Scheitz Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Scheitz Pál
Született1870. január 27.[1]
Marosvásárhely
Elhunyt1912. április 12. (42 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakémikus
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1896)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Scheitz Pál (Marosvásárhely, 1870. január 27.Budapest, 1912. április 12.[2]) analitikus-vegyész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Dr. Scheitz Antal (1822–1884)[3][4] ügyvéd, jogász és Bodor Vilma (1840–1898)[5] voltak.[6] Főiskolai tanulmányait Münchenben végezte el, ahol W. Miller laboratóriumában dolgozott. A kolozsvári tudományegyetemen 1896-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1897-ben Ilosvay Lajos tanársegédje, 1906–1911 között adjunktusa volt; a kémiai analitikából magántanárrá képesítették.

Kutatásai során foglalkozott a lakmusz színes anyagaival, a kék színű molibdénoxidokkal, valamint a tellur és a szelén szétválasztásával.

Temetésére a Fiumei Úti Sírkertben került sor.[2]

Művei[szerkesztés]

  • Az Aethyliden és Benzyliden paraanisidin néhány származékáról (Kolozsvár, 1896)
  • A minőségi kémiai analízis módszerei (Budapest, 1911)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8