Ugrás a tartalomhoz

Sait Faik Abasiyanik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sait Faik Abasiyanik
SzületettMehmet Sait Abasıyanık
1906. november 23.[1][2][3]
Adapazarı[1]
Elhunyt1954. május 11. (47 évesen)[1][2][3][4]
Isztambul[1]
Állampolgársága
SzüleiMakbule Abasıyanık
Mehmet Faik Abasıyanık
Foglalkozása
Iskolái
Halál okamájzsugor
SírhelyeZincirlikuyu temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Sait Faik Abasiyanik témájú médiaállományokat.

Sait Faik Abasiyanik (Adapazarı, 1906. november 23.[1][2][3] –‎ Isztambul, 1954. május 11.[1][2][3][4]) török író.

A 20. századi török irodalom kiemelkedő alakja, műveivel új stílust teremtett Törökországban. Főként rövid történeteket, novellákat és verseket írt. A modern török novellaírás kezdetét tőle számítjuk. Sait munkásságát megelőzően a történetmesélés művészete volt jellemző. Műveiben egy adott érzésről, pillanatnyi állapotról, a hétköznapi városi életmódról, annak embereiről, gyerekekről, halászokról, munkásokról, szegényekről, munkanélküliekről ír önreflexió szerűen.

Nemesi családban született, melyet később a köztársaság beköszönte után elveszítettek. Édesanyja Makbule Abasiyanik, édesapja Mehmet Faik Abasiyanik. Élete során rengeteg helyen járt a világban. Isztambulba költöztek, gimnáziumi éveit itt és Bursában töltötte, az Isztanbuli egyetemen tanult, majd édesapja nyomására Svájcba ment gazdaságot tanulni, de két hét után hazamegy. Majd 1931 és 1935 között a Franciaországban él, Grenoble városába, ahol be is fejezte az egyetemet. Franciaországi tapasztalatai meghatározták későbbi munkásságát.

Visszatért Törökországba, apja nyomásának engedve megpróbálkozott pénzügyi pályára lépni, de ismét sikertelenül. Később Burgazadaban vettek házat, az ottani emberekről kezdett el írni. 1939. május 14-én a Missouri állambeli St. Louis-i Nemzetközi Mark Twain Társaság tiszteletbeli tagja lett. Soha nem házasodott meg, vagy létesített párkapcsolatot nővel, feltehetően homoszexuális beállítottságú volt, mely a vizsgált időszak társadalmi normái között jelentős hatással lehetett magánéletére és társadalmi megítélésére. 1954. május 11-én halt meg Isztambulban, ahol utolsó éveit töltötte, ma háza múzeumként működik.

A modern török novellaírás atyja. Műveiben sokat foglalkozik az egzisztencia témakörével, élethelyzetekről, a létezésről, pillanatnyi érzésekről, állapotokról ír, önreflexió szerűen. Műveit áthatja a melankólia és a magányosság érzete. Műveinek szereplői a gyakran a társadalom perifériájára sodródott hétköznapi, egyszerű emberek, halászok, gyermekek, munkanélküliek, munkások, szegények. Naturalista, egyszerű nyelvezet jellemzi. A Burgazadában töltött évek meghatározzák műveit, az ott élő emberekről írt, akik főként keresztények, zsidók, görögök és örmények voltak. Kezdetben műveit a Varlik irodalmi folyóiratba kezdte el publikálni. 1936-ban publikálta első novelláskötetét a Szamovárt. A negyvenes évek után társadalmi elidegenedésről szóló novellákat ír. Halála előtt megírja Alemdağ'da Var Bir Yılan című művét, mely többi művétől eltérően szürrealista elemeket tartalmaz. Az utolsó történetek témái, nyelvezetük és narratívájuk mélyen érintette az 1950 utáni írókat, különösen ezeken a változásokon keresztül.

Kayıp Aranıyor (1953, Varlık Yayınları)

  • Yaşamak Hırsı, Georges Simenon (1954)
  • Mahkeme Kapısı (1956, Varlık Yayınları)
  1. 1 2 3 4 5 6 7 Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 1, 1
  2. 1 2 3 4 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 3 4 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
  4. 1 2 "Babelio" (francia nyelven).