Ugrás a tartalomhoz

Silhak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csong Jagjong tudós

A Silhak (hangul: 실학handzsa: 實學?) neokonfuciánus irányzat volt a koreai Csoszonban. A fogalom szó szerinti jelentése a sil, azaz igaz, valódi, és hak, azaz tudomány, tanulás írásjegyekből áll. A Csoszon-időszak évszázadaiban államideológiává vált konfuciánus gondolatokat voltak, akik túl elrugaszkodottnak tekintették, mert nem segítették az embert a mindennapi életben. A Silhak azonban a gyakorlatiasabb, technikai tudásra helyezte a hangsúlyt a metafizikai tudással szemben.[1]

Kiemelkedő tudósai közé tartozott Csong Jagjong (丁若鏞, 정약용, 1762–1836),[2] I Ik (李瀷, 이익, 1681–1763), Pak Csega (朴齊家, 박제가, 1750–1815) és Pak Csivon (朴趾源, 박지원, 1737-1805).[3]

Fő elvei

[szerkesztés]

A Koreai-félsziget lakossága évszázadokon keresztül mezőgazdasági társadalom volt. A Silhak az agrártevékenységek folytatásához szükséges növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos ismereteket tekintette hasznosnak.[4]

Az 1592-es Imdzsin-háború és az azt nem sokkal követő mandzsu betörések háborús időszaka utáni politikai, gazdasági és társadalmi káoszban az akadémikus körökben felvetődött a gondolat, hogy a túlságosan elméleti tanulmányozás helyett a gyakorlatban hasznosítható dolgokkal kellene ismerkedni, azokat kutatni és alkalmazni. A Silhakot ilyen módon a Csoszon-időszak utolsó évszázadában jellemző felvilágosultabb eszmék közé sorolhatjuk. A Silhak élesen bírálta a koreai bürokráciát és a szolgatartást. Helyette a mezőgazdaság megreformálásának szükségességét hangoztatta, a technológia, a kereskedelem és az ipar irányában.[5][6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lee, Sang-Oak, Korean Language and Culture. Sotong. Seoul. 2009. pp. 368-369.
  2. Rosker, Jana S., "Philosophical Interactions between “East and West”: China, Korea, Europe and the Case of Dasan (Jeong Yak-yong, 1762 – 1836)" Asian Studies II (XVIII), 2 (2014), pp. 116-118.
  3. 새로운 길을 찾다 (koreai nyelven) (pdf). silhak.ggcf.kr. (Hozzáférés: 2015. március 12.)[halott link]
  4. Lee, Kwang Pyo (ed.), A Handbook of Korea, Korean Overseas Information Service, Ministry of Culture and Information. Seoul. 1978, p. 178.
  5. Lee, Sang-Oak, Korean Language and Culture. Sotong, Seoul. 2009. pp. 371-377.
  6. Kihl, Young W., Transforming Korean Politics: Democracy, Reform and Culture. M. E. Sharp. 2005. pp. 47-48.

További információk

[szerkesztés]