Siva-kráter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siva-kráter
Ország India
Típusimpact
Kor66 Ma
[1]
Átmérő600×400 km
NévadóSiva
Elhelyezkedése
Siva (India)
Siva
Siva
Pozíció India térképén
é. sz. 18° 40′, k. h. 70° 14′Koordináták: é. sz. 18° 40′, k. h. 70° 14′

A Siva-kráter egy tengeraljzaton levő képződmény, amely az Indiai-óceánban, Mumbaitól nyugatra található. A Texas Tech University őslénykutatója, Sankar Chatterjee nevezte el Siva, a pusztítás és újjászületés hindu istene után.

A korát körülbelül 66 millió évre becsülik, így egyidős számos más becsapódási kráterrel és a kréta–tercier kihalási eseménnyel (illetve az ezt jelző K-T határral). A képződmény 600 kilométer hosszú és 400 kilométer széles, azonban a terület elmozdult a tengeraljzaton lezajlott változások miatt. A becslés szerint egy ilyen méretű krátert egy 40 kilométer átmérőjű aszteroida vagy üstökös becsapódása hozhatott létre. A Siva-kráter erősíti a „Többszörös becsapódási elmélet” néven ismert elképzelést, ami szerint a K-T kihalást egy hatalmas, széttöredezett aszteroida több helyen történő becsapódása okozta.[2]

A K-T kihalás idején India a Réunion hotspot felett helyezkedett el az Indiai-óceánban. A köpenyből kiáramló láva a földrész egyes részeit bazaltfolyammal árasztotta el, létrehozva a napjainkban Dekkán-trapp néven ismert platót. A feltételezés szerint a kráter vagy a Dekkán-trapp ahhoz a területhez tartozik, ami felelős a térség nagy mennyiségű olaj- és földgázkészletének létrejöttéért.[3]

Jellemzők[szerkesztés]

Geológia és morfológia[szerkesztés]

Sok más krátertől eltérően a Siva könnycsepp alakú, hossza 600, szélessége 400 kilométer,[4] és szokatlanul négyszögletes. Chatterjee azt feltételezi, hogy a becsapódás alacsony szöge, a határán levő vetődési vonalak és az instabil sziklák vezettek a szokatlan képződmény kialakulásához;[5] más kutatók megjegyezték, hogy a vetődések és a becsapódások megváltoztathatták a kráter alakját.[6] A többi nagy méretű kráterhez hasonlóan a Siva-kráternek koncentrikus gyűrűi vannak, pereme összeomlott, közepén pedig egy kiemelkedés található, ami olyan magas, mint a Mount Everest.[4]

A kráter korát a Dekkán-trapp korából következtették ki, amely nagy mennyiségű irídiumot (egy, a Földön ritkán előforduló, de az aszteroidákban gyakori elemet) tartalmaz. A kráter emellett a közepesnél nagyobb mennyiségű irídiummal keveredett olvadt kvarc és vas-oxid tartalmú alkáli kőzeteket tartalmaz,[7][8] melyek becsapódási eredetre utalnak.[4] Emellett a K-T határ réteg Indiában egy méter vastag, ami arra is utalhat, hogy a területet elborító agyagréteg egy Indiához közeli aszteroida becsapódása eredményeként jött létre. A határképződmény nagy vastagsága azonban mutathat a feltételezettnél jóval lassabb folyamatra, mivel vastagabb üledéksor így is létrejöhet.

A Siva és a tömeges kihalás[szerkesztés]

A Siva-kráternél, a Chicxulub-kráternél és a hasonló becsapódási helyeknél megtalálható jellegzetességek felfedezése ahhoz az elmélethez vezetett, ami szerint a kréta időszak végén több, tömeges kihalási eseményhez vezető becsapódás történt.[9] Bár egyes tudósok úgy vélik, hogy a Chicxulub-becsapódás még azelőtt történt, mielőtt a dinoszauruszok kihaltak volna, a Siva-krátert létrehozó esemény önmagában is elég lehetett egy tömeges kihaláshoz.[10][11]

Míg Chatterjee biztos abban, hogy a Siva csupán egy volt a számos becsapódás közül, és állítása szerint „a K-T kihalás nyilvánvalóan egy többszörös becsapódás eredménye volt”,[12] addig más tudósok nincsenek meggyőződve sem a többszörös becsapódásról, sem arról, hogy a Siva valóban egy kráter; egy a Nature magazinban megjelent újabb keletű cikk szerint a Silverpit-krátert is egy földfelszínhez közeli üreg beomlása hozta létre.[12]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2013. február 7.) „Time Scales of Critical Events Around the Cretaceous–Paleogene Boundary”. Science 339 (6120), 684–687. o. DOI:10.1126/science.1230492. PMID 23393261.  
  2. Chatterjee, Sankar (1997. 08). „Multiple Impacts at the KT Boundary and the Death of the Dinosaurs”. 30th International Geological Congress 26, 31–54. o. (Hozzáférés: 2009. március 23.)  
  3. Agrawal, P., Pandey, O. (2000. 11). „Thermal regime, hydrocarbon maturation and geodynamic events along the western margin of India since late Cretaceous”. Journal of Geodynamics 30 (4), 439–459. o. [2008. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S0264-3707(00)00002-8. (Hozzáférés: 2009. március 23.)  
  4. a b c Teters, Thomas J.: Wiping out the Dinosaur with Five Simultaneous Impacts…. Starmon.com, 2005. július 28. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
  5. Chatterjee, Sankar (2002). „Shiva Structure: A Possible K-T Boundary Impact Crater on the Western Shelf of India”. Special Publications, Museum Texas Tech University, 5–6. o.  
  6. Melosh, H. J. Impact cratering: a geologic process.. New York: Oxford University Press (1989) 
  7. Chatterjee, Sankar (2002). „Shiva Structure: A Possible K-T Boundary Impact Crater on the Western Shelf of India”. Special Publications, Museum Texas Tech University, 20. o.  
  8. Bhandari, N., et al (2002). „Global occurrence of magnetic and superparamagnetic iron phases in Cretaceous-Tertiary boundary clays”. Geological Society of America Special Paper (356), 201–211. o.  
  9. SpringerLink - Journal Article. (Hozzáférés: 2009. március 23.)[halott link]
  10. Davis, John W: Texas Tech Paleontologist Finds Evidence That Meteorite Strike Near Bombay May Have Wiped Out Dinosaurs. Texas Tech University, 2006. november 15. [2008. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 23.)
  11. Dinosaur theory now extinct?; Asteroid didn't destroy species, researchers find Mexican crater older than first believed. Toronto, Ont.: Toronto Star, A.02. o. (2004. március 2.) 
  12. a b Mullen, Leslie: Shiva: Another K-T Impact?. Spacedaily.com, 2004. november 2. (Hozzáférés: 2009. március 23.) - eredeti cikk: Mullen, Leslie: Shiva: Another K-T impact?. (Hozzáférés: 2009. március 23.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Shiva crater című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]