Schack Manka

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schack Manka
SzületettSchack Malvina Mária Franciska Hedvig[1]
1888. május 22.[1][2]
Pozsony[3][2]
Elhunyt1947 (58-59 évesen)[3][2]
Budapest[3][2]
HázastársaSkrovina (Sásdy) János (h. 1916. szeptember 10. –)
SzüleiSásdy-Schack Béla
Foglalkozása
Iskolái
Zenei pályafutása
Műfajokmagyar nóta
KiadókBárd Ferenc és Fia
Híres dalTe akartad, hogy így legyen
Sablon • Wikidata • Segítség
Az S. Schack Manka nótáskönyve. 16 magyar dal c. gyűjtemény borítója (Bárd Ferenc és Fia, 1931)

S. Schack Manka, a polgári életben használt nevei: (Skrovináné) Schack Malvin, Sásdy Jánosné (Pozsony, 1888. május 22. – Budapest, 1947) zeneszerző, hangverseny-énekesnő. Kiváló képzése ellenére megmaradt dilettáns komponistának. Az életében rendkívül népszerű művész nevét ma már csak magyar nótái őrzik.

Édesapja Schack Béla, a kereskedelmi oktatásügy kiváló szakértője, édesanyja az irodalom terén leányához hasonló teljesítményt nyújtó Schack Béláné (született Engel Mária).

Élete[szerkesztés]

Ötéves korától ismerkedett a zene alapjaival Tizenöt éves volt, mikor egy dalát már előadták. Rendszeres képzését a Fodor Zeneiskolában Siklós Albert és Kelen Ida kezdte. A Zeneakadémián Antalffy-Zsiross Dezső és Szabados Béla növendékeként énektanári oklevelet szerzett. Ezek után Drezdában tanult még August Ifferttől (1859–1930) énekelni, Karl Brauntól (1864–1934) hangszerelést, zeneszerzést.

Pályáját sikeres koncerténekesként kezdte, de közben folyamatosan komponált is. Az első világháború idején Dollinger Gyula klinikáján ápolónői oklevelet szerzett, és az Áldás utcai elemi iskolában berendezett hadikórházban dolgozott. Közben itt is és az ország számos pontján hangversenyeket rendezett. 1916 szeptemberében házasságot kötött Skrovina (1931-től Sásdy) János „méneskari főhadnaggyal” (később m. kir. őrnagy).

A háború után helyreállt viszonyok között folytatta korábbi tevékenységét. 1923. február 3-án került a legrangosabb helyre szerzeménye, amikor az Operaház bemutatta anyja szövegkönyvére komponált Pillangószerelem c. egyfelvonásos balettjét. A történetben erdei és mesebeli lények keringenek, repkednek addig, amíg a pillangókirály által elhagyott rózsakirálynő hosszú vívódás után meg nem hal. A „mű” hatalmas felháborodást keltett.[4] A Világ másnap megjelent kritikájában így ír:

„ Hogy kerül a Pillangószerelem az Operába? Míg Bartók Béla kemény fából faragott királyfia körül zajos politikai viták folynak, nesztelenül, könnyű pillangófogaton lejt elénk a dilettantizmus és az uj némajáték beszédes akaratlan szimbóluma [...] miért adták elő az állami szinházban a Pillangószerelmet?[5] ”

Összesen kilencszer játszották a darabot egy év alatt, majd örökre eltűnt a repertoárról.[6] Egyetlen érdeme az intézmény történetében, hogy ez volt az első női szerző által komponált mű a színpadon. Reiner Frigyes volt az, akit egyedül meggyőzött a darab, és azt javasolta, hogy adja fel énekesi pályáját, és csak a zeneszerzésnek éljen ezentúl.

Fiát, Sásdy Bélát 1945. február 8-án elvitték málenkij robotra. 1947 júniusában tért haza.[7]

Főbb művei[szerkesztés]

Színpadi művek
Filmzene
  • Machita (magyar játékfilm, rendezte: Rodriguez Endre, 1943–44, Zenéjét szerezte Sásdy Schack Manka, míg a jazz betéteket fia Sásdy Béla szerezte.)
Magyar nóták, táncdalok
  • Annyit mondok (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • Bajusznóta (magyar nóta, szöveg: Thomée József)
  • Bánatmadár (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • Búbánat (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • A cecei piacon (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • A faluban (magyar nóta, szöveg: Molnár Jenő)
  • Hulló rózsaszirom között (magyar nóta, szöveg: Ruttkay Aladárné Ekessy Terike)
  • Juj, de magas (magyar nóta, szöveg: Thomée József)
  • Lila akác alatt (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • Menyecske-nóta (magyar nóta, szöveg: Schack Béláné)
  • Messze falu, kicsi templom (magyar nóta, szöveg: Gy. Czikle Valéria)
  • Nem siratlak soha többé (magyar nóta, szöveg: Thomée József)
  • Régóta nem láttam (magyar nóta, szöveg: dr. Gergelyffy Gábor)
  • Te akartad, hogy így legyen (magyar nóta, szöveg: Marcali Frigyes)
  • Tubarózsa (magyar nóta, szöveg: Gayné B. Édy)
  • Tudod-e, hogy rád gondolok (magyar nóta, szöveg: vitéz Rózsás József)
  • Voltam én is nagy legény (magyar nóta, szöveg: Gyökössy Endre)
Egyéb
  • Csensztochoi legenda (melodráma Balassa Jenőnek)
  • Elesett hősök ébredjetek... (vegyeskarra, társzeneszerző: Kern Elemér, szöveg: vitéz Rózsás József)
  • Honvédroham. Az 1914–18. évi világháborúban elesett magyar hősök dicsőségére. (melodráma, szöveg: vitéz Rózsás József; bemutató: Ludovika Akadémia, 1926., narrátor: Bakó László)[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
  2. ↑ a b c d Internet Movie Database (angol nyelven)
  3. ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum
  4. ↑ Pónyai Györgyi: A klasszikus balettművészet magyarországi történetéből. Budapest, © 2009. Planétás Kiadó–Magyar Táncművészeti Főiskola. 137–138. l. ISBN 9789639414150
  5. ↑ idézi Pónyai Györgyi, i. m. 138. l.
  6. ↑ A hetvenötéves [sic!] Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 178. l.
  7. ↑ Sásdi Béla - alhadnagy. Adatbázisok Online. (Hozzáférés: 2022. július 23.)
  8. ↑ Csendőrségi Lapok 22. évf. 7. sz. (1932. április 1.) 218–219. l.

Források[szerkesztés]

  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. 329. l. ISBN 9633305993
  • Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. 823–824. hasáb
  • Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Hasonmás kiad. H. n., 1994. Babits Kiadó. XVI. köt. 611. l. ISBN 9638318244
  • Sásdy Schack Manka = hangosfilm.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schack_Manka&oldid=26479913”