Ugrás a tartalomhoz

Selyemrét (Miskolc)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selyemrét
A katolikus templom
A katolikus templom
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
KerületI.
Irányítószám3527
Népesség
Teljes népességismeretlen
A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemrét témájú médiaállományokat.

Selyemrét Miskolc egyik városrésze a Belvárostól keletre. A 20. században kiépített, főleg társasházas lakóövezet; elsősorban még a nagy lakótelepi időszakot megelőzően, az 1950-es években épült társasházak dominálnak.[1] Jelentősebb épületei az 1927-ben épült Selyemréti Strandfürdő és a Szent István római katolikus templom.

Fekvése, közlekedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon a 3. számú főút városi szakasza, a József Attila utca, keleten a Baross Gábor út, délen a Szinva patak, nyugaton a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal határolja. A terület délkeleti csücskében található Miskolc első számú pályaudvara, a Tiszai pályaudvar.

Selyemrét fő közlekedési útvonala a Bajcsy-Zsilinszky utca. Itt a buszközlekedés mellett villamosközlekedés is van, amely a Tiszai pályaudvarról indul és a belvároson keresztül egészen Diósgyőr városrészig tart. A Tiszai pályaudvarról a 2022 decemberében elkészült Y-hídon keresztül szintén el lehet jutni Miskolc belvárosa felé.[2]

A városrész a nevét Neményi Endre 1926-ban alapított selyemgyáráról kapta, amely az akkori Vay utca 12. szám alatt állt, a mai József Attila utcán.[3] A gyár az államosítás után is üzemelt, a lakónegyed építésekor bontották le.

A történeti adatok szerint a MÁV-lakótelep és a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca közötti selyemréti területeken, illetve a vasúti pályaudvartól a Zsolcai kapu irányába, a Tüzérlaktanya mögött bolgár kertészetek voltak. Ennek elsődleges indoka a Szinva-víz közelsége volt, a másik, a még beépítetlen terület földjeinek jó minősége.[4] A selyemréti strand főépülete 1927-re készült el, a strandot 1927. június 29-én avatták fel egy nagyszabású nemzetközi úszóverseny keretében.[5] Ezt követően egy kényszerű bezárás után 1950-ben nyitották meg ismét. A háború utáni időszakban, 1952-től kezdték beépíteni bérházakkal a Selyemrét észak és dél területet, illetve a Zámenhoff u. I—II. tömböket akkor húzták fel.[6] A Kőrösi Csoma Sándor utca 1–5.szám alatt 1959–1961 között öt darab nyolcszintes középmagas épület készült el, a belső és külső kialakításaikat tekintve a építéseik idején modernek számítottak.[7]

A Bajcsy-Zsilinszky út 33/b. szám alatt található a Szent István római katolikus templom, más néven selyemréti templom. Az út másik oldalán lakóházak vannak, amely melletti területet már a strandfürdő foglalja el. A Zielinsky Szilárd utca és a Latabár Endre utcában családi házak vannak.

Műemlék épület nem található a városrészben, helyi védettség alatt a MÁV rendelőintézet és a Petőfi Sándor kollégium épülete áll.[8]

Főbb létesítményei, intézményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ifj. Horváth Béla: A miskolci városkép változása. A Herman Ottó Múzeum évkönyvei, 11. Miskolc, 1972. p.194
  2. "Városrészeket köt össze: átadták az Y-hidat". Hozzáférés: 2024. október 5.. {{cite web}}: Unknown parameter |publusher= ignored (súgó)
  3. Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1942. április 5.
  4. A hernyóktól a bérházakig: így épült meg a Selyemrét
  5. Strandfürdő a Selyemréten
  6. https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2015/12/a-hernyoktol-a-berhazakig-igy-epult-meg-a-selyemret
  7. https://eptort.bme.hu/database/miskolc-selyemreti-8-szintes-tarsashazak/
  8. Miskolc MJV Önkormányzatának 21/2004. (VII.6.) sz. rendelete Miskolc MJV Építési Szabályzatáról. 2/1–5. sz. függelék