Sočkovac
| Sočkovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Petrovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 791 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 61,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,89 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 40′ 00″, k. h. 18° 17′ 32″44.666667°N 18.292222°EKoordináták: é. sz. 44° 40′ 00″, k. h. 18° 17′ 32″44.666667°N 18.292222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sočkovac témájú médiaállományokat. | |
Sočkovac (szerbül: Сочковац), település Bosznia-Hercegovinában, Petrovo községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 18, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északnyugatra, a Spreča-folyó jobb partján és az Ostravica északi lejtőin, 158-500 méteres magasságban fekszik.[3] Sočkovac falu az Ozren egyik legvárosiasabb települése. Maga a település a síkság és a dombos-hegyvidék átmeneténél koncentrálódik, egyik része az Ostravica és a Kamenica Vis csúcsai alatt, a másik pedig a Sprečanski poljén, a vasútvonal mellett található. Sočkovec környéke gazdag különféle gyógynövényekben, változatos vadállományban, ivóvíz-, ásvány- és termálvíz-forrásokban, valamint gazdag érclelőhelyekben.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 1053 | 774 |
| Bosnyák | 15 | 1 |
| Horvát | 9 | 4 |
| Jugoszláv | 21 | 0 |
| Egyéb | 23 | 12 |
| Összesen | 1121 | 791 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 45 háztartása és 274 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 72 háztartást, 399 ortodox, 53 római katolikus és 3 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 392 lakosa volt, mind ortodox szerbek.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]Sočkovac Ozren egyik kevés olyan települése, amely a környezeténél valamivel fejlettebb gazdasággal rendelkezik, amelyben a sočkovaci téglagyár az első helyen áll.
Oktatás
[szerkesztés]A település első iskolája 1930-ban épült. 1980-ban a gračanicai „Mitar Trifunović Učo” Általános Iskolához csatolták. Ma a kakmuži „Sveti Sava” Általános Iskola fiókiskolája.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Konstantin császárnak és Szent Ilona császárnénak szentelt ortodox temploma. A templom mérete 21x13 méter. A templom építése 1994-ben kezdődött. Az alapokat 1994. november 27-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom előtt egy faépület áll, amely ideiglenesen istentiszteleti helyként szolgál és 1993-ban épült.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20478
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20478
- ↑ Topografska karta Doboj 425-4-1
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Petrovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. augusztus 24.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o.
- ↑ Филијални храм - СОЧКОВАЦ. eparhijazt.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 25.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сочковац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
