Schneider Euro PC

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Schneider Euro PC
Schneider Euro PC személyi számítógép (1988)
Schneider Euro PC személyi számítógép (1988)

Típus személyi számítógép
Fejlesztő Schneider Rundfunkwerke AG
Forgalomban 1988–1992
Processzor Intel (Siemens) 8088 / 80286 / 80386SX / 80486SX
Memória 512 KiB vagy 1 MiB
Operációs rendszer MS-DOS
Bevitel billentyűzet
Adattárolás 3,5-inches hajlékonylemez, merevlemez
Kijelző monokróm (Hercules) vagy színes (CGA / EGA / VGA) monitor
Alaptípus ára1298 DM (Euro PC, 1988)[1]

A Schneider Euro PC a német Schneider által 1988-ban bemutatott IBM PC-kompatibilis személyi számítógép család első tagja volt, amelyet később további típusok követtek.

Áttekintés[szerkesztés]

Schneider Computer Division.jpg

1987 év végén megszűnt a brit Amstrad és a német Schneider cég közötti együttműködés, melynek értelmében korábban (1984-től) a Schneider saját márkaneve alatt forgalmazta német nyelvterületen (NSZK, Ausztria, Svájc) az Amstrad CPC és Amstrad PCW (Zilog Z80 alapú, 8 bites) számítógépeket, később pedig az első Intel-alapú PC-ket is. A Schneider úgy döntött, hogy az Amstrad PC-k helyett saját fejlesztésű számítógépet dob piacra az akkoriban még igen népszerű 16 bites házi számítógépek, a Commodore Amiga és Atari ST MS-DOS alapú alternatívájaként. A gép fejlesztésére átcsábították a Commodore PC kompatibilis gépekért felelős komplett európai fejlesztő csapatát.[2]

Az első Euro PC 1988 júniusában került a boltokba, a Target PC nevű hordozható és a Tower AT nevű asztali számítógépekkel együtt. Ezzel indult be a Schneider IBM PC-kompatibilis számítógép-programja. A kezdeti sikerek ellenére azonban - a németországi gyártás költségei miatt - az Euro-sorozat az 1990-es évek elején már nem volt versenyképes az olcsó konkurenciával. Ahogy visszaestek az eladások, úgy került a számítógépes üzletág (Schneider Computer Division) veszteségei miatt egyre nehezebb helyzetbe a vállalat. Bernhard Schneider 1991. év végi lemondását követően az új vezérigazgató, Hans-Jürgen Thaus végül a saját fejlesztések leállítása mellett döntött. A Schneider 1992-től már csak távol-keleti beszállítóktól vásárolt komponensekből szerelt össze PC-ket, ami az Euro-sorozat végét jelentette.[3]

Modellváltozatok[szerkesztés]

Euro PC[szerkesztés]

A sorozat első tagja az 1988-ban bemutatott Euro PC volt, amely egy billentyűzetbe épített, azaz kialakításában az említett klasszikus házi számítógépeket idéző, de már Intel 8088 alapú (azaz IBM PC kompatibilis) gép volt. A mikroprocesszort a Siemenstől vásárolták, ez 4.77, 7.17 és 9.54 MHz órajel-frekvencián is üzemelt. A számítógépben, a billentyűzettől jobbra kapott helyett a beépített 3,5 collos floppy meghajtó, amely 720 KiB-os (DD) lemezeket tudott írni és olvasni. Merevlemezes egység nem volt beépítve, azonban külső meghajtót lehetett hozzá csatlakoztatni. A gép monokróm és színes monitorral is megvásárolható volt, a bemutatáskor 1298 illetve 1798 DM áron.[4] Operációs rendszerként az MS-DOS 3.3-as verzióját adták hozzá, emellett pedig a Microsoft Works irodai szoftvercsomag 1.0-s (német nyelvű) verzióját is mellékelték, természetesen floppy lemezeken. Külső floppy meghajtót is lehetett vásárolni hozzá.

Euro PC II[szerkesztés]

1989. év végén mutatkozott be az Euro PC továbbfejlesztett változata, az Euro PC II. Ez külsőleg (a feliraton kívül) semmiben nem különbözött elődjétől, és a specifikációja is szinte teljesen azonos volt, azonban Intel 8087 matematikai koprocesszorral szerelték és memóriája 768 KiB-ig volt bővíthető. Monochrome (Hercules) monitorral 1398, színes (CGA) kijelzővel 1898 DM volt az induló ára.[5] A házi számítógép-szerű, formatervükben leginkább az Amstrad CPC 6128 gépcsaládra emlékeztető Euro PC-k 1991-ben kerültek ki a gyártási programból.

Euro XT[szerkesztés]

Az Euro PC II-vel együtt jelent meg az Euro-sorozat első asztali (desktop) PC-je, az Euro XT. Az alaplap itt már nem a billentyűzetben kapott helyet, hanem külön házban, és ez a kialakítás lehetővé tette a merevlemezes meghajtó egység beépítését is. Az Euro XT-t 21 MiB-os winchesterrel szerelték. Egyébként specifikációja mindenben megfelelt az Euro PC II-ének, azzal a kivétellel, hogy a Works-csomag már nem járt alapáron hozzá, csak az operációs rendszer (még mindig MS-DOS 3.3). Monochrome (Hercules) monitorral 1998, színes (CGA) kijelzővel 2498 DM-be került.[5]

Euro AT[szerkesztés]

1990-ben mutatták be a Schneider Euro gépcsalád első IBM PC/AT-kompatibilis tagját, amely az Euro AT nevet kapta, és amelyet (a felirattól eltekintve) az Euro XT-ével azonos házba építettek. A gép lelke egy 12 MHz órajel-frekvenciával üzemelő Intel 80286 mikroprocesszor volt. A számítógép memóriája 1 MiB volt, és a beépített merevlemez kapacitása is kétszerese volt az XT-gépekének (42 MiB). További különbség, hogy EGA grafikus üzemmódban is képes volt működni, ami már komolyabb grafikai alkalmazások és látványosabb játékok futtatását is lehetővé tette. Monochrome (Hercules) monitorral 2998, színes (CGA) kijelzővel 3498 DM, EGA monitorral 3798 DM fogyasztói áron került a boltokba.[6]

Az Euro AT továbbfejlesztett változata, az Euro AT II 1991 második feléről volt kapható, kijelző nélkül 2098 DM-es, kedvező induló áron. [7] A CPU ebben már 16 MHz órajel-frekvencián dolgozott, de ennél is jelentősebb különbség, hogy ez volt az első VGA grafikájú PC az Euro-sorozat kínálatában (256 KiB videomemóriával). A számítógépre az MS-DOS operációs rendszer újabb, 4.01-es verzióját telepítették.

Euro SX[szerkesztés]

Az Euro AT II-vel együtt mutatkozott be az Intel 80386 SX processzorral szerelt Euro SX, amely - a korszerűbb CPU-tól, valamint természetesen a felirattól eltekintve - mindenben megfelelt az Euro AT II-nek, viszont az MS-DOS 5.0-s verziója volt az operációs rendszere. Induló ára merevlemez nélkül azonos volt az Euro AT II-ével, 42 MiB harddiskkel pedig 2598 DM-be került.[7]

1992-ben megjelent az Euro SX második generációja, amelyben már jelentősebb újítások is helyet kaptak. Egyrészt a processzor 16 helyett 20 MHz órajellel üzemelt, másrészt ismét megduplázták a merevlemezes egység kapacitását (89 MiB). Harmadrészt pedig - az MS-DOS 5.0 mellett - a Microsoft Windows 3.0-s verziója is járt hozzá, azaz ez volt az Euro-sorozat első Windows-alapú gépe. Miközben az első generációs Euro SX-ek ára 600 DM-mel csökkent, ez a változat 2498 DM-ért volt megvásárolható.[8]

Euro 486[szerkesztés]

Az Euro SX-szel együtt, 1991 második félévétől került a boltokba a sorozat csúcsmodellje, az Euro 486, amely - nevéből kikövetkeztethetően - már egy Intel 80486 SX-alapú asztali PC volt (a háza ugyanaz, mint amilyen már az Euro XT-é is volt). A korszerűbb mikroprocesszor mellett a grafikai képességek is erősödtek: a VGA üzemmódhoz itt már 512 KiB videomemória állt rendelkezésre. Az Euro 486 kezdetben 89 MiB-os, majd 1992-től az Euro SX első generációjából ismert kisebb, 42 MiB kapacitású merevlemezes meghajtóval is kapható volt. A kisebb harddiskkel szerelt változat 1992 júliusában 3498, a nagyobbik 3998 DM-be került.[8]

Gyártási ciklus[szerkesztés]

Monitorok[szerkesztés]

Schneider MM12 monochrome monitor

Schneider MM 12[szerkesztés]

A Schneider Euro-sorozathoz alapkiépítésben kínált 12 collos képátlójú monochrome (Hercules) monitor, borostyánsárga kijelzővel. Két változatban is kapható volt, később önállóan is, az 1990/91. őszi-téli Quelle katalógusból mindössze 198 DM vételáron.

Schneider CM 14[szerkesztés]

14 collos képátlójú, CGA szabványú színes monitor. Kezdetben a monochrome alapkonfigurációhoz képest 500 DM felár ellenében lehetett megvásárolni (az 1989. évi Neckermann katalógus szerint).

Schneider EM 14[szerkesztés]

Az Euro AT gépekhez kínált, 14 collos képátlójú, EGA szabványú színes monitor. Az 1990/91. őszi-téli Quelle katalógusból 998 DM vételáron volt rendelhető.

Schneider MS 14[szerkesztés]

Az Euro AT gépekhez megvásárolható, 14 collos képátlójú, Hercules, CGA és EGA grafika megjelenítésére egyaránt alkalmas színes multiscan monitor. Igen borsos áron forgalmazták, 1698 DM-be került.[4]

Schneider VMM 14[szerkesztés]

A VGA grafikus illesztőkártyával (Euro VGA) kiegészített Euro AT gépekhez kínált 14 collos képátlójú, VGA szabványú monochrome monitor. 1989. év végén került forgalomba, 398 DM fogyasztói áron.[5]

Schneider VCM 14[szerkesztés]

A VGA grafikus illesztőkártyával (Euro VGA) kiegészített Euro AT gépekhez kínált 14 collos képátlójú, VGA szabványú színes monitor. A VMM 14-es monitorral együtt került forgalomba, 1298 DM áron.[5]

Külső meghajtók[szerkesztés]

Schneider külső meghajtók szervizelési kézikönyve

Schneider FD 360[szerkesztés]

360 KiB kapacitású, 5,25 collos külső floppy lemezes meghajtó. Az 1989-es Neckermann katalógusból 398 DM-ért volt rendelhető.

Schneider FD 720[szerkesztés]

Az Euro PC-kbe beépítettel azonos, 720 KiB kapacitású, 3,5 collos külső floppy lemezes meghajtó. Az 1989-es Neckermann katalógusból - az FD360-as egységhez hasonlóan - 398 DM-ért volt rendelhető.

Schneider FD 1200 T[szerkesztés]

1.2 MiB kapacitású, 5,25 collos külső floppy lemezes meghajtó, amely az Euro AT és felsőbb kategóriás asztali PC-khez csatlakoztatható. 1989. év végétől volt kapható, 498 DM áron.[5]

Schneider HD 20[szerkesztés]

A beépített merevlemezzel nem rendelkező Euro PC és Euro PC II modellekhez kínált, 20 MiB kapacitású külső merevlemezes tároló egység (winchester), amely kezdetben 998 DM áron volt kapható (1989. évi Neckermann katalógusár).

Schneider STS 40[szerkesztés]

40 MiB kapacitású külső szalagos meghajtó (streamer), amely az Euro AT és felsőbb kategóriás asztali PC-khez csatlakoztatható. 1989. év végétől volt kapható, 1298 DM áron.[5]

Nyomtatók[szerkesztés]

Schneider SPrinter180[szerkesztés]

Párhuzamos (Centronics) illesztős 9 tűs mátrixnyomtató (a Citizen 180D-vel megegyező típus). Kedvező, 598 DM áron került a boltokba.[9]

Schneider SPrinter264[szerkesztés]

Párhuzamos (Centronics) illesztős, nagy (A3) méretű, 24 tűs mátrixnyomtató. Kezdetben 1998 DM-be került.[9]

Schneider Laser-SPrinter[szerkesztés]

A HP Laserjet II-vel kompatibilis lézernyomtató. 3998 DM volt az induló fogyasztói ára.[9]

Egyéb perifériák[szerkesztés]

Schneider Bus-Maus[szerkesztés]

Soros szabványú egér, amelyet a Microsoft Works programcsomag 2.0-s verziójával együtt 198 DM-ért lehetett megvásárolni (1990/91. őszi-téli Quelle katalógusár).

Schneider Funbox[szerkesztés]

Játékvezérlő illesztőkártya (game card) és Schneider márkanéven forgalmazott botkormány (joystick), amelyet egy, illesztőprogramot, valamint játékokat is tartalmazó 3.5 collos programlemezzel együtt 79.50 EUR-ért kínáltak (1990/91. őszi-téli Quelle katalógusár).

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Schneider Rundfunkwerke AG hirdetése. Happy Computer 12/1988, 2.p.
  2. Audiotools.com - Defunct Companies. (Hozzáférés: 2018. november 7.)
  3. Schneider setzt im PC-Bereich künftig auf Standardkomponenten (Computerwoche, 1992.06.26.). (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  4. a b CC-Computerarchiv, 1988/12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  5. a b c d e f CC-Computerarchiv, 1989/12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  6. CC-Computerarchiv, 1990/04. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  7. a b CC-Computerarchiv, 1991/06. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  8. a b CC-Computerarchiv, 1992/07. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  9. a b c Drei Sprinter von Schneider. Happy Computer 12/1988, 20.p.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schneider Euro PC című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]