Seychelle-szigeteki poszáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Seychelle-szigeteki poszáta
Ile Aride - Oiseau (39) (cropped).JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Nádiposzátafélék (Acrocephalidae)
Nem: Bebrornis
Faj: B. sechellensis
Tudományos név
Bebrornis sechellensis
(Oustalet, 1877)
Szinonimák
  • Acrocephalus sechellensis
Elterjedés
Acrocephalus sechellensis distribution map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Seychelle-szigeteki poszáta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Seychelle-szigeteki poszáta témájú kategóriát.

A Seychelle-szigeteki poszáta (Bebrornis sechellensis) vagy (Acrocephalus sechellensis) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj.

Közeli rokona az Acrocephalus nembe sorolt nádiposzáta-fajoknak, sokszor azonos nembe is sorolják azokkal. Legközelebbi rokonfaja a Rodriguez szigeten élő rodriguezi nádiposzáta (Bebrornis rodericana) mely a Bebrornis nem másik faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A faj a Seychelle-szigeteken endemikus faj. A szigetcsoport négy szigetén, Aride, Cousin, Cousine és Denis szigetén él.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 14 centiméter. Mint a nádiposzáták általában ez a faj is eléggé jellegtelen megjelenésű. Testének felső része olajzöld, alul sárgásszürke színű. Hosszú lábai és hosszú, keskeny csőre kékes színű. A fiatal madarak sötétebb színűek és mellük cseppfoltos. Röpte eléggé gyenge.

Életmódja[szerkesztés]

A faj mangrove erdőkben, partvidéki erdők aljnövényzetében és pálmabozótosokban él. Rovarokkal, pókokkal táplálkozik, melyeket röptében fog el vagy a talajon gyűjt össze.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím és a nőstény monogám párkapcsolatban él. A költési időszak során sokszor az előző fészekalj még nem költő fiatal egyedei is segítenek a fiókák felnevelésében. A fészek mangrovefákon, bozótosban vagy bambusz sűrűségben épül egy-öt méter magasra. Anyaga többnyire száraz fű. A tojó egyszerre csak egy tojást rak, melyet 15 napa alatt költ ki. A fészkelési időszak októbertől márciusig tart. a fióka 20-28 napos korában hagyja el a fészket.

A faj szaporodási különlegességé, hogy a fészkelőhely táplálékellátottságának függvénye az utódok neme. A rossz táplálékellátottságú területeken a kikelő utódok zöme hím, melyek a kirepülést követően elhagyják szüleik territóriumát és onnan jelentős távolságban igyekeznek új territóriumot foglalni maguknak. Ezzel szemben a jó táplálékellátottságú területeken élő párok utódai zömében nőstények, melyek kirepülésük után akár még három évig is szüleik birtokán maradnak és segítenek a következő nemzedék felnevelésében.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A fajt, mint a szigeti fajok többségét rendkívül károsan érintette az emberi jelenlét. Eredeti élőhelyének javát megsemmisítették, hogy azok helyén kókuszültetvényeket létesítsenek. 1965-re már csak Cousin szigetén voltak élő egyedei a fajnak, mintegy 30 madár. 1968-ban a Nemzetközi Madárvédelmi Tárasaság (ICBP) megvásárolta a szigetet és nekikezdtek a védelmi munkálatoknak. A kókuszültetvényeket felszámolták és a helyükön megjelenő őshonos vegetációt megóvták. Később telepítettek át egyedeket az Aride, a Cousine és Denis szigetre is.

Ezeknek az intézkedéseknek következtében a faj állománya 1997-re 2060 egyedre nőtt. Mára mintegy 2500 egyede él a fajnak.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]