San Michele-hegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
San Michele-hegy
P39.270-01 Monte S. Michele Cippo a Francesco Rismondo.jpg

Magasság275 m
Hegység Kras
Elhelyezkedése
San Michele-hegy (Észak-Olaszország)
San Michele-hegy
San Michele-hegy
Pozíció Észak-Olaszország térképén
é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 13° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 13° 31′ 48″
San Michele-hegy (Friuli-Venezia Giulia)
San Michele-hegy
San Michele-hegy
Pozíció Friuli-Venezia Giulia térképén

A San Michele-hegy (olaszul Monte San Michele, azaz Szent Mihály-hegy) magaslat Olaszországban, Gorizia város és az Adriai-tenger legészakibb vizeinek közelében, a Doberdó-fennsíkon. Az első világháború egyik legvéresebb csataszínhelye, amelyet magyar katonák védtek az olasz hadsereg ismétlődő támadásai ellen.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

A San Michele 275 méter maximum magasságú nyereg Sagrado közelében, a San Martino del Carso nevű településrész és Savogna d’Isonzo község között.[1] Csúcsáról látható az Adriai-tenger északi vidékének egy jelentős része, Monfalcone, az Isonzó folyó torkolata és az egész Gradói-lagúna. Délkeleti irányban tiszta napokon látszik az Isztriai-félsziget északnyugati csücske is, a Salvore-fok, Pirano közelében.

Az első világháborúban[szerkesztés]

A Fogliano Redipuglia és Sagrado közti terület ma is tele van szórva lövészárkokkal, kavernákkal és emlékművekkel, az első világháborús véres összecsapások emlékeivel. A San Micheleről Giuseppe Ungaretti olasz költő is írt, aki szintén ezen a fronton harcolt.[2]

A San Michele azért volt fontos pozícióban a háború folyamán, mert a csúcsról ellenőrizhető az Isonzó alsó folyásának és Gorizia város környékének egy tekintélyes része. A Doberdó (olaszul Carso, vagyis karszt) olyan mészkő magaslatokból áll, amelyekbe rendkívül nehéz lövészárkokakt mélyíteni, és a harcok kezdeti szakaszában nem is voltak, ami iszonyú szenvedéseket okozott a tüzérségi tűznek kitett katonák számára. Az első isonzói csata után a Doberdót védő Osztrák–Magyar Monarchia lövészárkokkal és kavernákkal szabdalt, nagy kaliberű ütegekkel támogatott erődítménnyé alakította a hegyet. Az olaszok ekkor még hiába igyekeztek elfoglalni. A második isonzói csatát San Michelei csata néven is emlegetik,[3] mert az olaszok még nagyobb erőkkel próbálkoztak áttörni ezen a helyen. A magyar csapatok hősiesen védekeztek a túlerő ellen, és sok embert áldozva óriási veszteségeket okoztak az olaszoknak, akik végül a hatodik isonzói csatában foglalták el a hegyet. Később újra osztrák-magyar kézre került.

A hegytető emlékkörzet. Az emlékművek állítását még a háború közben elkezdték itt az olaszok. A San Michelén kis hadimúzeum is van.

A gáztámadás[szerkesztés]

Az olasz fronton a hatodik isonzói csatában alkalmaztak először gáztámadást, mégpedig az osztrák-magyar hadsereg, 1916. június 29-én, de mérsékelt sikerrel. A gáztámadás napján az olasz és magyar források szerint 5-6000 katona esett el, legnagyobbrészt az olasz oldalon. Az elfoglalt lövészárokszakaszokat a magyarok még aznap feladták, mert nem voltak védhetőek. A várható következő olasz támadást azonban sikerült hetekkel későbbre tolni[4]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Monte San Michele című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]