Skunk works

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Skunk works kifejezést főleg az amerikai hadiiparban használják titkos programok megnevezésére.

A Lockheed használatában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lockheed Skunk Works bejárata a kaliforniai Palmdale-ben

A Skunk Works helyszín félhivatalos elnevezését a Lockheed Martin fejlett repülőgéptervezői irodájára, a Lockheed Advanced Development Projects Unit-ra használják. Ez az iroda tervezte meg többek között az U–2-t, az SR–71-et és az F–117 lopakodó repülőgépet. Az iroda legújabb fejlesztése az F–35 (JSF, Joint Strike Fighter, azaz összhaderőnemi csapásmérő vadászrepülőgép). Az F–35-öst a világ több országa is várhatólag hadrendbe fogja állítani, és a gépet legalább négy évtizeden át fogják üzemeltetni.

A Skunk Works (magyarul „Görény Művek”) kezdetei a második világháború utáni időkre vezethetők vissza, amikor a Lockheed titkos projektjeit nem messze a cég kaliforniai irodájától, a manapság már Bob Hope amerikai humoristáról elnevezett burbanki repülőtéren kezdte el. A cég legendás főmérnöke Kelly Johnson volt, aki az akkoriban összetákolt átmeneti irodákban és műhelyekben vezette a P–80 Shooting Star kifejlesztését. Az Amerikai Légierő első sugárhajtású vadászgépét csupán 143 nap alatt tervezték meg és készítették el. Kelly Johnson 1975-ig állt a Skunk Works élen, amikor Ben Rich vette át a fejlesztőiroda vezetését.

A hidegháború végével, 1989-ben a Lockheed átszervezte a gyártási és fejlesztési tevékenységeit, és a Skunk Works-t a kaliforniai Palmdale-ben található 42. légierős gyárkomplexum 10. telepére (Site 10, U.S. Air Force Plant 42) költöztette, ahol a mai napig is működik.

A Skunk Works fejlesztette titkos repülőgép-prototípusokat a nevadai sivatag 51-es körzet néven elhíresült Groom Dry Lake Air Force Base-en, az az a Groom-száraztó légibázisán próbálták ki.

A kifejezés eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név Al Capp képregényrajzoló Li'l Abner című sorozatából származik. A képregényben a Skonk Works egy olyan kis gyár volt, ahol (máig ismeretlen célból) szkunkokat, azaz észak-amerikai bűzösborzokat (Mephitis mephitis) használtak. Ezt a „borzgyárat” a rettenetes bűz miatt minden más ember lakta területtől jó messzire kellett építeni, és a Skonk Works-ben dolgozók csak úgy érintkezhettek a külvilággal, ha szembeszélből jó nagyokat kiabáltak.

A szerzői jog tulajdonosának kérésére a Lockheed a létesítmény nevét Skunk Works-re módosította.

A Skunk Works fejlesztései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol nyelvű irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rich, Ben; Janos, Leo. (1996) Skunk Works. Little, Brown & Company, ISBN 0316743003

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]