Sijekovac
| Sijekovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Brod |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 497 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 125,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 88 m |
| Terület | 3,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 59′45.116667°N 17.983333°EKoordináták: é. sz. 45° 07′, k. h. 17° 59′45.116667°N 17.983333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sijekovac témájú médiaállományokat. | |
Sijekovac (szerbül: Сијековац), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 43, közúton 60 km-re északra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re délnyugatra, a Száva jobb partján, 88 méteres magasságban fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 308 | 318 |
| Bosnyák | 590 | 135 |
| Horvát | 368 | 30 |
| Jugoszláv | 241 | 1 |
| Egyéb | 44 | 13 |
| Összesen | 1551 | 497 |
Története
[szerkesztés]A Száva partjá és a folyó közelében előkerült régészeti leletek tanúsága szerint itt már a bronzkorban emberi települések álltak.[5] A Perakusa nevű lelőhelyen az erődített bronzkori település mellett római település nyomai is előkerültek.[5]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brodi járáshoz tartozó településnek 84 háztartása, 306 muszlim, 9 ortodox és 15 római katolikus lakosa volt.[6]
1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 140 háztartást, 276 római katolikus, 240 muszlim, 105 ortodox, 11 izraelita és 2 evangélikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brod járáshoz tartozó településnek már 793 lakosa volt, közülük 317 római katolikus, 366 muszlim, 99 ortodox, 9 izraelita és 2 görög katolikus volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1992. március 26-án és 27-én, a boszniai háború kezdetén, Sijekovacban a Bosznia-hercegovinai Hadsereg (ARBiH), a Horvát Védelmi Erők (HOS) és a Horvát Hadsereg (HV) katonái háborús bűncselekményeket követtek el szerb civilek és katonák ellen. Az esemény máig vitatott és ellentmondásos, de a háborús bűncselekmény a különböző források szerint 20[9], 47[10], vagy 60 szerb halálát okozta.[11] 2014 májusában a bosznia-hercegovinai bíróság elítélte Zemir Kovačevićet (HVO) két civil meggyilkolásáért és más civilekkel szembeni embertelen bánásmódért.[12] A 2004-ben Sijekovacban két hét alatt végzett exhumálások során 58 szerb áldozat holttestét tárták fel, akik közül 18 gyermek volt.[13] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Sport
[szerkesztés]Az NK Hajduk Sijekovac labdarúgóklubot 1930-ban alapították.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Marina vértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma a régi templom helyén épült, amelyet a muszlim-horvát erők 1992 júliusában teljesen leromboltak. A régi templomot 1970-ben építették, és ugyanazon év július 30-án Longin Tomić zvornik-tuzlai püspök szentelte fel. A régi templomot 1987-ben építették újjá. A felújítás után az illetékes főpap, Vasilije szentelte fel. A mai templom építése 1997-ben kezdődött. Az alapokat 1997. július 30-án szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. Ugyanő szentelte fel a templomot 2005. július 19-én. A tölgyfa ikonosztázt Boban Suvajac készítette a Prnjavor melletti Ilováról, az ikonokat pedig Vojkan Mitrić festette a Šipovo melletti Janjból. A templomot is ugyanez az ikonfestő festette ki.[14]
- A falu mecsete a 19. században épült. 1992-ben a szerb erők lerombolták. A háború után a helyi muszlimok újjáépítették.
- A sijekovaci mészárlás emlékműve az ortodox templom mellett.
- Bisnica – őskori település maradványai. A lelőhely a Száva partján a folyó okozta erózió következtében lett láthatóvá. A leletek késő bronzkori kerámiák és bronztárgyak voltak.[5]
- Pekarusa – őskori és római kori település maradványai. A lelőhely a Száva közelében húzódó dombháton található, ahol kiterjedt bronzkori erődített település maradványait találták. A területen nagy számban kerültek elő bronzkori kerámialeletek. A bronzkori lelőhely déli peremén római épületek maradványai kerültek elő, korabeli kerámiákkal és pénzérmékkel. Az épületek alapanyaga fa volt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20079
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20079
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/s_pozega_8/pozega_8.html Topografska karta Slavonski Brod 374-4-4
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Brod (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. július 22.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. július 23.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o.
- ↑ Nizich, Ivana. War crimes in Bosnia-Hercegovina. Helsinki Watch, 45. o. (1993). ISBN 1-56432-083-9
- ↑ POSAVLJACI JOSIPOVIĆU Ne idite u Bosansku Posavinu, Dodik će vas prevariti. Slobodna Dalmacija, 2010. május 29. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
- ↑ „Poziv zvaničnicima na pomen za 60 ubijenih Srba u Sijekovcu”, Nezavisne novine , 2007. március 13.. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. június 12.)
- ↑ Ten Year Jail Term for Sijekovac Killings
- ↑ Hina: BiH: Kod Foče ekshumirano 30 tijela, kod Sijekovca 58 (horvát nyelven). index.hr, 2004. augusztus 11. (Hozzáférés: 2022. január 13.)
- ↑ Filijalni hram Sijekovac. eparhijazt.com. (Hozzáférés: 2025. július 23.)
További információk
[szerkesztés]
