Fogascsőrű nyávogómadár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Scenopoeetes szócikkből átirányítva)
Fogascsőrű nyávogómadár
Természetvédelmi státusz
{{{status}}}
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae)
Nem: Scenopoeetes
Coues, 1891
Faj: S. dentirostris
Tudományos név
Scenopoeetes dentirostris
(Ramsay, 1876)
Szinonimák
  • Ailuroedus dentirostris
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogascsőrű nyávogómadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogascsőrű nyávogómadár témájú kategóriát.

A fogascsőrű nyávogómadár (Scenopoeetes dentirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó Scenopoeetes nem egyetlen faja.

Rendszerezés[szerkesztés]

Egy ideig az Ailuroedus nembe sorolják Ailuroedus dentirostris néven, egyes rendszerezők szerint még mindig ide tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália területén honos. Egy viszonylag kis területen él, kizárólag az Atherton-táblavidék 900 méternél magasabban fekvő erdeiben honos Queenslandban.

Megjelenése[szerkesztés]

A testhossza 23 centiméter. Hátoldala olajbarna, míg hasa piszkosfehér alapon hosszanti barna foltokkal mintázott. A két ivar tollazata között nincs különbség.

Életmódja[szerkesztés]

Részlegesen táplálékspecialista faj. Erőteljes, fogazott szélű csőre a lomblevelek fogyasztása miatt alakult ki.

Szaporodása[szerkesztés]

A fogascsőrű nyávogómadár poligám szaporodási rendszerben él. Lugasépítési technikája a legprimitívebb a családból. Szaporodási helyén lugas nincs is, csak egy megtisztított folt az erdő talaján, melyet friss levelekkel rak ki a hím. Úgy helyezi el a leveleket, hogy azok fonáki világos része álljon felfelé. Ezután szinte folyamatosan kiáltozik, hogy a tojókat odacsalogassa a „díszudvarába”.

Miután a hím megtermékenyített egy tojót a továbbiakban nem törődik vele. A tojó egyedül építi meg fészkét, egyedül kotlik és a kikelő fiókákat is egyedül neveli fel.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]