Hegyi csipkeharaszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Selaginella helvetica szócikkből átirányítva)
Selaginella helvetica
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Spórofillumfüzért fejlesztő hegyi csipkeharaszt
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Korpafüvek (Lycopodiophyta)
Osztály: Isoetopsida
Rend: Csipkeharasztok (Selaginellales)
Wettst.
Család: Csipkeharasztfélék (Selaginellaceae)
Rchb.
Nemzetség: Csipkeharaszt (Selaginella)
Faj: Hegyi csipkeharaszt
Tudományos név
Selaginella helvetica
(L.) Link
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Selaginella helvetica témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Selaginella helvetica témájú médiaállományokat és Selaginella helvetica témájú kategóriát.

A hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) a korpafüvek törzsébe, a (Lycopodiophyta) Isoetopsida osztályba és a csipkeharasztok (Selaginellales) rendjébe tartozó évelő, félcserjeszerű haraszt faj. Magyarországon nagyon ritka, védett növény.

Megjelenés[szerkesztés]

Évelő növény. Földön kúszó (1-5 cm magas), lapított szárú növény, csak a sporofillumfüzérei emelkednek el a talajtól. A levelek 4 sorban állnak, abból a két szélső levél nagyobb, a két középső kisebb, szárhoz simuló. A levelek alakja háromszögű-tojásdad, színük fűzöld nedvesen, de száraz állapotban sárgás és vöröses lehet. A kb. 20 cm magas sporofillumfüzérek júniustól augusztusig fejleszti a növény, a meddő hajtástól jól megkülönböztethetőek ezek a spóratermelő hajtások.[1][2] Életformája szerint a hegyi csipkeharaszt chamaephyta, azaz a talaj feletti hajtásai segítségével telel át (törpecserje). Kromoszómáinak száma: 18.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Egész Közép és Kelet Európában, Kis-Ázsiában valamint Ázsiában is megtalálható a mérsékelt övi, mediterrán régióban ez a csipkeharaszt faj.[4] Franciaországtól, Görögországon át, Törökországban, Azerbajdzsánban, Oroszországban, Kínában, Koreában is él, legkeletibb élőhelye Japánban van.

Élőhelye[szerkesztés]

Ártéri homoki-kavicsos pionír társulásokban fordul elő, de száraz gyepekben és félárnyékos sziklás élőhelyeken is megtalálható. A meszes talajú élőhelyeket kedveli.[1] Európában főleg a hegyvidékeken él (Alpok), innen származik magyar neve is, de 1000 méterrel a tengerszint fölött már nem nagyon található meg, tehát nem kifejezetten magas-hegyvidéki haraszt. Magyarországon ritka faj, a nyugat dunántúli országrészben fordul elő (Szigetköz, Dráva mente, Alpokalja).[2]

Források[szerkesztés]

  1. a b TERRA Alapítvány
  2. a b Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Szerkesztő: Király Gergely Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Ig. (2009)
  3. Erich Oberdorfer: Pflanzensoziologische Exkursionsflora für Deutschland und angrenzende Gebiete. Unter Mitarbeit von Angelika Schwabe und Theo Müller. 8., stark überarbeitete und ergänzte Auflage. Eugen Ulmer, Stuttgart (Hohenheim) 2001, ISBN 3-8001-3131-5, S. 68.
  4. World of Ferns. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 31.)