Simo Häyhä

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Simo Häyhä
Simo Häyhä 1940-ben
Simo Häyhä 1940-ben
Született 1905. december 17.
Rautjärvi, Finnország
Elhunyt 2002. április 1. (96 évesen)
Hamina, Finnország
Beceneve „Fehér Halál”
Állampolgársága finn
Foglalkozása katona
Kitüntetései
  • Order of the Cross of Liberty
  • Medal of Liberty
Sírhely Ruokolahti
Katonai pályafutása
Ország  Finnország
Szolgálati ideje 1925–1940
Rendfokozata hadnagy[1]
Háborúi, csatái téli háború
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Simo Häyhä témájú médiaállományokat.

Simo Häyhä (fonetikusan [ˈsimɔ ˈhæy̯hæ]; Rautjärvi, 1905. december 17.Hamina, 2002. április 1.) – vagy ahogy a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg katonái hívták Fehér Halál (oroszul: Белая смерть, finnül: valkoinen kuolema, svédül: den vita döden) – finn mesterlövész volt a Téli háborúban. Módosított Moszin–Nagant karabélyával 505 igazolt találatot szerzett, ami a mesterlövészek körében az eddigi legmagasabb szám.[2] Ezen felül bizonyítottan legalább 200 embert ölt meg 9 mm-es Suomi géppisztolyával is, így összesen nem kevesebb mint 705 ellenséges katonát semmisített meg, mindössze száz nap leforgása alatt.[3]

Korai évei[szerkesztés]

Häyhä a mai finn-orosz határ közelében, Rautjärviban látta meg a napvilágot 1905. december 17-én. Katonai szolgálatát 19 évesen, 1925-ben kezdte meg. A hadsereg előtt Häyhä mezőgazdasággal és vadászattal foglalkozott. 20 évesen csatlakozott a finn védelmi alakulathoz (suojeluskunta), valamint több Viipuriban rendezett sportlövő versenyen ért el sikereket. Elmondások szerint háza tele volt az ilyen versenyeken nyert trófeákkal.[4]

A Téli háborúban[szerkesztés]

Az 1939 és 1940 között, a szovjetek és finnek közt vívott téli háborúban Häyhä a finn hadsereg mesterlövészeként szolgált a Kollaa folyó mellett. A -40 és -20 °C közti hidegben, a hófehér álcaruhát viselő Häyhä 505 szovjet katonát lőtt le.[2][5] Ezek mind igazolt találatok, hiszen az ott szolgáló finn mesterlövészek napi elszámolást végeztek. Érdemes megjegyezni, hogy Häyhä ezt a teljesítményt kevesebb mint 100 nap alatt érte el, ami azt jelenti, hogy átlagosan naponta legalább hét embert küldött a túlvilágra (mindezt az év olyan szakaszában, amikor a napsütéses órák száma igen alacsony).[6][7][8]

Häyhä az orosz Moszin–Nagant karabély finnek által rendszeresített változatát, a M/28-30 „Pystykorva”-t használta. Legtöbbször távcső helyett csupán a fegyvere irányzékát használta, mivel így kevésbé kellett felemelnie fejét, ezáltal kisebb célpontot jelentve az ellenség számára. Szintén a távcső elleni érv volt, hogy hidegben a távcső könnyen bepárásodott, valamint, hogy a távcső lencséjén megcsillanó fény könnyen felfedhette volna helyzetét az ellenség előtt.

A szovjetek számos húzással próbáltak megszabadulni Häyhä-től, többek között saját mesterlövészeik és tüzérségi támadás segítségével. 1940. március 6-án egy csata során egy orosz katona ellőtte Häyhä állkapcsának bal alsó részét. A robbanótöltetes lövedék felrobbantotta a finn mesterlövész bal oldali arcfelének alsó részét. A fél arcát elvesztette, de életben maradt Häyhä-t katonatársai mentették meg. Eszméletét március 13-án nyerte vissza, a béke aláírásának napján. A háború után Häyhä-t tizedesből hadnaggyá léptette elő Carl Gustaf Emil von Mannerheim marsall. A finn hadsereg történetében rajta kívül még senki sem lépett ilyen gyorsan előre a ranglétrán.

Későbbi élete[szerkesztés]

Häyhä-nek több évébe telt, mire felépült sérüléséből. A lövedék eltalálta állkapcsát, és lerobbantotta a bal arcát. Mindezek ellenére teljesen felépült sérüléséből, és a második világháború után sikeres jávorszarvasvadász és kutyatenyésztő lett. Később még Urho Kekkonen finn elnökkel is együtt vadászott.

Mikor 1998-ban megkérdezték, hogy hogyan vált ilyen jó lövésszé azt válaszolta, hogy „gyakorlással”. Arra a kérdésre, hogy megbánta-e, hogy annyi embert megölt, azt felelte „csak a kötelességemet teljesítettem, és azt tettem, amit mondtak, úgy, ahogy tudtam”. Simo Häyhä utolsó éveit egy délkelet-finnországi kis faluban – Ruokolahtiban – töltötte, nem messze az orosz határtól.

A köztudatban[szerkesztés]

Az HBO 2012-es filmjében, a Hemingway & Gellhornban Steven Wiigt beválogatták Häyhä szerepére, de a film végső változatából a jelenetét kivágták, hogy csökkentsék a film hosszát.[9]

A Sabaton svéd power metal banda, a Coat of Arms albumán szereplő "White Death" című szám Häyhä, és az általa elért teljesítmény előtt tiszteleg.[10]

Források[szerkesztés]

  1. Lappalainen, Jukka-Pekka. „Kollaa kesti, niin myös Simo Häyhä” (fee required), 2001. december 6. (Hozzáférés ideje: 2011. február 19.) (finn nyelvű) 
  2. ^ a b Rayment, Sean. „The long view”, The Daily Telegraph, 2006. április 30. (Hozzáférés ideje: 2009. március 30.) 
  3. http://www.environmentalgraffiti.com/featured/white-death-simo-hayh/20951
  4. Gilbert, Adrian. Sniper: The Skills, the Weapons, and the Experiences. St. Martin's Press, 88. o. (1996). ISBN 0-312-95766-1 
  5. Sotasankarit-äänestyksen voitti tarkka-ampuja Simo Häyhä (finn nyelven). MTV3. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
  6. Finland at War 1939–45, pp. 44–45. Brent Snodgrass, Raffaele Ruggeri. Osprey Publishing. ISBN 978-1-84176-969-1 (2006)
  7. Out of Nowhere: A History of the Military Sniper, p. 167. Martin Pegler. Osprey Publishing. ISBN 978-1-84603-140-3 (2006)
  8. Sniping: An Illustrated History, pp. 117–118. Pat Farey, Mark Spicer. MBI Publishing Company. ISBN 978-0-7603-3717-2 (2009)
  9. Nicole Kidmanin takamus ja talvisota (finn nyelven) (fee required). Helsingin Sanomat. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
  10. Premiärlyssning med Sabaton (svéd nyelven). Dalarnas Tidningar. (Hozzáférés: 2013. február 27.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simo Häyhä című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]