Sibuja-kei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sibuja-kei

Stíluseredet J-pop, synthpop, dzsessz, bossa nova, yé-yé, barokk pop, lounge
Kulturális eredet 1960-1990-es évek
Sibuja, Japán
Hangszerek elektromos gitár, basszusgitár, dob, szólóének és vokál, szintetizátor
Népszerűség Japán
Alműfajok
Picopop
Kahimi Karie, a sibuja-kei stílus egyik népszerű képviselője

A sibuja-kei (渋谷系?, [ɕi̥bu͍ja-kei], angol szövegkörnyezetben shibuya-kei) a japán popzenei stílusok egyike, amelyet Tokió Sibuja városrészéből eredeztetnek, és legegyszerűbben a dzsessz, a pop és a synthpop keverékeként írható le. Kialakulásában szerepe volt az 1950-es és '60-as évek olyan könnyűzenei műfajainak is, mint a francia, olasz és spanyol nyelvterületek mellett leginkább Japánban közkedveltté vált – főként a Beatles és hasonló brit zenekarok népszerűvé válásának hatására rohamos terjedésnek induló – yé-yé.

Létrejötte[szerkesztés]

A sibuja-kei népszerűsége a japán könnyűzenei élet egyik központjának számító sibujai városrész néhány, nyugati érdekeltségű üzletláncig (Tower Records, HMV) vezethető vissza, amelyeknek köszönhetően először eljutottak a szigetállamba számos, Európában népszerű előadó lemezei. A kialakulása kapcsán nem hagyható említés nélkül a Franciaországból kiinduló yé-yé stílus egyik legismertebb zeneszerzője, Serge Gainsbourg, továbbá a "Yume Miru Shanson ningyo" című, Japán-szerte rendkívüli népszerűséget elért szám, mely France Gall nagy sikerű Poupée de cire, poupée de son című dalának japán nyelvű változata volt. Nagy hatással voltak még a sibuja-kei stílus létrejöttére Astrud & João Gilberto, Phil Spector és Brian Wilson.

Dimitri from Paris

Talán a legfontosabb sibuja-kei előadók, illetve együttesek között említhető a Flipper Guitar, a Pizzicato Five és az Original Love. Ahogy a stílus népszerűsége nőtt, az 1990-es évek vége felé olyan együttesekre, illetve előadókra is kezdték alkalmazni a kifejezést, amelyek a zenei stílusjegyei alapján inkább a mainstream kategóriákba voltak besorolhatók. Idővel arra is akadtak példák, hogy egyes művészek elutasították a subuja-kei minősítést, valamint – ezzel épp ellentétes módon – arra is, hogy egyes Japánon kívüli zenészek is sibuja-kei előadóként kategorizálták magukat, mint például a brit Momus, a francia Dimitri from Paris, valamint az amerikai Natural Calamity és Phofo.

Elnevezése[szerkesztés]

A "sibuja-kei" elnevezés eredete Tokió Sibuja (渋谷, Shibuya) nevű városrésze, amely híres volt divatüzleteiről, gazdag éjszakai életéről, és ily módon a japán popkultúra egyik "epicentrumává" vált. A kei (系) japán szó, melynek jelentése szó szerinti fordításban "rendszer", de ebben a szövegkörnyezetben közelebb áll a "stílus" kifejezéshez. Ily módon a sibuja-kei gyakorlatilag annyit jelent, mint "Sibuja-stílus".

Ismert előadók[szerkesztés]

  • Aira Mitsuki
  • Buffalo Daughter
  • Bo en
  • capsule
  • Cecil
  • Cibo Matto
  • Chappie
  • Chocolat
  • Clammbon
  • Cornelius
  • Cymbals
  • Dahlia
  • Fantastic Plastic Machine
  • Flipper's Guitar
  • Kahimi Karie
  • Macdonald Duck Eclair
  • Marino
  • Kenji Ozawa
  • Kensuke Shiina
  • Maki Nomiya
  • Original Love
  • Paris Match
  • Perfume
  • Pizzicato Five
  • Plus-Tech Squeeze Box
  • Qypthone
  • Round Table
  • Sakanaction
  • Serani Poji
  • Spiral Life
  • Strawberry Machine
  • Takako Minekawa
  • Tatsuya Oe (Captain Funk)
  • Tōwa Tei
  • Vanilla Beans
  • Yukari Fresh

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shibuya-kei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.