Sarávati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sarávati
Honnemaradu.JPG
Országok India
Földrajzi adatok
Hossz128 km
Vízgyűjtő terület2985 km²
Torkolat Arab-tenger
é. sz. 14° 17′ 56″, k. h. 74° 36′ 27″Koordináták: é. sz. 14° 17′ 56″, k. h. 74° 36′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarávati témájú médiaállományokat.

A Sarávati folyó teljes egészében az indiai Karnátaka államban ered és végig az államon keresztül folyik. India kevés nyugati folyásirányú folyójának egyike, medencéjének nagy része a Nyugati-Ghátokban fekszik. A híres Dzsog-vízesés, amely Szagarától mintegy 24 km-re található, e folyóból ered. Maga a folyó és a körülötte lévő régió gazdag biodiverzitásban, és számos ritka növény– és állatfajnak ad otthont.

Eredet és domborzat[szerkesztés]

Sarávati folyó

A Sarávati folyó egy Ambuthirta nevű helyen ered a Thirthahalli talukban[* 1]. Az ősi legenda szerint a Ráma Visnu hetedik Avatárja azért lőtt a földre az Ambu (fordításban íj és nyíl) segítségével, mert felesége, Szita szomjas volt. Amikor a nyílvesszője eltalálta a földet, víz ömlött ki (Thirtha) és oltotta a szomját. Mivel a folyó a legenda szerint ebből az eseményből ered, a folyó neve "Sarávati", mivel a "Sara" jelentése nyílvessző.[1] adja.

A folyó teljes hossza körülbelül 128 km, és az Arab-tengerbe Honnavar-nál, Uttara Kannada körzetben torkollik.[2] Útközben a Sharavati a Dzsog Falls nevű vízesést alkotja, ahol a folyó 253 m magasról zuhan alá. A folyót Linganamakki-nál duzzasztják; a folyó gát feletti része a folyónál felfelé, a többi része pedig lefelé halad. A folyó főbb mellékfolyói a Nandihole, Haridravathi, Mavinahole, Hilkunji, Yennehole, Hurlihole és Nagodihole.[2] A Sarávati folyó medencéje Karnataka két kerületébe esik, nevezetesen Uttara Kannada és Simoga. A folyó vízgyűjtője felfelé két taluk, azaz Hosanagar és Sagar területére terjed ki. A teljes vízgyűjtő területe 2985.66 km2, a folyón felfelé 1988.99 km2 és a folyón lefelé 996.67 km2.[2]

Geológia[szerkesztés]

A folyómedence főként prekambriumi kőzetekből áll. A Sharavati folyó medencéjében található két fő kőzetcsoport a dharvar rendszer és a félszigeti gneisz.[2]

A Sarávati-medence talajai főként laterites eredetűek, általában savanyúak és vöröses-barnás színűek. Az itt található különböző talajtípusok az agyagos-agyagos, agyagos, agyagos-vázas és agyagos.[3] Négy talajrendszert találunk a folyó vízgyűjtőjén: ultisols, alfisols, inceptisols és entisols.[2]

Klíma[szerkesztés]

Sarávati folyó

Az esőzés[szerkesztés]

Mivel a folyó nagy része a Nyugati Ghátok területén fekszik, a Sarávati folyó medencéje nagy mennyiségű csapadékot kap. Az átlagos éves csapadékmennyiség 6000 mm között mozog a nyugati oldalon és 1700 mm között a medence keleti oldalán. A csapadék mintegy 95%-a június és szeptember között esik (a legcsapadékosabb júliusban), amikor a délnyugati monszun a csúcspontján van.[2] A monszun utáni időszakban is van némi csapadék zivatarok formájában, főként októberben, és a nyári hónapokban, áprilisban és májusban is esik némi eső.[2]

Hőmérséklet[szerkesztés]

Április általában a legmelegebb hónap, az átlagos napi maximumhőmérséklet 35,8 °C

és 22,2 °C a napi átlagos minimumhőmérséklet.[2]

Páratartalom[szerkesztés]

A reggeli órákban a relatív páratartalom az év legtöbb időszakában meghaladja a 75%-ot. A monszun hónapjaiban a relatív páratartalom a délutáni órákban 60% körüli. A legszárazabb hónapokban (január-március) a relatív páratartalom délutánonként 35% alatt van.[2]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A taluk, más néven tahszil, tehszil, taluka) az indiai szubkontinens egyes országaiban a közigazgatási felosztás helyi egysége, amelyet általában "településnek" fordítanak. Egy járáson belüli területnek egy alkörzete, amely magában foglalja a közigazgatási központként szolgáló kijelölt várost, települést, falut vagy más lakott helyet, esetleges további településekkel és általában számos faluval együtt. A kifejezések Indiában a korábbi földrajzi kifejezéseket, mint például a pargana (pergunnah) és a thana, váltották fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Ambutheertha rövid leírását a Padma Ramachandran: Malnad pompája. Deccan Herald, 2004. július 12. (Hozzáférés: 2007. május 21.)
  2. a b c d e f g h i A Sharavati folyóról részletes tanulmányt készített Saira Varghese Kidangan: Quantification of Hydrological responses to landuse changes using Remote Sensing and GIS techniques. Online webpage of Indian Institute of Remote Sensing, National Remote Sensing Agency. Dept. of Space, Government of India. [2007. október 8-i dátummal az pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 21.)
  3. A Sarávati folyó medencéjének részletes leírását a pdf Water Quality status of Sharavati river basin, Western Ghats. ENVIS TECHNICAL REPORT. Centre for Ecological Sciences, Indian Institute of Science, Bangalore, 2006. május 23. (Hozzáférés: 2007. május 21.)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sharavati című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]