Sajószentpéter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajószentpéter
Református nagytemplom[1]
Református nagytemplom[1]
Sajószentpéter címere
Sajószentpéter címere		 Sajószentpéter zászlaja
Sajószentpéter zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásváros
PolgármesterDr. Faragó Péter (MSZP-DK)[2]
Irányítószám3770
Körzethívószám48
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség11 274 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség329,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 01″, k. h. 20° 43′ 06″
Sajószentpéter (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajószentpéter
Sajószentpéter
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajószentpéter weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószentpéter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajószentpéter város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Egyéb belterületi településrésze Dusnokpuszta.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 13 kilométerre fekszik, nem messze a Sajó és a Bódva találkozásától

A közvetlenül határos települések: észak felől Edelény, északkelet felől Borsodszirák és Ziliz, kelet felől Boldva, délkelet felől Sajóecseg, dél felől Sajóbábony, délnyugat felől Sajókápolna, nyugat felől Alacska, északnyugat felől pedig Berente és Múcsony.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Miskolc térségétől a bánrévei országhatárig vezető 26-os főút, illetve az abból északi irányban, Edelény-Szendrő-Tornanádaska felé kiágazó 27-es főút. Délnyugati szomszédaival a 2517-es út, Alacskával pedig a 25 129-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja is van a határai között. Miskolc felől az első Sajószentpéter-Piactér megállóhely, mely a belterület északkeleti széle közelében helyezkedik el, majd Sajószentpéter vasútállomás következik, mely a városközpont északi részén található; mindkettő közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.

Története[szerkesztés]

Sajószentpétert 1281-ben említik először Szentpéter néven. A település királyi birtok volt, eleinte a diósgyőri, majd a dédesi uradalomhoz tartozott. A huszita harcokban elpusztult, 1466-tól újra benépesítették. 1886-tól 1950-ig járási székhely is volt, ezt követően azonban központi szerepköre visszafejlődött, mivel azt nagyrészt a szomszédos Kazincbarcika vette át. 1989-ben nyilvánították várossá.

A 17.–18. században több nemes család is birtokolta, többek közt a Rákócziak, Losonczyak. A 19. századtól az ipar vál a gazdaság meghatározó ágazatává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült.

A második világháború idején a faluban női munkatábor üzemelt. Vezetője Szórád Ferenc korábbi szegedi operaénekes volt. Szórádot 1945-ben 12 év fegyházra ítélte a népbíróság.[4]

A 20. század végén a bányákat és az üveggyárat (1999-ben) is bezárták, a munkanélküliség komoly problémává vált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Samu István (nem ismert)[5]
  • 1994–1998: Samu István (SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Samu István (független)[7]
  • 2002–2006: Samu István (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Faragó Péter (MSZP)[9]
  • 2010–2014: Dr. Faragó Péter (MSZP)[10]
  • 2014–2019: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[11]
  • 2019-től: Dr. Faragó Péter (MSZP-DK)[2]
  • 2023-tól: Lukács István (független)

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
12 034
11 850
11 679
10 983
11 209
11 274
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,9% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 20,5%, görögkatolikus 4,7%, felekezeten kívüli 18,5% (24,8% nem nyilatkozott).[13]

Látnivalók[szerkesztés]

A római katolikus templom
Sajószentpéter madártávlatból
Sajószentpéter, református templom légi felvételen
Sajószentpéter, temető légi fotón

A város ősi településmagja a mai Kálvin tér. Fontosabb épületei:

  • A tér legszebb és legjelentősebb épülete a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusú, jelenleg reneszánsz és barokkjegyeket is hordozó református templom (Kálvin tér 13.).
  • A tér nyugati csücskében (Kálvin tér 43.) áll Lévay József (1825–1918) költő, műfordító, borsodi alispán szülőháza. Az egykori lakóház ma emlékhely. 1927 szeptember 12-én leplezték le a házon ma is látható emléktáblát. Ennek felirata: „Ebben a házban született 1825. november 18-án Lévay József halhatatlan emlékezetű nagy költőnk, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Borsod Vármegye aranytollú főjegyzője és alispánja. Emlékének hálás kegyelettel Sajószentpéter.” Az emlékház hétfőtől péntekig 7–15 óra között tekinthető meg, illetve hétvégén előzetes egyeztetéssel. A látogatás ingyenes.
  • Közvetlenül a költő szülőháza mellett áll az egykori kovácsműhely. Ez az utca felé nyitott előterével, két kőoszlopra támaszkodó csehsüvegboltozatával a 18. századi népi építészet szép emléke. A házban ma a helyi Paál László Képzőművész Kör működik.
  • A Gedeon család kúriáját (Kálvin tér 2.) feltehetően az 1749-ben nemességet kapott Gedeon Kelemen építtette 1770 körül, késő barokk stílusban. Ma (2011-ben) a Pattantyús-Ábrahám Géza Szakképző Iskolának ad otthont.
  • Polgármesteri hivatal (Kálvin tér 4.).

Egyéb látnivalók:

  • Tájház
  • Római katolikus templom (Kossuth u. 22.)
  • Görögkatolikus templom (Vörösmarty u. 12.)
  • Szabadtéri bányászmúzeum
  • Kilátó

Híres szülöttei[szerkesztés]

  • Dr. Csiba László díszpolgár, egykori körzeti orvos
  • Prof. Dr. Csiba László díszpolgár, az MTA levelező tagja, neurológus professzor, tanszékvezető, Debreceni Egyetem
  • Dr. Csiba Gábor főorvos, a B.A.Z. Megyei Kórház főigazgatója, Semmelweis-díjas orvos
  • Prof. Dr. Balogh Ferenc urológus professzor, tanszékvezető (1974-1986), Semmelweis Egyetem
  • Demeter István római katolikus plébános, pro urbe díjas, festőművész
  • Tóth Lóránt Zilahy György-díjas fafaragó, Népi Iparművész, Népművészet Ifjú Mestere
  • Barczi Pál Munkácsy-díjas grafikus- és festőművész
  • Borsodi József, születési nevén Klein József, rabbi.
  • Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikus és festő
  • Gaskó István közgazdász
  • Grespik László jogász és politikus
  • Kopcsik Lajos cukrász Oscar-díjas és Venesz-díjas, Guinness-rekorder
  • Koszta János labdarúgó
  • Lévay József politikus, költő, az MTA tagja
  • Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas színművész
  • Szegedi Csaba operaénekes
  • Tolnay Lajos üzletember, a MAL Zrt. elnöke
  • Urbán László közgazdász, országgyűlési képviselő
  • Varga István üzletember, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a Bajnai-kormányban.
  • Szász Kitti freestyle football világbajnok
  • Itt született és halt meg Fülep Gábor, Tiszáninneni református püspök

Testvérvárosok[szerkesztés]

Sajószentpéter légi felvételen

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Sajószentpéter - Nagytemplomi Református Gyülekezet honlapja. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
  2. ↑ a b Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ HarpPost: Adalékok id. Würtzler Béla életútjához, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. január 22.)
  5. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  7. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Sajószentpéter települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Sajószentpéter Helységnévtár
  14. ↑ A testvérvárosok a város honlapján.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajószentpéter&oldid=26280445”