Schwanberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schwanberg
A főtér és a Szt. József-templom
A főtér és a Szt. József-templom
Schwanberg címere
Schwanberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Deutschlandsbergi járás
Irányítószám 8530, 8541
Körzethívószám 03462, 03467
Forgalmi rendszám DL
Népesség
Teljes népesség
  • 4555 fő (2016. jan. 1.)
  • 4566 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság427 m
Terület124,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schwanberg (Ausztria)
Schwanberg
Schwanberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 15° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 15° 12′ 00″
Schwanberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwanberg témájú médiaállományokat.

Schwanberg osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 4605 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Schwanberg a Deutschlandsbergi járásban
A schwanbergi kastély
A schwanbergi városháza

Schwanberg a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Koralpe hegység keleti lábainál, a Fekete-Sulm folyó mentén. Az önkormányzat 12 katasztrális községben[2] 32 falut, ill. településrészt egyesít.[3]

A környező települések: északra Deutschlandsberg, északkeletre Frauental an der Laßnitz, keletre Sankt Peter im Sulmtal, délre Wies, nyugatra Frantschach-Sankt Gertraud (Karintia).

Története[szerkesztés]

Schwanberg területén római sírok találhatók, amelyeket már a 19. századi régészek feltártak. A várhegy tetején, az ún. "tánctéren" a 10. században vár épült, amely 1580 körül romba dőlt. Köveit nagyrészt széthordták és a város templomai, kastélyai építésénél használták fel.

Schwanberg a középkorban a brixeni püspöké volt, aki a Pettau családnak adta át a várat. A 14. században az uradalom határai észak, Deutschlandsberg felé bizonytalanok voltak, amely több alkalommal határvillongásra adott alkalmat. A leghosszabb, az ún. "legelőháború" két évtizeden át tartott és mindkét oldalról számos véráldozattal járt. Ez a konfliktus jobbára a legelőkre korlátozódott, de a 15. század második felében, a Baumkircher-lázadás során (a stájer nemesség felkelése III. Frigyes császár ellen) kifosztották és felgyújtották Schwanberg mezővárosát. Az 1529-es és 1544-es egyházi felmérés szerint a településen 700-an jártak misére. Az 1770-es toborzási összeíráskor Schwanberg körzetében már 3362 fő lakott.

1934 nyarán a júliusi puccs során a nemzetiszocialisták megpróbálták megdönteni az osztrák kormányt. Schwanbergben a 200-300 főből álló náci tömeg megostromolta a csendőrséget, ahol a velük szemben álló paramilitáris csoportok barikádozták el magukat. A lövöldözésben megölték a helyi náci szervezet vezetőjének a fiát. Másnap reggelre az ostromlók kénytelenek voltak visszavonulni. A puccs bukása után a városban 74 főt tartóztattak le, a puccsisták egy része Jugoszláviába és Németországba menekült.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Hollenegg, Gressenberg és Garanas községeket Schwanberg önkormányzatához csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A schwanbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 4605 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 5008 lakoshoz képest. 2014-ben a lakosok 96,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% jött a régi (2004 előtti) és 1,7% az új EU-tagállamokból. 0,8% Szerbiából, Boszniából és Törökországból érkezett. A munkanélküliség 2% volt.

Látnivalók[szerkesztés]

A holleneggi kastély
A volt apátsági templom
  • a schwanbergi kastély a településtől nyugatra, egy dombon helyezkedik el. A helyén a Pettau-család a 11-12. században épített várat, amelyet II. Ottokár cseh király 1269-ben lerombolt. Néhány évvel később a várat újjáépítették. A kastély a mai formájában 1581-ben készült el. A 17. századig a Galler, utána pedig 1822-ig a Saurau-család birtokában volt. Tőlük a Liechtensteinek vették meg, akiktől 1891-ben a tartomány vásárolta meg. 1892-2015 között a kastélyban krónikus betegek otthona működött.
  • a holleneggi kastély és második udvarában a holleneggi plébániatemplom
  • a schwanbergi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • a schwanbergi Szt. József-templom a régi vár egyik tornyának maradványaiból épült 1685-ben.
  • az apátsági templom. A kapucinusok kolostora 1706-ban épült. A kolostort 1968-ban bezárták, épületében ma iszapgyógyfürdő működik
  • a Brendlhof a 17. században protestáns imaház volt, ma mezőgazdasági múzeumi kiállítás látható benne.
  • a magántulajdonban lévő szatócsmúzeum (Greißlermuseum) hat kis szatócsbolt tárgyaiból válogatta össze a kiskereskedéseket bemutató kiállítását.
  • a Seekar-Bärental természetvédelmi terület a Seebach, Payerlbach, Karbach és Fekete-Sulm patakok forrását, illetve a Stájerországban és Karintiában endemikus Doronicum cataractarum állományát védi. Ezenfelül a Koralpe keleti lejtőinek egy része tájvédettség alatt áll.

Híres schwanbergiek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Aichegg, Garanas, Gressenberg, Hohlbach, Hollenegg, Kresbach, Mainsdorf, Neuberg, Oberfresen, Rettenbach-Hollenegg, Schwanberg, Trag
  3. Aichegg, Grünberg, Haderberg, Rettenberg, Garanas, Gressenberg, Glashütten, Gressenberg Schattseite, Gressenberg Sonnseite , Hohlbach, Riemerberg, Hollenegg, Kresbach, Eden, Kruckenberg, Unterkruckenberg, Mainsdorf, Großgraden, Kleingraden, Obermainsdorf, Schöglberg, Untermainsdorf, Neuberg, Oberneuberg, Oberfresen, Sankt Anna ob Schwanberg, Rettenbach, Kleinobl, Schwanberg, Untere Kalkgrube, Trag, Hoferberg

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schwanberg (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.