Sisa (családnév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sisa (vezetéknév) szócikkből átirányítva)

Török eredetű magyar-bolgár személynév.[1][2][3]

Változatai[szerkesztés]

Sisa, Sissa, Szisa, Csicsa

Eredete[szerkesztés]

Alapszava a török sis(şiş) szó, aminek két jelentése van. Egyik a pálca és annak minden fajtája, pld. a kerék küllője, vagy az amire húst tűznek, tehát nyárs, de használják még hegyes csúcs, vagy szúrófegyver megnevezésére is.

Másik jelentése duzzanat, ha emberről mondjuk leginkább kövérséget jelent, -man képzővel képzett változata a Sisman(Şişman) vált értelemszerűen gyakori személynévvé, de ugyanebből vezethetők le a Şişuy, Şişkin, Şişko, Şişal, Şişak, Şişek és Şişik török nevek is.[4]

A Sisa név esetében az -a személynévképző, jelentése tehát kövér.

Eredetileg a szó -sz hanggal kezdődött, tehát szis-nek hangzott, de hamar sis lett belőle (szis>sis)[5]. A török és a magyar nyelvben is könnyen kialakultak másodlagos -cs hangalakú változatok, ilyenek például a Sis-Csics, Sisa-Csicsa, Sismán-Csicsmán stb. nevek (s>cs). A korai magyar alakok, mint az 1067-ben jegyzett Chycha fia Apa, és az 1229-ben a Váradi Regestrumban szereplő Chicha személynevek olvashatók s-sel is, tehát Sisának, esetleg annak -cs hangalakú változatai.[6]

Fontos megjegyezni, hogy a történelmi Sisa>Csicsa személynév nem kapcsolható össze a Pista>Csicsa Somogy környékén elterjedt, becéző alakból keletkezett családnévvel.[7]

A név alapszavául szolgáló sis szó biztosan nem nyugati ótörök vagy csuvas, mert akkor a szóvégen nem -s, hanem -l állna. Valószínűbb, hogy köztörök, ezen belül kipcsak vagy oguz eredetű, ezért nem a honfoglaláskori magyarok török elemeihez köthető, hanem a később beköltöző kunokhoz, besenyőkhöz esetleg úzokhoz.

Elterjedése[szerkesztés]

Főként a keleti országrészben, ezen belül Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves és Pest megyék területén, de megtalálható Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is. A nyugati országrészben ritkább, itt főként Fejér megye és Győr-Moson-Sopron megye területén ismert.[8][9]

A középkori Magyar Királyság területén az Alföldön, de főleg a Jászságban, Nógrád, Heves és Borsod vármegyékben, a Körösök mentén, a Sárköz és Fejér vármegye területén, valamint az Őrségben, Csallóközben, Krassó-Szörény és Valkó vármegyékben, a Magyar királyság területén kívül Havasalföld és Bulgária[10] egyes részein volt megtalálható.

Genetika[szerkesztés]

Az Y kromoszóma, vagy más néven Y-DNS vizsgálat az apai ág származását határozza meg. Mivel az Y kromoszóma apáról fiúra száll, mint a vezetéknév, ezért hasznos vizsgálati tényező nem csak a genetikai kutatásokban, de a genealógiában és a családnévkutatásban is.[11] A magyar családnevek vizsgálatával a Family Tree DNA-Magyar DNS projektje foglalkozik, az ehhez kapcsolódó korbecslést az Yfull számításai alapján végzik.[12] A vizsgálatok eredményét mutató táblázatban két személy található ezzel a családnévvel, egyik a Jászság területéről, a másik Nógrád megyéből. Mindketten a Q-M242 haplocsoportba, ezen belül a Q-L332>Q-YP1695 alcsoportba tartoznak.[13] A nógrádi minta az Yfull adatbázisában is megtalálható.[14] Ennek a genetikai csoportnak a származása Közép-Ázsia és az Altaj-hegység.[15][16] A Q-L332 haplotípus egy Kazahsztánban feltárt keleti szkíta temetkezési helyről is előkerült[17][18], amit a Nature magazin ezzel foglalkozó cikke is megemlített.[19]

Megjegyzés[szerkesztés]

Ez a cikk a magyarországi Sisa személynév eredetével foglakozik, de más népek nyelvén szerte a világon keletkezhettek hasonló nevek, viszont ezek eredete legtöbb esetben nincs összefüggésben a magyar névvel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 192.oldal. (idézet Rásonyi László, Valacho-Turcica című publikációjából: "török személynevek: Sisa, Sisik, Sisik oglu", 195. old http://acta.bibl.u-szeged.hu/39090/1/nepunk_006.pdf
  2. L. Rásonyi. Valacho-Turcica. - In: Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegiem Hungaricum in Berlin dem Andenken Robert Graggers gewidmet. Berlin-Leipzig, 1927, 68-96 "török személynevek: Sisa, Sisik, Sisik oglu"
  3. Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. ISBN 9789542903048 (т. 1), 2011, 325. oldal http://www.academia.edu/1806148/Cumanian_Anthroponymics_in_Bulgaria_during_the_15th_Century
  4. Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. ISBN 9789542903048 (т. 1), 2011, 324. oldal
  5. https://en.wiktionary.org/wiki/%C5%9Fi%C5%9F
  6. Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 195. old http://acta.bibl.u-szeged.hu/39090/1/nepunk_006.pdf
  7. Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Bibó István szerkesztésével, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 194. old
  8. http://www.locatemyname.com/hungary/Sisa
  9. http://www.locatemyname.com/density-map/Sisa.jpg
  10. Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. ISBN 9789542903048 (т. 1), 2011, http://www.academia.edu/1806148/Cumanian_Anthroponymics_in_Bulgaria_during_the_15th_Century
  11. https://en.wikipedia.org/wiki/Surname_DNA_project
  12. https://www.familytreedna.com/groups/hungarian-magyar-y-dna-project/about/results
  13. https://www.familytreedna.com/public/Hungarian_Magyar_Y-DNA_Project?iframe=yresults
  14. https://www.yfull.com/tree/Q-YP1695/ A nógrádi minta az Yfull adatbázisában a Q-YP1695 haplocsoport alatt található, ahova két személy tartozik: a nógrádi Sisa(YF08827) és egy kazahsztáni najman(YF02841). A közzétett táblázatban szereplő TMRCA (time to most recent common ancestor) megjelölés arra vonatkozik, hogy a vizsgált személyek közös őse mikor élt, a mellette álló szám pedig ennek az idejét határozza meg.
  15. https://en.wikipedia.org/wiki/Haplogroup_Q-M242
  16. http://genome.cshlp.org/content/suppl/2015/02/18/gr.186684.114.DC1/Supplemental_Figures.pdf
  17. https://genetiker.wordpress.com/y-snp-calls-for-is2/
  18. https://genetiker.wordpress.com/2017/03/07/y-snp-calls-for-scythians-and-sarmatians/
  19. https://www.nature.com/articles/ncomms14615, Ancestry and demography and descendants of Iron Age nomads of the Eurasian Steppe.

Források[szerkesztés]

  • L. Rásonyi. Valacho-Turcica. - In: Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegiem Hungaricum in Berlin dem Andenken Robert Graggers gewidmet. Berlin-Leipzig, 1927, 68-96
  • Bátky Zsigmond. Csicsó és társai. Népünk és Nyelvünk. A Szegedi Alföldkutató Bizottság közérdekű folyóirata, Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. 35—3744, 1934, 190-195
  • Valery Stojanow. Cumanian Anthroponymics in Bulgaria during the 15th Century. ISBN 9789542903048 (т. 1), 2011
  • Cem Oğuz. Osmanlı: Toplum. 5. ISBN 975678203X, 9789756782033, Yeni Türkiye Yayınları, 1999
  • Unterländer, M., F. Palstra, I. Lazaridis, A. Pilipenko, Z. Hofmanová, M. Groß, C. Sell, et al. 2017. “Ancestry and demography and descendants of Iron Age nomads of the Eurasian Steppe.” Nature Communications 8 (1): 14615. http://nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:32072003
  • Tabyldy A. Akerov. On the origin of the Naiman. International University of Kyrgyzstan 255 Chui, Bishkek, 720001, Kyrgyzstan http://elib.sfu-kras.ru/bitstream/handle/2311/21633/11_Akerov.pdf;jsessionid=299A864C893D8C449FAFFDB456AB3511?sequence=1