Smiljevac (Lopare)
| Smiljevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság |
| Régió | Bijeljinai régió |
| község | Lopare |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 55 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 36,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,80 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 43″, k. h. 18° 50′ 52″44.761900°N 18.847800°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 43″, k. h. 18° 50′ 52″44.761900°N 18.847800°E | |
 | |
Smiljevac (szerbül: Смиљевац) település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Bijeljinától légvonalban 29, közúton 41 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 19 km-re északra, Semberija területén, a Szávamenti-síkságon, a Lukavac-folyó mentén, 130-150 méteres magasságban fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 146 | 102 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 149 | 103 |
Története
[szerkesztés]A szerbek lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 19 háztartása és 105 ortodox lakosa volt.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került. Ortodox hívei a mrtvicai parókiához tartoznak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20320
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20320
- ↑ Topografska karta Tuzla 426-2-3
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Lopare (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. október 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o.
További információk
[szerkesztés]
