Telep (Szlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Selce (okres Poltár) szócikkből átirányítva)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Telep (egyértelműsítő lap).
Telep (Selce)
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásPoltári
Rangközség
Első írásos említés1303
PolgármesterVladimír Bodnár
Irányítószám980 13
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámPT
Népesség
Teljes népesség113 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Terület24,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 22″, k. h. 19° 52′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 22″, k. h. 19° 52′ 39″
Telep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telep témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Telep (1899-ig Szelcze, szlovákul: Selce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Rimaszombattól 16 km-re északnyugatra, Poltártól 5 km-re keletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében. Területének túlnyomó részét erdő borítja.

Délnyugatról Cserepes, északnyugatról Csehberek, északkeletről Rimaszabadi, keletről Kecege és Rimaráhó, délről pedig Susány községekkel határos.

Kataszteri területe 24,4060 km²,[2] nem változott a 20. század folyamán.

Története[szerkesztés]

1303-ban "Zelche" alakban említik először. 1427-ben "Seilyche", 1438-ban "Zelcze" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben Ajnácskő várának tartozéka, később a Derencsényi család, az ajnácskői uradalom és mások birtoka. Lakói kocsik, kerekek, faáruk gyártásával, bognármesterséggel foglalkoztak. 1837-ben 52 házában 407 lakos élt. A 19. században nagyrészt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság tulajdona volt.

Vályi András szerint: ""SZELCZE. Tót falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, ’s a’ Pongyeloki Eklézsiához tartozandók, fekszik Tseh Brezónak, R. Lehotának, ’s Nagy-Szuhának szomszédságokban; határja 3 nyomásbéli, szántóföldgyei hegy óldalain fekszenek, ’s jó trágyázás után rozsot, és zabot teremnek; réttye kevés, erdeje nagy, és meszsze terjedő, tőlgy, tser, és bikkfákkal gazdag, ’s mindenféle vadakkal bővelkedik; lakosai kerékjártó mesterségből keresik othon fogyatkozó kenyereket, ’s munkáikat vásárokra hordogattyák."[3]

Fényes Elek szerint: "Szelcze, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 6 kath., 401 evang. lak., kik sok faeszközt csinálnak. A rahói uraságok birják."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Szelcze, szuhavölgyi tót kisközség, 51 házzal és 321 ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1427 és 1450 között Seilyche néven Ajnácskővár tartozéka és a Derencsényiek birtoka. Később a ráhói urak a birtokosai, ú. m. a Fejes, Szerdahelyi és a Tihanyi családok, azután a Jankovich, Szentmiklóssy, Vécsey és az Abaffy családok, most pedig a rimamurány-salgótarjáni r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. A község lakosai között már régi időktől fogva sok a kerékgyártó, bognár és a famunkás. Az ág. h. ev. templom 1807-ben épült. A község postája Nagyszuha, távírója Rimaszombat, vasúti állomása Gömörráhó."[5]

A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

A falu a szlovák nemzeti felkelés idején súlyos károkat szenvedett a bombázások következtében.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 325, többségben szlovák lakosa volt.

1921-ben 301-en lakták, ebből 278 szlovák és 21 magyar nemzetiségű; 219 evangélikus és 76 pedig római katolikus vallású.[6]

2001-ben 118 szlovák lakosa volt.

2011-ben 106 lakosából 96 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
  6. ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telep_(Szlovákia)&oldid=26470647”