Schnitzler János
| Schnitzler János | |
 | |
| Született | 1835. április 10.[1][2] Nagykanizsa[3] |
| Elhunyt | 1893. május 2. (58 évesen)[1][2] Bécs[4] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Louise Schnitzler[5] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Josef Schnitzler |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Sírhelye | Régi zsidó temető[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schnitzler János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schnitzler János (Nagykanizsa, 1835. április 10. – Bécs, 1893. május 2.)[7] orvosdoktor, egyetemi tanár.
Életútja[szerkesztés]
Orvosi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte, ahol 1860-ban orvosdoktorrá avatták. 1863-64-ben Oppolzer asszisztense volt; 1865-ben a bécsi egyetemen magántanár, 1878. szeptember 12-től címzetes, 1880-től rendes tanára lett a gégegyógyászatnak és 1882-ben császári és királyi kormánytanácsossá neveztetett ki. 1860-ban alapította (Markbreiter Fülöppel együtt) a Wiener Medicinische Presse-t, melyet 1886-ig szerkesztett. 1887-ben az Internationale klinische Rundschau és 1890-ben a Klinische Zeit- und Streifragen című lapokat indította meg. Különösen a lélegzőszervek betegségeinek tanulmányozásával foglalkozott, s kiváló érdemeket szerzett a gége- és tüdőbetegségek kezelésének tanulmánya által. Több érdemrend tulajdonosa és tudós társaságok tagja volt.
Cikkeit Eisenberg felsorolja.
Nevezetesebb munkái[szerkesztés]
- Die pneumatische Behandlung der Lungen- und Herzkrankheiten. Wien, 1875. (2. kiadás. Uo. 1877.)
- Ueber Laryngoskopie und Rhinoskopie und ihre Anwendung in der ärztlichen Praxis. Uo. 1879.
- Ueber Lungensyphilis und ihr Verhältniss zur Lungenschwindsucht. Uo. 1880.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ 2123
- ↑ BillionGraves (angol nyelven)
- ↑ Halotti bejegyzése a bécsi izraelita hitközség halotti akv. 660/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk[szerkesztés]
- Hajnal-Album 1873. 203. l. kőny. arczk.
- Budapester Hygien, Zeitung 1892. 22. sz. arczk., 1893. 10. sz. arczk.
- Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wien, 1893. II. 424. l.
- Magyar Geniusz 1893. 19. sz. arczk.
- Budapesti Hirlap 1893. 121. sz.
- Pallas Nagy Lexikona XIV. 968. l.
- The Jewish Encyclopedia. New-York, 1905. XI. 106. l.