Silvia Andrea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Silvia Andrea
Született1840. március 22.[1][2]
Zuoz
Elhunyt1935. március 4. (94 évesen)[1][2]
Castasegna
Állampolgárságasvájci
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség
A Villa Garbald (jobb oldalon)

Silvia Andrea, eredeti név: Johanna Garbald-Gredig (Zuoz, Oberengadin, 1840. március 20. vagy március 22.[3] - Castasegna, Bergell, 1935. március 4.) svájci írónő

Élete[szerkesztés]

Rétoromán származású volt. Alapfokú iskoláit szülőfaluja iskolájában végezte, itt tanulta meg a német nyelv alapjait az iskola tanárától Thomas Gredigtől, aki Andrea apja volt. Thomas Gredig maga is komoly tevékenységet fejtett ki a rétoromán nyelv megőrzése érdekében.Később egy Chur-i leányiskola növendéke lett, ahol sokat foglalkozott a német irodalommal. 1861-ben feleségül ment Agostino Garbald vámszedőhöz (1828-1909), s a bergelli Castasegnába költözött.[4] Házassága a korban szokatlanul emancipált volt. Az első 16 évben nem született gyermekük, s ő teljesen a továbbtanulásnak és az irodalomnak szentelte magát. Első gyermeke, Andrea 1877-ben született, őt követte Margherita 1880-ban, végül Augusto 1881-ben. Legtöbb munkája ebből a korai, gyermektelen időszakból származik, de később, már három gyermekes anyaként is íróként tevékenykedett. Rétoromán anyanyelve ellenére kizárólag németül alkotott, néhány munkáját olaszra és rétorománra is lefordították. Ismertebb műve a Wilhelm Tell prózai változata (1891), amely női alakokkal, novellákkal, versbetétekkel bővítette az eredetit. Ismeretségben állt Joseph Victor Widmann íróval.[5]

A Castasegnában található Villa Garbaldot Gottfried Semper építész tervezte a Garbald házaspár megbízásából, ez az egyetlen általa tervezett épület az Alpoktól délre.[6] Ma modern bővítéssel az ETH Zürich konferencia- és szemináriumi központja.

Válogatott munkái[szerkesztés]

  • Faustine. Roman, Vogel, Glarus 1889.
  • Wilhelm Tell. Historische Erzählung, dem Schweizervolke zur Bundesfeier gewidmet. Frauenfeld 1891.
  • Das Bergell. Wanderungen in der Landschaft und ihrer Geschichte. Huber, Frauenfeld 1901.
  • Die Rhätierin; Ein Apostel. Zwei Erzählungen aus Graubündens Vergangenheit. W. Schäfer, Schkeuditz 1905.
  • Violanta Prevosti. Geschichtlicher Roman. Huber, Frauenfeld 1905.
  • Wir und unsere Lieblinge. Huber, Frauenfeld 1914.
  • Die Rüfe. Eine Erzählung. Huber, Frauenfeld 1927.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 7.)
  2. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a Historisches Lexikon der Schweiz szerint március 20., az 1898-as Lexikon deutscher Frauen der Feder és az 1918-as Schweizerisches Schriftsteller-Lexikon szerint március 22.
  4. Artikel Garbald-Gredig, Johanna in: Hermann Aellen (Hrsg.): Schweizerisches Schriftsteller-Lexikon, Ausg. 1918. Schweizer Heimatkunst-Verlag, Weinfelden 1918.
  5. Gisela Brinker-Gabler, Karola Ludwig, Angela Wöffen: Lexikon deutschsprachiger Schriftstellerinnen 1800-1945. dtv München, 1986. ISBN 3-423-03282-0. S. 12
  6. Das Projekt. [2008. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 23.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Silvia Andrea című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.