Sipbachzell
| Sipbachzell | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Welsvidéki járás | ||
| Irányítószám | 4621 | ||
| Körzethívószám | 07240 | ||
| Forgalmi rendszám | WL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1975 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 366 m | ||
| Terület | 24,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 14° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 53″, k. h. 14° 06′ 36″ | |||
| Sipbachzell weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sipbachzell témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sipbachzell osztrák község Felső-Ausztria Welsvidéki járásában. 2021 januárjában 2158 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Sipbachzell a tartomány Hausruckviertel régiójában fekszik a Traun-Enns-hátságon, a Sipbach folyó mentén. Területének 15,5%-a erdő, 76,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést, illetve településrészt egyesít: Giering (70 lakos 2020-ban), Leombach (539), Loibingdorf (78), Permannsberg (87), Rappersdorf (93), Schachermairdorf (124), Schnarrndorf (199) és Sipbachzell (910).
A környező önkormányzatok: délnyugatra Sattledt, nyugatra Steinhaus és Thalheim bei Wels, északra Schleißheim és Weißkirchen an der Traun, északkeletre Eggendorf im Traunkreis, keletre Kematen an der Krems, délkeletre Kremsmünster.
Története[szerkesztés]
A község területén a bronzkori urnamezős kultúrához köthető kincsleletet tártak fel a régészek. A germán bajorok a 7-8. században települtek meg a régióban. Leombach várát (amely a 18. században romba dőlt) 777-ben említik először, amikor III. Tasziló bajor herceg az általa alapított kremsmünsteri apátságnak adományozta. Sipbachzell neve 1179-ben jelenik meg az írott dokumentumokban, III. Sándor pápa bullájában az apátság birtokai között sorolják fel.
A régió eredetileg a Bajor Hercegség keleti határvidékéhez tartozott; a 12. században került Ausztriához. Az Osztrák Hercegség 1490-es felosztásakor az Ennsentúli Ausztriához került.
A falut a napóleoni háborúk alatt a franciák többször megszállták.
Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát,Sipbachzellt az Oberdonaui reichsgauba sorolták be. A második világháború után visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság[szerkesztés]
A sipbachzelli önkormányzat területén 2020 januárjában 2100 fő élt. A lakosságszám 1961 óta dinamikusan gyarapszik, közel kétszeresére duzzadt. 2018-ban az ittlakók 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,9% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,9%-a római katolikusnak, 2,4% evangélikusnak, 2,4% mohamedánnak, 3,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken (96,4%) kívül a törökök alkották 2,2%-kal.
A népesség változása:
| 2016 | 1 934
|
| 2018 | 1 975
|
Látnivalók[szerkesztés]
- az 1478-ban épült Szt. Margit-plébániatemplom
- a volt leombachi kastély kápolnája és lakóházzá átalakított mellékszárnya
Híres sipbachzelliek[szerkesztés]
- Conrad Cordatus (1480–1546) protestáns teológus
Források[szerkesztés]
- A település honlapja Archiválva 2021. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 41819 – Sipbachzell Statistik Austria
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sipbachzell című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
