Savonlinna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Savonlinna
Savonlinna heinäkuu 2002 IMG 1635.JPG
Savonlinna címere
Savonlinna címere
Közigazgatás
Ország Finnország
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 35 523 fő (2015. dec. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Savonlinna (Finnország)
Savonlinna
Savonlinna
Pozíció Finnország térképén
é. sz. 61° 52′ 00″, k. h. 28° 52′ 59″Koordináták: é. sz. 61° 52′ 00″, k. h. 28° 52′ 59″
Savonlinna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Savonlinna témájú médiaállományokat.

A Saimaa-tóvidék központjában, a Haapavesi és a Pihlajavesi tó találkozásánál fekszik Savonlinna városa (szó szerint: „Savo vára”), a finn idegenforgalom egyik legjelentősebb csomópontja.[2]

Savonlinna a kelet-finnországi tartományban, a dél-savoi régióban található. A város alapterülete 1973 km², melyből 1211 km² földterület és 762 km² vízterület. Lakossága 2012. január 1-jén 27 585 fő. Népsűrűsége 22,79 fő/km².[3]

Életkor megoszlása 2011-ben: 0 – 14 év: 13,34%; 15 – 64 év: 63,07%; 65 év felett: 23,58%. Beszélt nyelvek: finn: 97,07%; svéd: 0,16%; egyéb: 2,75%.[4]

Savonlinna Helsinkitől – Mikkelin keresztül – 334 km-re található.[5]

Savonlinna a tóvidék közepén helyezkedik el, a város közelében a tájat az erdők, itt-ott feltűnő tanyák, gabonatermesztésre vagy legeltetésre használt földek, valamint a kristálytiszta víztükrök váltakozása jellemzi.[6]

A város története[szerkesztés]

A város alapítása 1475-ben kezdődött, mikor Eerik Akselinpoika Tott fölépítette a Szent Olavnak szentelt kővárat a Kyrösalmi nevű szigeten. A vár ma az Olavinlinna nevet viseli, mely magyarul azt jelenti: „Olav (finnül Olavi) vára”.[7]

1475-ben megkezdődött a városépítés, mely a biztonság érzetét keltette, ezért az 1300-as évek óta itt lakók mellé nemcsak balti építőmesterek, hanem másfajta „polgári népek” is letelepedtek.[8]

Pietari Brahe 1639-ben városi jogokkal ruházta fel a települést. de 1683-ra kereskedelme olyannyira visszaesett, hogy elvesztette ezen jogokat.[9]

Savonlinna az 1743-as svéd – orosz békében (turkui békekötés)[10] a cári birodalomba került. Hasonló sorsra jutott Lappeenranta, Hamina és még több más keleti város és erődítmény is.[11]

Várossá válásának idejét az 1800-as évek közepére szokás tenni (1812-ben, mikor a cári birodalom finn nagyhercegségéhez csatolták, mindössze 275-en éltek Savonlinnában, egész Finnország lakossága ekkoriban 1 millió fő volt.)[12]

A város fejlődésére élénkítően hatott a Finn-öblöt és a Suur-Saimaa-tavat összekötő Saimaa-csatorna megnyitása, valamint a XIX. század második felében végbemenő iparosodás.[13]

A mai Savonlinna fa-és hajóiparáról, élelmiszeriparáról, iskoláiról, nyári egyeteméről és főként Olavinlinnáról híres.[14]

Nevezetességei, látnivalók[szerkesztés]

A város fő nevezetessége az a középkori vár, melyet 1475-ben építettek abból a célból, hogy megvédjék a svéd birodalom keleti határát. A várat a X. századi norvég szentről, Olofról kapta a nevét, melyet ma Olavinlinnaként ismernek világszerte.[15]

Az Asematie-n (Állomás utca) a város felé haladva, a távolban láthatjuk a temetőt, melyben a második világháború áldozatainak emlékműve áll. Ez a híres szobrász, Johannes Haapasalo „Kuoleva sotilas” (Haldokló katona) című, 1961-ben készített alkotása.[16]

A székesegyház körüli parkban áll Wäinö Aaltonen szobra, a „Rukoileva sotilas” (Imádkozó katona), melyet a polgárháború áldozatainak emlékére készített 1921-ben. Maga a székesegyház gótikus stílusban épült 1879-ben, majd idővel többször is átépítették.[17]

A Haapasalmi-tó partján levő parkban láthatjuk Joel Lehtonen író és fordító (1881 - 1934) szobrát, melyet Wäinö Aaltonen alkotott 1953-ban.[18]

A Haapasalmi fölé emelt hídon át Savonlinna óvárosába jutunk. Az Olavintori-n (Olavi tér) áll a Pikkukirkko (Kis templom, 1845), melyet Szent Zakariásnak és Szent Erzsébetnek emeltek. Ekkor még görögkeleti templom volt, az 1930-as években került az evangélikus egyház tulajdonába.[19]

A kikötőből szinte minden irányban indulnak és érkeznek hajók Savonlinnába a Saimaa-tóvidékről. A kikötőből keleti irányban, a Linnankatu (Vár utca) vezet egy kis hídon át a Tallisaari szigetecskére.[20]

A város nevezetességei közé tartozik két öreg hajó is. Az egyik a „Salama” (Villám) nevű vitorlás gőzhajó, mely a savonlinnai Hajómúzeum első darabja, a muzeális finn hajók között pedig korban a második. A hajót 1874-ben építették Viipuriban, savonlinnai megrendelésre. 1889-ben összeütközött egy másik hajóval és elsüllyedt. A baleset nagy port kavart abban az időben, mivel annak oka a kapitány felelőtlenségében volt keresendő. Az utasok megmentésében az „Ahkera” (Serény) nevű kompvontató segített. Ez a város másik híres hajója, mely korban megelőzi a „Salamá”-t, 1871-ben építették. Ez a hajó egész Finnországot tekintve is a legidősebb hajómúzeumi kiállítási tárgy.[21]

Olavinlinna[szerkesztés]

A névadó szent „Olav, a Kövér” néven Norvégia királya volt 1015 és 1030 között. Függetlenítette Norvégiát Svédországtól és Dániától, de 1028-ban a dán király elűzte a trónjáról. Hazatértekor, 1030-ban a dánok és a dánpárti norvégok ellen vívott csatában esett el, s hamarosan szentként kezdték emlegetni, s 1164-ben hivatalosan is Norvégia védőszentje lett, kultusza Finnországban is elterjedt.[22] Az Olavinlinna elnevezés az 1800-as végére vált véglegessé. Korábban Savonlinna vagy Uusilinna (Új-vár) néven volt ismert.[23] A szigetet teljesen kitöltő vár, mely három hatalmas bástyával is büszkélkedik, Finnország legszebb és legjobb állapotban lévő középkori erődítménye.[24] A várnak két része van: az 1480-as években már készen levő päälinna („fővár”) és az esilinna (elővár), mely 1496-tól állt ellent a támadásoknak. A várnak 1836-ig volt védelmi szerepe, később börtön lett belőle. Az 1860-as években gazdátlanul állt, ekkoriban nagy tűzvészek pusztítottak benne. A vár alapos és rendszeres helyreállítása 1961-ben kezdődött el.[25]

Olavinlinna ma annak köszönheti hírnevét, hogy nyaranta operafesztivált rendeznek benne. Ennek helyszínéül a belső vár szolgál.[26] A várban múzeumok is működnek, melyek az épület története mellett néhány ortodox egyházi kincset is a látogatók elé tárnak.[27][28] Finnország egyik legfontosabb nyári fesztiválja a Savonlinnai Operafesztivál, melyet minden év júliusában rendeznek meg a várban. Az operaelőadásokat és koncerteket nagyvállalatok szponzorálják, és mind a minisztériumok, mind a cégek ide viszik vendégeiket. Savonlinna száz kilométeres körzetében csak az egyébként használatos ár duplájáért lehet ilyenkor szállodaszobát foglalni, valamint a város piacán is igen borsos árat kell fizetni a kávéért és az eperért is. Az előadások viszont színvonalasak; klasszikus darabok mellett a modern finn operák is megtalálhatók a repertoárban. A rendezők és énekese között egyaránt megtalálhatók a neves finn és nemzetközi sztárok is.[29] Először 1912-ben Aino Ackté kezdeményezésére és részvételével rendeztek itt operaesteket. Ezeket 1967-ben „felújították”, s azóta ezek a júliusi – augusztusi operaestek (összesen általában 18) a város egyik fő vonzerejét jelentik.[30]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population structure
  2. SZÍJ 1979: 410.
  3. http://www.savonlinna.fi/savonlinna-tietoa/yleistietoa_kaupungista (megtekintés időpontja: 2012. 10. 26.)
  4. http://www.savonlinna.fi/savonlinna-tietoa/yleistietoa_kaupungista (megtekintés időpontja: 2012. 10. 26.)
  5. SZÍJ 1979: 410.
  6. FIGARI 2005: 37.
  7. SZÍJ 1979: 411.
  8. SZÍJ 1979: 410.
  9. SZÍJ 1979: 410.
  10. ZSIRAI 1994: 332.
  11. SZÍJ 1979: 410.
  12. SZÍJ 1979: 410.
  13. SZÍJ 1979: 410.
  14. SZÍJ 1979: 411.
  15. FIGARI 2005: 40.
  16. SZÍJ 1979: 411.
  17. SZÍJ 1979: 411.
  18. SZÍJ 1979: 411.
  19. SZÍJ 1979: 411.
  20. SZÍJ 1979: 411.
  21. SZÍJ 1979: 413.
  22. SZÍJ 1979: 412.
  23. SZÍJ 1979: 412.
  24. SZÍJ 1979: 412.
  25. SZÍJ 1979: 412.
  26. SZÍJ 1979: 412.
  27. FIGARI 2005: 41.
  28. HUOTARI: 8.
  29. HUOTARI: 98 – 99.
  30. SZÍJ 1979: 412 – 413.

Források[szerkesztés]

  • Figari, Franco. Finnország. Budapest. Gabo Kiadó. 2005.
  • Huotari, Juani. Finnország. Változó világ sorozat 46. Press Publica.
  • Szíj Enikő. Finnország. Budapest. Panoráma. 1979.
  • Zsirai Miklós. Finnugor rokonságunk. Budapest. Trezor Kiadó. 1994.
  • Savonlinna finn honlapja: http://www.savonlinna.fi/ megtekintés időpontja: 2012. 10. 26.