Sasfészek
| Sasfészek | |
| Kehlsteinhaus | |
 | |
| 2004-ben | |
| Korábbi nevek: Wachmann-ház | |
| Település | Berchtesgaden |
| Cím | Németország, Berchtesgaden |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1920-as évek |
| Rekonstrukciók évei | 1937, 1961 |
| Felhasznált anyagok | kő, fa |
| Tervező | Albert Speer |
| Építési költség | 30 millió RM |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | Üdülő, étterem |
| Tulajdonos | Bajorország |
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 1834 m |
| Alaprajz | téglalap |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | 1 (134 méter) |
| Nevezetességei | Adolf Hitler egykori nyaralóhelye |
| Elhelyezkedése | |
 Sasfészek
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 13° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 40″, k. h. 13° 02′ 30″ | |
 | |
| Sasfészek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sasfészek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sasfészek (németül: Adlerhorst ma:Kehlsteinhaus) Németország Bajorország tartományában, a Berchtesgadeni-Alpokban található hegyvidéki nyaralóház, amely a német diktátor, Adolf Hitler kedvenc tartózkodási helye volt 1938 és 1945 között.
Fekvése[szerkesztés]
Csodálatos természeti környezetben fekszik, Németország délkeleti csücskében, Bajorország tartományban, a Bajor-Alpokban, Felső-Bajorország (Oberbayern) területén, nagyon közel az osztrák határhoz. 1834 méteres tengerszint feletti magasságban, nem messze Obersalzbergtől fekszik. Nem messze tőle nyugatra található a Watzmann, Németország harmadik legmagasabb hegysége. Délnyugati irányban a Königssee, míg tiszta időben északi-északkeleti irányban Salzburgig is ellátni. Déli irányba a kilátást a Bajor-Alpok korlátozza. A ház maga nem a hegycsúcs tetején áll, hanem kicsit lejjebb. A csúcshoz gyalog is könnyen fel lehet jutni, tetején kilátó és kereszt áll.
Története[szerkesztés]
A hegytetőn eredetileg egy gazdag bajor kereskedő háza, az úgynevezett Wachmann-ház állt. Ezt a területet szemelte ki a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a vezér, Adolf Hitler számára. Már a '20-as években bérbe vették a területet, ugyanis ideális helyen feküdt, közel a baráti Ausztriához, Olaszországhoz és Magyarországhoz. Így az akkoriban még csak kis párt elnökeként tevékenykedő Hitler gyorsan el tudott volna menekülni baj esetén.[forrás?]
A Kehlsteinstraße[szerkesztés]
Először az oda vezető útvonalat építették meg Albert Speer tervei alapján, a munka 13 hónapig tartott, nem fukarkodtak sem az emberi-, sem az anyagi erőforrásokkal. Grandiózus mű született, több alagutat is fúrtak, végig erősen kanyarog az út, szerpentines jellegű. A legfelső része megsemmisült a szövetségesek 1945-ös bombázása idején, azt már nem építették vissza. Így kb. 1700 méter magasságig lehet feljutni. Az út sokáig zárva volt a nagyközönség előtt, a második világháború végéig Hitler és fontos párttagokon kívül csak a meghívottak, illetve a Wehrmacht és az SS egységei használhatták. A háború után az amerikai hadsereg pihenőhelyeként funkcionált, így az út továbbra is zárva volt, azt 1960-ban adták vissza a Bajor Államnak.
Az épület[szerkesztés]
Magát az épületet Martin Bormann ajándékozta a Führernek 50. születésnapja alkalmából. Hitler körülbelül tíz alkalommal járt itt (a becslések 5 és 13 között ingadoznak). Az egész komplexum összköltsége elérte a 30 millió birodalmi márkát, mai áron számolva ez mintegy 150 millió eurót tenne ki. A háború végén találgatások láttak napvilágot, hogy vajon a náci vezetők hová menekülnek a végső összeomlás esetén. Téves adatokból kiindulva a szövetséges hírszerzés azt feltételezte, hogy a németek egy úgynevezett Alpok-erődöt (Alpenfestung) építettek ki, és ennek egyik központja a Sasfészek. Ezért 1945. április 25-én több száz brit nehézbombázó repült a hely fölé és azt lebombázta, de magát a házat nem sikerült lerombolni. Valójában Hitler végig a Führerbunkerben maradt Joseph Göbbelsszel együtt, míg a többi vezető szétszóródott az országban.
Jelenleg[szerkesztés]
1960 utáni, felújított állapotában szinte csak turisztikai jellege van, éttermet és emlékhelyet alakítottak ki benne. Elsősorban az angolszász országokból érkezik rengeteg turista nyáron, döntően a hely történelmi levegője miatt. Nagy szerepet játszik ebben Alistair MacLean Kémek a Sasfészekben című műve is. A műből 1968-ban készítettek filmet az amerikaiak Richard Burton és Clint Eastwood főszereplésével, ám a filmet nem itt, hanem a hegy túloldalán az osztrák Werfen falucskájában forgatták, ugyanis csak ott találtak a regényben leírt várhoz hasonlót. Nem elhanyagolható a csodálatos panoráma sem, hiszen remek kilátás nyílik innen gyakorlatilag 360°-os irányban. Általában május közepétől október közepéig/végéig van nyitva a turisták előtt.
Megközelítése[szerkesztés]
A személygépkocsi-forgalom elől a hely zárva van, azt csak buszokkal (RVO), vagy gyalog lehet megtenni. A nagy, központi parkolótól indulnak a buszok 25 percenként, és azzal az alagút bejáratáig lehet eljutni, kb. 20 perc alatt. Onnan 124 métert emelkedve lifttel lehet megtenni a végső szakaszt, amit a felvonó 41 másodperc alatt tesz meg.
Gyalogosan is fel lehet jutni, három útvonal is felvezet a csúcsra, mindegyiket nagyjából 2-2,5 óra alatt lehet megtenni.
Galéria[szerkesztés]
-
Kilátás észak, Salzburg felé -
A Königssee a Sasfészekből -
A lenti buszparkoló
Források[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
- Florian M. Beierl: Geschichte des Kehlsteins. Ein Berg verändert sein Gesicht. Plenk Verlag, Berchtesgaden, 1994 ISBN 3-922590-81-0 (6. átdolgozott kiadás uo., 2002)
- Michael E. Seerwald: Hitlers Teehaus am Kehlstein. Gipfel der Macht? Geschichte in Bildern und Dokumenten. Beierl, Berchtesgaden, 2007 ISBN 978-3-929825-06-0 (kortörténeti nyomozás)
- Sektion Berchtesgaden im Deutschen Alpenverein (kiadó): Kehlsteinhaus 125 Jahre Sektion Berchtesgaden des Deutschen Alpenvereins 1875–2000[halott link] 2000, 105–106. o. (PDF; 17 MB)
További információk[szerkesztés]
- Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig, rádióelőadas-sorozat, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961 (628 oldal)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kehlsteinhaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kehlsteinhaus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
