Sarki csér
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sterna paradisaea Pontoppidan, 1763 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Fészkelési, vonulási és telelési területe | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarki csér témájú rendszertani információt.
 |
A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.
Nyár végén a madár útra kel, és az Északi-Jeges-tengertől, a kontinensek partjai mentén az Antarktiszra repül. Rajta kívül bolygónk egyetlen vándormadara sem tesz meg ilyen hosszú, kb. 35 000 km-es utat. A délsarki nyár végén ismét felkerekedik, és visszafelé is megteszi ezt az utat.[1][2][3]
Származása, elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ. Az északiról a déli sarkvidékig vándorol, általában az óceán partvonalán. Tenger- és folyópartokon, tundrák tavainál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Átlagos testhossza 33–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–85 centiméteres, testtömege 75–85 gramm. Feje teteje (sapkája) fekete, a csőre és lába élénk piros. Egész megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, attól terepen igen nehéz megkülönböztetni. Elkülönítő bélyege rövid lába, a csőre hegyéről hiányzó fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének határozott fekete szegélye különbözteti meg a küszvágó csértől.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Halevő. Zsákmányát zuhanó repüléssel a vízbe vetődve akár 1–6 méter mélyen is meg tudja fogni. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi.
Körülbelül 30 évet él, és ezalatt összesen 2,5 millió kilométert repül — ez Föld–Hold távolság több mint hatszorosa.[4]
Szaporodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagy telepekben költ, a fészkét sekély gödörben alakítja ki és rendszerint kis kagylóhéjakkal béleli. Fészekalja 2-3 tojásból áll, amelyeken 20–24 napig kotlik.
 |
 |
Vonulása és kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A világon a leghosszabb vonulási utat bejáró madárfaja. Az északi sarkvidék peremén fekvő fészkelőhelyeiről az Antarktisz körüli vizekre vonul telelni. A vonulás során a tengerek és óceánok felett repül, kihasználva az uralkodó széljárást.
Az európai kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő; ezek valószínűleg a folyóvölgyekben jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Arturo Arzuffi, Cristina Maria Banfi, Giorgio G. Bardelli, Angela Serena Ildos (2005). A Világ Állatai képes enciklopédia. Pécs: Alexandra Kiadó. ISBN 963-369-392-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "A véltnél kétszer annyit repül a sarki csér". National Geographic Magazine. 2010. január 13.
- ↑ "A Föld-Hold utat háromszor berepülő madarat találtak". HVG. 2010. január 12.
- ↑ Radó Nóra: Alaszkából Ausztráliába, az Északi-sarkról a Délire: az állatvilág maratonistái nem ismernek lehetetlent
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2010. március 13.
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
- Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6.
{{cite book}}: Unknown parameter|extra=ignored (súgó)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Carsten Egevang (2010. január 11.). "Tracking of Arctic terns Sterna paradisaea reveals longest animal migration". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS). doi:10.1073/pnas.0909493107.
{{cite web}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (súgó) - Ritka madarak magyarországi előfordulásai (birding.hu)
- Képek az interneten a fajról a Google keresővel
- Videók a fajról (ibc.lynxeds.com)
