San Martín-tó
| San Martín-tó, O’Higgins-tó (Lago San Martín, Lago O’Higgins) | |
 | |
| Ország(ok) |  Chile Argentína |
| Hely | Chile: Aysén régió, Capitán Prat tartomány Argentína: Santa Cruz tartomány, Lago Argentino megye |
| Vízgyűjtő terület | 14 020 km2 |
| Elsődleges források | Río Mayer |
| Elsődleges lefolyások | Pascua folyó |
| Hosszúság | 95 km |
| Felszíni terület | 1013 km2 |
| Legnagyobb mélység | 836 m |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Elhelyezkedése | |
 San Martín-tó, O’Higgins-tó
Pozíció Argentína térképén
| |
 d. sz. 48° 52′ 10″, ny. h. 72° 39′ 12″Koordináták: d. sz. 48° 52′ 10″, ny. h. 72° 39′ 12″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz San Martín-tó, O’Higgins-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A két ország területére átnyúló, Chilében O’Higgins-tónak, Argentínában San Martín-tónak nevezett állóvíz az amerikai földrész legmélyebb tava: mélysége 836 méter. Két nevét José de San Martín illetve Bernardo O’Higgins 19. századi függetlenségi hősökről kapta.[1][2]
Földrajz[szerkesztés]
A tó Argentína és Chile határán, az Andok keleti oldalán helyezkedik el a Viedma-tótól északra. Közigazgatásilag Chile Aysén régiójának Capitán Prat tartományához és Argentína Santa Cruz tartományának Lago Argentino megyéjéhez tartozik. Valamivel több mint 1000 km²-es területének 45%-a Argentínához, 55%-a Chiléhez tartozik. Alakja a hegyvidék völgyei miatt ágas-bogas, nyúlványos, legnagyobb hosszúsága csaknem 100 km. Nyolc fő ágának neve: Argentínában Chacabuco, Maipú, De la Lancha, Del Depósito és Cancha Rayada, a két ország határán Norte Oriental, valamint Chilében Oeste és Noroeste. Fő tápláló vizei a gleccserek (például az O’Higgins-gleccser) mellett északon a Caracoles, a Fósiles és az El Bolsón, délen a Macía, a Grande, a Del Diablo, az Elena, a Grande és a Manuel de Rosas. Keleten összeköttetésben áll a Tar-tóval. Vizét a Pascua folyó vezeti le a Csendes-óceánba.[1]
A hajózás a kedvezőtlen széljárás miatt veszélyes: 1899-ben Clemente Onelli felfedező azt írta, hogy szerinte a déli tavak közül ez az, ahol a leggyakoribbak a legkülönbözőbb irányú széllökések. A chilei oldalon viszont vannak olyan helyek, ahol a turistahajók kényelmesen közlekedhetnek.[1]
Képek[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c Lago San Martín (spanyol nyelven). Aguas Patagónicas. [2016. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Científicos descubren mayor profundidad de América en Lago O’Higgins (spanyol nyelven). Villa O’Higgins. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
