Sidló Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sidló Ferenc
Sidló Ferenc (1938)
Sidló Ferenc (1938)
Született1882. január 22.
Budapest
Elhunyt1954. január 8. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrászművész,
főiskolai tanár
KitüntetéseiCorvin-koszorú
SírhelyeÚj köztemető (16/4-1-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sidló Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Sidló Ferenc: Szent István lovasszobra (Székesfehérvár, 1938)
Danaidák kútja (1933)

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 22. – Budapest, 1954. január 8.[2]) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Életpályája[szerkesztés]

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Strobl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a gödöllői művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3]

Sidló Ferenc sírja Budapesten. Új köztemető: 16/4-1-5.

Művészete[szerkesztés]

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Köztéri szobraiból[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
  2. ↑ MÉL-ban i.m. 1954. január 8. a halál dátuma; sírkőre 1954 van írva; artportal; Magyar művészeti kislexikon i.m. 1953. január 11..
  3. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  4. ↑ A szobor története. [2010. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
  5. ↑ XIV. kerület, Kós Károly sétány, a Széchenyi strand előcsarnoka.
  6. ↑ Zichy Mihály utca, Somogy megye.
  7. ↑ Az Érseki Palota előtt.
  8. ↑ A szobrot a Herman Ottó Múzeum Képtára bejárata mellett helyezték el. Korábban a róla elnevezett téren állt, és 1934-ben avatták.
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 623–624. o.  
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Sidló Ferenc lásd 361. p.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sidló_Ferenc&oldid=26765327”