Sajbán ibn Ahmad ibn Túlún
| Sajbán ibn Ahmad ibn Túlún | |
| Egyiptom emírje | |
| Uralkodási ideje | |
| 904. decembere – 905. januárja | |
| Elődje | Hárún ibn Humáravajh |
| Utódja | nem volt (visszaállt a közvetlen Abbászida-kormányzás) |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Túlúnidák |
| Született | 860-as évek |
| Elhunyt | 905 után |
| Édesapja | Ahmad ibn Túlún |
| Testvére(i) | Humáravajh ibn Ahmad ibn Túlún |
Sajbán ibn Ahmad ibn Túlún (arab írással شيبان بن أحمد بن طولون), (?, 860-as évek – ?, 905 után) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, illetve az anatóliai határvidék és Felső-Mezopotámia egy részét uraló túlúnida dinasztia ötödik és utolsó fejedelme volt 904–905-ben.
Élete
[szerkesztés]Sajbán a dinasztiaalapító Ahmad ibn Túlún egyik fia volt. (Születési időpontja nem ismert, fivére, Humáravajh 864-ben született.) Édesapját 884-es halála után Sajbán bátyja, Humáravajh ibn Ahmad ibn Túlún követte. Humáravajh 896-ban halt meg, ezután az ő fiai következtek a hatalomban.
Sajbán unokaöccsét, Hárún ibn Humáravajht követte a trónon, aki 904 decemberében egy lázadás során halt meg, miközben az Abbászida Kalifátus megszállta Egyiptomot. Mivel a korábbi, évekig tartó rossz kormányzás után az emírség már menthetetlen állapotba került – Sajbán kénytelen volt visszavonulni seregével Fuszthátba (Fustat), ahol 905. január 10-én feltétel nélkül megadta magát az Abbászida parancsnoknak, Muhammad ibn Sulayman al-Katibnak.
Ezzel véget ért a Túlúnidák uralma, Egyiptom ura Al-Muktafi abbászida kalifa lett. Sajbán halálának időpontja nem ismert. Egyiptom a 930-as években egy új dinasztia, az Ihsídidák alatt nyerte vissza függetlenségét.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Shayban ibn Ahmad ibn Tulun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Kennedy, Hugh (2004). The Prophet and the Age of the Caliphates: The Islamic Near East from the 6th to the 11th Century (Second ed.). Harlow: Longman. ISBN 978-0-582-40525-7.