San Michele-hegy
| San Michele-hegy | |
 | |
| Magasság | 275 m |
| Ország | Olaszország |
| Hegység | Monfalcone Karst |
| Elhelyezkedése | |
 San Michele-hegy
Pozíció Észak-Olaszország térképén
| |
 é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 13° 31′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 13° 31′ 48″ | |
San Michele-hegy
Pozíció Friuli-Venezia Giulia térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Michele-hegy témájú médiaállományokat. | |
A San Michele-hegy (olaszul Monte San Michele, azaz Szent Mihály-hegy) magaslat Olaszországban, Gorizia város és az Adriai-tenger legészakibb vizeinek közelében, a Doberdó-fennsíkon. Az első világháború egyik legvéresebb csataszínhelye, amelyet magyar katonák védtek az olasz hadsereg ismétlődő támadásai ellen.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
A San Michele 275 méter maximum magasságú nyereg Sagrado közelében, a San Martino del Carso nevű településrész és Savogna d’Isonzo község között.[1] Csúcsáról látható az Adriai-tenger északi vidékének egy jelentős része, Monfalcone, az Isonzó folyó torkolata és az egész Gradói-lagúna. Délkeleti irányban tiszta napokon látszik az Isztriai-félsziget északnyugati csücske is, a Salvore-fok, Pirano közelében.
Az első világháborúban[szerkesztés]
A Fogliano Redipuglia és Sagrado közti terület ma is tele van szórva lövészárkokkal, kavernákkal és emlékművekkel, az első világháborús véres összecsapások emlékeivel. A San Micheleről Giuseppe Ungaretti olasz költő is írt, aki szintén ezen a fronton harcolt.[2]
A San Michele azért volt fontos pozícióban a háború folyamán, mert a csúcsról ellenőrizhető az Isonzó alsó folyásának és Gorizia város környékének egy tekintélyes része. A Doberdó (olaszul Carso, vagyis karszt) olyan mészkő magaslatokból áll, amelyekbe rendkívül nehéz lövészárkokakt mélyíteni, és a harcok kezdeti szakaszában nem is voltak, ami iszonyú szenvedéseket okozott a tüzérségi tűznek kitett katonák számára. Az első isonzói csata után a Doberdót védő Osztrák–Magyar Monarchia lövészárkokkal és kavernákkal szabdalt, nagy kaliberű ütegekkel támogatott erődítménnyé alakította a hegyet. Az olaszok ekkor még hiába igyekeztek elfoglalni. A második isonzói csatát San Michelei csata néven is emlegetik,[3] mert az olaszok még nagyobb erőkkel próbálkoztak áttörni ezen a helyen. A magyar csapatok hősiesen védekeztek a túlerő ellen, és sok embert áldozva óriási veszteségeket okoztak az olaszoknak, akik végül a hatodik isonzói csatában foglalták el a hegyet. Később újra osztrák-magyar kézre került.
A hegytető emlékkörzet. Az emlékművek állítását még a háború közben elkezdték itt az olaszok. A San Michelén kis hadimúzeum is van.
A gáztámadás[szerkesztés]
Az olasz fronton az ötödik isonzói csata után alkalmaztak először gáztámadást, mégpedig az osztrák-magyar hadsereg, 1916. június 29-én, de mérsékelt sikerrel. A gáztámadás napján az olasz és magyar források szerint 5-6000 katona esett el, legnagyobbrészt az olasz oldalon. Az elfoglalt lövészárok-szakaszokat a magyarok még aznap feladták, mert nem voltak védhetőek. A várható következő olasz támadást azonban sikerült hetekkel későbbre tolni[4]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Monte San Michele című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tomasi, 2000|p. 41|Tomasi2000
- ↑ Analisi del testo: “Sono una creatura” di Giuseppe Ungaretti. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Schindler, 2007 | cap. IV | Schindler2007
- ↑ Gáztámadás a Doberdó-fennsíkon, nagyhaboru.blog.hu. [2014. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Isonzói csaták
- San Gabriele-hegy (Monte San Gabriele)
- Sveta Gora (Monte Santo)
.png){kind=small}