Szilád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Siladice szócikkből átirányítva)
Szilád (Siladice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterRóbert Repka
Irányítószám920 52
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámHC
Népesség
Teljes népesség673 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület7,60 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 30″, k. h. 17° 44′ 30″
Szilád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szilád (szlovákul Siladice, németül Siladitz) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Galgóctól 12 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése „Zaladze” alakban 1113-ban, a zobori apátság birtokainak leírásában történt. 1490 és 1500 között a Sziládi család birtoka. 1663-ban elpusztította a török. 1641-től az Eszterházy családé. Lakói a galántai uradalomnak tartoztak robottal és adófizetéssel 1848-ig. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztította, melynek 166 lakos esett áldozatául. 1886-ban a Vág vize öntött ki és az egész falu víz alá került. A község első iskolája 1856-ban épült fel.

Vályi András szerint „SZILAD. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gr. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik F. Zellához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, földgyét Vágvize néha megönti, vagyonnyai Karkóczéhoz majd hasonlók.[2]

Fényes Elek szerint „Szilád, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Poson vmegye szélén. Számlál 558 kath., 128 evang., 48 zsidó lak. F. u. gróf Eszterházy Károly. Ut. p. Galgócz.[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint „Szilád, a Vág jobb partján, Pozsonyvármegye határán, 715 nagyobbára tót lakossal, kik 2/3 részben róm. katholikusok, 1/3 részben ág. evangelikusok. Postája van, táviró- és vasúti állomása Szilád-Zelle. Kath. temploma 1749-ben épült. Földesúrai a Thúróczyak voltak. Ősrégi község, mely a XII. század elején már „Zaladze” név alatt van említve. Később „Zili”, sőt „Szilágy” (Scylag) néven, a XVII. században pedig „Szilány” név alatt szerepel.[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. A községháza épülete 1934-ben épült.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 882, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 627 lakosából 625 szlovák volt.

2011-ben 676 lakosából 665 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban, a 19. század elején empire stílusban építették át. Főoltárát Szent Péter, Szent Pál, Szent István király és Szent László király szobrai ékesítik. Orgonája a 18. század végén készült. Harangja a feljegyzések szerint 17. századi.
  • A falu két útmenti keresztje 1854-ben készült.
  • Az evangélikusok imaháza 1914-ben épült, hasonlóan az evangélikus iskola épületéhez. Az imaházhoz 1959-ben építettek tornyot.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Anton Točík 1962: Nové nálezy z doby sťahovania národov na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 9, 202
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.

Külső hivatkozások[szerkesztés]