Saguntum ostroma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Saguntum ostroma
Saguntum vára
Saguntum vára

Konfliktus második pun háború
Időpont 219-218
Helyszín Saguntum
Eredmény karthágói győzelem
Szemben álló felek
Karthágó Saguntum
Parancsnokok
Hannibal
Szemben álló erők
23 000 {bszám
é. sz. 39° 40′ 37″, ny. h. 0° 16′ 48″Koordináták: é. sz. 39° 40′ 37″, ny. h. 0° 16′ 48″

|veszteségek1=3100 halott |veszteségek2=szinte a teljes haderő megsemmisült |pozíciós térkép =Spanyolország |térképfelirat =Saguntum |szélesség =É |szélességi fok =39 |szélességi ívperc =40 |szélességi ívmásodperc=35 |hosszúsági fok =0 |hosszúsági ívperc =16 |hosszúsági ívmásodperc=24 |hosszúság = Ny |szöveg pozíciója = }}

Saguntum ostroma a második pun háború nyitánya volt, Kr. e. 219 és 218 között zajlott. A város elfoglalása nyolc hónapot vett igénybe, de végül is sikerrel járt. Karthágó ezzel uralma alá hajtotta az Iberusztól délre fekvő területeket is, így felrúgva a Hasdrubal által kötött paktumot. Ezek után Róma hivatalosan is hadat üzent Karthágónak, amivel kezdetét vette a 18 évig tartó háború.

Hannibal tervei[szerkesztés]

Hannibal i. e. 221-ben, mindössze 26 évesen lett Hispania főparancsnoka. Két évet töltött el egy átfogó terv kidolgozásával. Róma tengeri fölénye miatt az egyetlen esélye a szárazföldi támadás volt, az Alpokon keresztül. Utánpótlásai fedezésére nem kerülhetett meg egy ilyen erős várat.

Az ostrom[szerkesztés]

A város terve egyszerű volt: kitartani, amíg a rómaiak felmentik őket. Tényleges segítség nem érkezett, ezért a várost nyolc hónap véres küzdelem után elfoglalták a karthágóiak.

Következmények[szerkesztés]

A város elfoglalása casus belliül szolgált a második pun háborúhoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Editing Siege of Saguntum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.