Serira ben Hanina
| Serira ben Hanina | |
| Született | 906 |
| Elhunyt | 1006 (99-100 évesen)[1] |
| Gyermekei | Háj ben Serira |
| Foglalkozása | rabbi |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Serira ben Hanina, gyakran csak Serira gaon (héberül: רב שרירא גאון), (?, 906 – ?, 1006) a mai Irak területén működő középkori zsidó törvénytudós, pumbeditai gaon.
Élete és művei[szerkesztés]
Mindkét szülője részéről előkelő családból származott, amelynek több tagja is viselte a Pumbeditai Akadémia gaoni (vezető) tisztségét. Saját állítása szerint családja visszavezethető volt Bosztanáj exilarcháig idejéig, akik a méltóság tekintélyének csökkenése miatt lemondtak tisztségükről és a tudománnyal kezdtek foglalkozni. A család pecsétjén oroszlán szerepelt, amely régen a júdai királyok jelképe volt.
A 968-ban gaonná választott Serira konzervatív nézeteket vallott: a Talmudtudományt állított minden ismeret élére, a szorosabb értelemben vett bibliamagyarázatot és világi tudományokat pedig elutasította. Bár arab környezetben élvén elsajátította az arab nyelvet, ezt azonban csak a muszlim területeken élő és arabul beszélő zsidók miatt tette, hogy vallásjogi döntvényeit megértsék. Ő egyéb esetben ragaszkodott a héber nyelv használatához. Megillat Szetárim (Titkok könyve) című talmudikus alkotása elveszett a későbbi időkben. Ezzel szemben jelentős számú vallásjogi döntvénye maradt ránk, mert Serira időt és fáradságot nem kímélve törekedett az igazság kiderítésére. Szigorúságát mutatja, hogy egy ízben megintett egy gazdát, mert – egyes talmudi nézeteket figyelmen kívül hagyva – Bibliára tanította rabszolgáját, majd saját leányát hozzáadta feleségül.
Érdekesség, hogy Serira bizonyos szinten foglalkozott misztikus tudományokkal, bár nem tartotta ezeket különösebben értékes dolgoknak. Ugyanakkor hosszú írásban válaszolt egy 987-ben Afrikából küldött levélre, amelyben írója – egy bizonyos Jakob ben Niszim – a misna kialakulására, illetve a szaboreusok és gaonok sorrendjére vonatkozó kérdéseket tett fel. Serira válasza tulajdonképpen a Talmud és a Talmud utáni korra nézve krónikának is minősíthető, stílusa száraz, adatai megbízhatóak, és máig a zsidó történelem jelentős forrását képezik.
Az öregedő Serira idővel maga mellé vette fiát Hájt főbírónak. 997 körül egy rosszindulatú személy vádaskodásai miatt Al-Kádir kalifa elfogatta és fiával együtt börtönbe záratta. Ugyan egy tekintélyes személy közbenjárása miatt hamarosan sikerült mindkettőjüknek kiszabadulniuk, a megtört Serira 998-ban fia javára lemondott a gaoni tisztségról. 1006-ban hunyt el 100 éves korában.
Források[szerkesztés]
- Heinrich Graetz: A zsidók egyetemes története I–VI. (szerk. Szabolcsi Miksa), Phönix Irodalmi Részvénytársaság, Budapest, 1906–1908 (elektronikus kiadás: [1] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, [2] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, [3] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, [4] Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, [5] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, [6] Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben), IV. kötet, 197–199. o.
- Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , I. köt., 182–183. o.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 30.)
