Sarki csér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarki csér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sterna
Faj: S. paradisaea
Tudományos név
Sterna paradisaea
Pontoppidan, 1763
Elterjedés
Fészkelési, vonulási és telelési területe
Fészkelési, vonulási és telelési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarki csér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki csér témájú médiaállományokat és Sarki csér témájú kategóriát.

Keresztülrepüli a földet

A sarki csér (Sterna paradisaea) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.

Nyár végén a madár útra kel, és az Északi-Jeges-tengertől, a kontinensek partjai mentén az Antarktiszra repül. Rajta kívül bolygónk egyetlen vándormadara sem tesz meg ilyen hosszú, kb. 35 000 km-es utat. A délsarki nyár végén ismét felkerekedik, és visszafelé is megteszi ezt az utat.[1][2][3]

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ. Az északiról a déli sarkvidékig vándorol, általában az óceán partvonalán. Tenger- és folyópartokon, tundrák tavainál fészkel, az év többi részét a tenger fölött tölti.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Átlagos testhossza 33–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75–85 centiméteres, testtömege 75–85 gramm. Feje teteje (sapkája) fekete, a csőre és lába élénk piros. Egész megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, attól terepen igen nehéz megkülönböztetni. Elkülönítő bélyege rövid lába, a csőre hegyéről hiányzó fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének határozott fekete szegélye különbözteti meg a küszvágó csértől.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Halevő. Zsákmányát zuhanó repüléssel a vízbe vetődve akár 1–6 méter mélyen is meg tudja fogni. Keskeny szárnya és villás farka ideális repülővé teszi.

Körülbelül 30 évet él, és ezalatt összesen 2,5 millió kilométert repül — ez Föld–Hold távolság több mint hatszorosa.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Nagy telepekben költ, a fészkét sekély gödörben alakítja ki és rendszerint kis kagylóhéjakkal béleli. Fészekalja 2-3 tojásból áll, amelyeken 20–24 napig kotlik.

A tojásokon ülő madár
és egy fészek

Vonulása és kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

A világon a leghosszabb vonulási utat bejáró madárfaja. Az északi sarkvidék peremén fekvő fészkelőhelyeiről az Antarktisz körüli vizekre vonul telelni. A vonulás során a tengerek és óceánok felett repül, kihasználva az uralkodó széljárást.

Az európai kontinens belsejébe csak ritkán jut el. Magyarországon ritka vendég, csak kóborló példányok fordulnak elő; ezek valószínűleg a folyóvölgyekben jutnak el nagyobb tavainkhoz. Leggyakrabban a Fertő mellett Mekszikópusztán figyelték meg.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Arturo Arzuffi, Cristina Maria Banfi, Giorgio G. Bardelli, Angela Serena Ildos. A Világ Állatai képes enciklopédia – Tények és érdekességek több száz fajról. Pécs: Alexandra Kiadó (2005). ISBN 963-369-392-6 
  2. A véltnél kétszer annyit repül a sarki csér. National Geographic Magazine, 2010. január 13.
  3. A Föld-Hold utat háromszor berepülő madarat találtak. HVG, 2010. január 12.
  4. Radó Nóra: Alaszkából Ausztráliába, az Északi-sarkról a Délire: az állatvilág maratonistái nem ismernek lehetetlent

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]