Serpalazac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Serpalazac
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontylazacalakúak (Characiformes)
Család: Pontylazacfélék (Characidae)
Nem: Hyphessobrycon
Durbin in Eigenmann, 1908
Faj: H. eques
Tudományos név
Hyphessobrycon eques
(Steindachner, 1882)
Szinonimák
  • Cheirodon eques Steindachner, 1882
  • Chirodon eques Steindachner, 1882
  • Hemigrammus melasopterus Eigenmann & Kennedy, 1903
  • Hemigrammus serpae (Durbin, 1908)
  • Hyphessobrycon callistus (Boulenger, 1900)
  • Hyphessobrycon serpae Durbin, 1908
  • Megalamphodus eques (Steindachner, 1882)
  • Tetragonopterus callistus Boulenger, 1900
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Serpalazac témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Serpalazac témájú médiaállományokat és Serpalazac témájú kategóriát.

A serpalazac (Hyphessobrycon eques) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A serpalazac Brazília és Paraguay területén honos. Az Amazonas, a Guaporé és a Paraguay folyókban található meg.

Megjelenése[szerkesztés]

A legnagyobb testhossza 4 centiméter, de 2,1 centiméteresen már felnőttnek számít. A hím karcsúbb, mint a nőstény.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi pontylazac, amely nagy rajokat alkotva a vízfelszín közelében úszik. A vízinövényzet közelségét keresi. A 22-26 Celsius-fokos vízhőmérsékletet és az 5-7,8 pH értékű vizet kedveli. Amikor az élőhelyéül szolgáló vizes terület száradni kezd és a halak egyre zsúfoltabbá válnak, egymás úszóira támadnak. Mindenevőként férgekkel, kis rákokkal, rovarokkal és növényekkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Íváskor a hím a kora reggeli órákban kezd udvarolni a nősténynek. Az ikrák lesüllyednek a mederfenékre.

Felhasználása[szerkesztés]

Közkedvelt akváriumi hal, emiatt ipari mértékben tenyésztik és kereskednek vele. Az akváriuma legalább 60 centiméter hosszú kell hogy legyen; rajhalként fajtársaira van szüksége, emiatt legalább 5 vagy ennél több példány tartása ajánlott.

Források[szerkesztés]