Sivatagi hantmadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sivatagi hantmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Oenanthe
Faj: O. deserti
Tudományos név
Oenanthe deserti
(Temminck, 1829)
Elterjedés
A sivatagi hantmadár elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A sivatagi hantmadár elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi hantmadár témájú médiaállományokat és Sivatagi hantmadár témájú kategóriát.

A sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland zoológus írta le 1829-ben, a Saxicola nembe Saxicola deserti néven.[3]

Alfajai[szerkesztés]

  • Oenanthe deserti deserti (Temminck, 1825)
  • Oenanthe deserti homochroa (Tristram, 1859)
  • Oenanthe deserti oreophila (Oberholser, 1900)[2]

Előfordulása[szerkesztés]

A Szaharában, az Arab-félszigeten, Ázsia keleti és középső részén honos. Kóborló példányai eljutnak Európába is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi és mérsékelt övi cserjések és forró sivatagok, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon csupán egyetlen előfordulása ismert 1991-ből a Hortobágyról.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 15 centiméter, testtömege 17–23 gramm.[6]

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Főként rovarokkal táplálkozik, de férgeket, apró gyíkokat, pókokat és magvakat is fogyaszt.[5]

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét a talaj kis mélyedéseibe rakja. Átlagos fészekalja 4-5 tojásból áll, melyeken a tojó egyedül kotlik.[5]

Tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  5. a b c d A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2022. október 24.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]