Salo (Finnország)
| Salo | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Rang | város | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 51 056 fő (2024. febr. 29.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Salo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salo témájú médiaállományokat. | |||
Salo [sɑlɔ] egy város Délnyugat-Finnországban. 2009 elejétől kilenc település: Halikko, Kiikala, Kisko, Kuusjoki, Muurla, Perniö, Pertteli, Särkisalo és Suomusjärvi csatlakozott Salo városához. Az egyesülést követően Salonak 53 546 lakosa lett (2016. december 31.), területe pedig több mint 2000 négyzetkilométer.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Salo Délnyugat-Finnországban található, 114 km-re nyugatra a fővárostól, Helsinkitől.
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Salo központja a Salonjoki (Uskelanjoki) folyó alsó folyásánál található, röviddel a hosszúkás Halikonlahti-öböl szája előtt.
A város magja a város közigazgatási központja, mivel 2009 elején kilenc település csatlakozott hozzá, az egyesülés után a régió teljes területe 2062 négyzetkilométer lett (valamivel kevesebb, mint Luxemburg). A terület többnyire vidéki, egyéni elszámolási központokból (taajama) tevődik össze. A tájat mezőgazdasági területek, erdők és folyók uralják. A városi terület magában foglalja a szigetek partjainál a szigetcsoportot is. Salo tartalmazza a Kimito sziget északkeleti csúcsát (Angelniemi) és a Särkisalo szigetcsoportot, amely magában foglalja Isoluoto, Ulkoluoto és Pettu szigeteket és számos kisebb szigetet.
A Salo környéki települések nyugatra Sauvo és Paimio, északnyugaton Marttila és Koski Tl, északra Somero, keletre Lohja, délre Raseborg és a tenger felé délnyugatra Kimito.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 13. század elején alapították a Uskela-plébániát. Ettől fokozatosan elszakadtak a terület későbbi közösségei. Salóban valószínűleg a 15. század elején, 1490-ben említették először az uskelai plébániai közösség kápolnáját. A 16. század elején Salo fából készült kápolnáját egy kőtemplom váltotta fel. Miután az uskelai templom egy földcsuszamlás alkalmával súlyosan megsérült, 1825 karácsonyán a régi kápolnát lebontották. Az új templom 1831–1832 között épült fel Carl Ludvig Engel tervei szerint.
Salo 1887-re népes várossá fejlődött. Ugyanebben az évben Salót nagy tűz sújtotta, amely a falu nagy részét pusztította, de Salo hamarosan felépült a katasztrófából, úgyhogy 1891-re megszerezte a város függetlenségét is, majd 1899-ben csatlakozott a vasúti hálózathoz. Salo virágzásnak indult, és a település hamarosan túlnőtt a mezőváros közigazgatási határain is. Ezért 1932-ben Uskela is Salóhoz csatlakozott, ami által Salo lakossága több mint háromszorosára nőtt.
A finn önkormányzatok folyamatos átalakítása részeként, 2009 elején kilenc település: Halikko, Kiikala, Kisko, Kuusjoki, Muurla, Perniö, Pertteli, Särkisalo és Suomusjärvi is egyesült Salóval. Ily módon a lakosság megduplázódott, területe szinte elérte az 1987 négyzetkilométert.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Templomok
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Salo temploma
- Uskela temploma
- Halikko temploma
- Salo, Turuntie
- Salo, Helsingintie
- Salo, Asemakatu
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Finland's preliminary population figure was 5,608,218 at the end of February 2024". Statistics Finland.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Salo Archiválva 2010. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
