándzsa alakú levelek ülnek. A kocsányokon 1-2 virág fejlődik, melyek zöldesfehér leplűek. Virágzás: május-június.[forrás?]

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyöktörzse glukokinint, szaponint, nyálkát, illetve a digitáliszhoz hasonló hatással bíró glikozidát tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógynövényként ismerik: a gyógyszeriparban gyöktörzsét (Polygonati rhizoma) használják fel, mivel szívserkentő, vizelethajtó hatású, illetve cukorbaj ellen hatásos anyag található benne. Házi szerként való alkalmazása veszélyes, fokozott óvatosságot igényel, mivel erősen mérgező hatású.[2][3]

Gyöktörzsének porából régen kenőcsöt készítettek, mellyel gennyes daganatokat kentek be azok elmulasztására, de hölgyek is használták arcpirosítóként, köszönhetően hajszálértágító, vagyis a bőr vérbőségét, pirosodását okozó hatása miatt.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  2. Salamonpecsét. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 249–250. o. ISBN 9632411900 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)  
  3. ^ a b Orvosi salamonpecsét (Polygonatum officinale). In Dr. Isépy István: Gyógynövények. Rajzolta: F. Gyurkó Gizella. A borítót Urai Erika tervezte. Második kiadás. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1984. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324–3168), ISBN 9631163695  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Salamonpecsét. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 249–250. o. ISBN 9632411900 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)  
  • Orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum). In Dr. Horánszky András: Vadvirágok. Rajzolta: Dr. Csapody Vera. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1972. 14. o. = Búvár zsebkönyvek, ISBN nélkül  
  • Orvosi salamonpecsét (Polygonatum officinale). In Dr. Isépy István: Gyógynövények. Rajzolta: F. Gyurkó Gizella. A borítót Urai Erika tervezte. Második kiadás. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1989. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324–3168), ISBN 9631163695  
  • Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 221. és 462. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]