Saguntum ostroma
| Saguntum ostroma | |||
| Saguntum vára | |||
|
|
|||
| Konfliktus | második pun háború | ||
| Időpont | 219-218 | ||
| Helyszín | Saguntum | ||
| Eredmény | karthágói győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
|
|||
| Parancsnokok | |||
|
|||
| Szemben álló erők | |||
|
|||
| Veszteségek | |||
|
|||
| Térkép | |||
| é. sz. 39° 40′ 35″, ny. h. 0° 16′ 24″Koordináták: é. sz. 39° 40′ 35″, ny. h. 0° 16′ 24″ | |||
Saguntum ostroma a második pun háború nyitánya volt, Kr. e. 219 és 218 között zajlott. A város elfoglalása nyolc hónapot vett igénybe, de végül is sikerrel járt. Karthágó ezzel uralma alá hajtotta az Iberusztól délre fekvő területeket is, így felrúgva a Hasdrubal által kötött paktumot. Ezek után Róma hivatalosan is hadat üzent Karthágónak, amivel kezdetét vette a 18 évig tartó háború.
Tartalomjegyzék
Hannibal tervei[szerkesztés]
Hannibal i. e. 221-ben, mindössze 26 évesen lett Hispania főparancsnoka. Két évet töltött el egy átfogó terv kidolgozásával. Róma tengeri fölénye miatt az egyetlen esélye a szárazföldi támadás volt, az Alpokon keresztül. Utánpótlásai fedezésére nem kerülhetett meg egy ilyen erős várat.
Az ostrom[szerkesztés]
A város terve egyszerű volt: kitartani, amíg a rómaiak felmentik őket. Tényleges segítség nem érkezett, ezért a várost nyolc hónap véres küzdelem után elfoglalták a karthágóiak.
Következmények[szerkesztés]
A város elfoglalása casus belliül szolgált a második pun háborúhoz.
Jegyzetek[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Editing Siege of Saguntum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

