Schilling Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schilling Lajos
Portréja az Ország-Világban (1902)
Portréja az Ország-Világban (1902)
Életrajzi adatok
Született1854. január 27.
Kolozsvár
Elhunyt1921. augusztus 29. (67 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
Ismeretes minttörténész
Pályafutása
Szakterülettörténelem
Kutatási területókor
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TEnyilvános rendes tanár, dékán, rektor
A Wikimédia Commons tartalmaz Schilling Lajos témájú médiaállományokat.

Schilling Lajos (Kolozsvár, 1854. január 27.[1] – Kolozsvár, 1921. augusztus 29.) történész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

1872-ben érettségizett Kolozsváron. A kolozsvári egyetemen tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. Az 1876–1877-es éveket külföldön töltette, előbb Heidelbergben, majd hosszabb ideig Berlinben és Párizsban folytatott szaktanulmányokat. Miután 1878-ban Kolozsváron doktorált, a következő évben a kolozsvári egyetem bölcseleti karán magántanári képesítést nyert. 1883-tól ugyanott az egyetemes történelemnek magántanára, 1889-től előbb nyilvános rendkívüli, később nyilvános rendes tanára volt. 1883-ban feleségül vette Meiszner Máriát, egy fiuk és négy lányuk született. Kétszer, 1891–1892-ben és 1905–1906-ban a bölcsészeti kar dékánja, 1902–1903-ban pedig az egyetem rektora volt.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területe az ókor történelme. Habár tudományos munkássága mennyiségileg nem nagy, tudományos értekezései alapos és lelkiismeretes stúdiumok leszűrődései. Cikkei az Erdélyi Múzeumban, a Kolozsvárban, az Erdélyi Múzeum-egylet kiadványaiban jelentek meg.

Háza az egykori Monostori út (ma Mócok útja) 54. szám alatt[2]

Munkái[szerkesztés]

  • A morvamezei ütközet 1278. Bölcsészettudori értekezés. Kolozsvár, 1878.
  • A római királyság eltörlése és a köztársaság megalapítása. Kolozsvár, 1879. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból. Ism. Századok 1880.) Online hozzáférés
  • Az erkölcstan örök vonásaiból. Kolozsvár, 1901. (Különnyomat az Erdélyi Protestáns Lapból).
  • Egyetem és ifjúság (Rektori beiktató beszéde)
  • Önkormányzat és hazafiság a római korban. Pásztortűz, 1921., II. kötet, 28. sz., 480–485. Online hozzáférés
  • Jó és rossz. Pásztortűz, 1921., I. kötet, 13. sz., 472–474.
  • A munkáról. Pásztortűz, 1921., I. kötet, 7. sz., 207–209.
  • Szabó Károly emlékezete, Erdélyi Múzeum, 1892. I. füzet, 1–27.

Jegyzetek[szerkesztés]

Sírja a Házsongárdi temetőben
  1. Szinnyei Józsefnél és a sírkövén január 27 szerepel, Schneller Istvánnál január 28 (l. Források).
  2. A tervezett metróépítés miatt lebontásra javasolt B kategóriás kétszázéves műemlékház. Szabadság, 2021. június 2. Online hozzáférés és 2021. június 15. Online hozzáférés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Somkúti Gabriella: Egy lengyel hazafi a magyar szabadságharcban. Meiszner József (1823–1897), Művelődés, 2007. február Online hozzáférés
  • Pásztortűz repertórium 1921–1944, Online hozzáférés