Ugrás a tartalomhoz

Saeculum obscurum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pornokrácia néven is ismert saeculum obscurum (sötét kor) a középkori pápaság 10. századának egy 60 éves időszakára utal, amikor a római pápákat erősen befolyásolták a Theophylactus (Theophülaktosz) nevű, arisztokratától és szenátortól származó családnak a tagjai, és a pápaságot a pápák szeretői irányították. [1]

Az időszak 904-ben, III. Szergiusz pápa beiktatásával kezdődött és 964-ben, XII. János pápa halálával ért véget. Az elsődleges forrása ennek a korszaknak a korabeli krónikaíró, Liutprand, Cremona püspöke.

Etimológia

[szerkesztés]

A saeculum obscurum kifejezést először az olasz egyháztörténész, Caesar Baronius alkotta meg, aki, mint a pápák erkölcstelen időszakát azonosította, a 16. századi Annales Ecclesiastici-ben. [2] A "pornokrácia" kifejezést, amely (németül: Pornokratie), a görög pornokratiáról ("prostituáltak uralmáról"), és a "hetaerokráciáról" ("a szeretők kormányzata"), a 19. században a protestáns német teológusok alkották meg. [3]

A korszak pápái

[szerkesztés]

A korszak pápáinak a genealógiája

[szerkesztés]

A korszak pápáinak a leszármazásait illetően, a történeti források adatainak a jelentős eltérései miatt, kettő változatot különböztetünk meg. A szócikk mind a két változatot bemutatja; egyes, lényeges kapcsolódásokkal együtt.

Családfa a leszármazás egyik változatáról

[szerkesztés]
 
 
 
 
X. János
†928
 
Theodóra
856–928
 
Theophylactus
855–927
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
III. Szergiusz
870 k.–911
 
Marozia
892–937
 
Alberich
†924
 
Theodóra
897–?
 
János
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
XI. János
906–935
 
Alberich
 
NN
 
XIII. János
921–972
 
Marozia
922–960
 
Theophylactus
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
XII. János
937–964
 
VII. Benedek †983
 
 
 
 
 
 
 
Gregorius
954–1013
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
VIII. Benedek
†1024
 
XIX. János
†1032
 
Alberich


Leszármazási tábla a leszármazás másik változatáról [6] [7] [8] [9] [10] [11]

[szerkesztés]
  • A1. Theophylactus (*? - †915?, 924?) szenátor, h.: I. (idősebb) Theodora (*? - †916 után) szenátornő
    • B1. I. Marozia (*892 körül - †936/937) szenátornő, 1. h.: I. Alberich (*? - †924/925), Spoleto hercege; 2. h.: Wido (Guido) (*894? - †929?), Tuscia őrgrófja; 3. h.: Provence-i (Arles-i) Hugó (*880? - †947), Itália királya és Alsó-Burgundia (Provence) királya; Wido (Guido) herceg féltestvére
    • B2. II. (ifjabb) Theodora (*? - †?), szenátornő, h.: Gratianus (*? - †?), konzul [17]
      • CA1. III. Theodora (*? - †?), h.: Ioannes I. Crescentius (Ioannes Episcopus Crescentius) (*? - †?)
        • DA1. XIII. János (Ioannes) (*? - †972) pápa [18]
        • DA2. Crescentius de Theodora, az „idősebb (öreg) Crescentius", a "szerzetes” (*? - †984), Róma patríciusa
          • EB1. Crescentius Nomentanus (*? - †998), Róma patríciusa és konzul [19]
            • FA1. Ioannes III. Crescentius (*? - †1012), Róma patríciusa
          • EB2. Ioannes II. Crescentius (*? - †989?), Róma patríciusa.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hans Küng: The Catholic Church: A Short History, Phoenix, London, 2002 [1] – hozzáférés: 2016. március 23.
  2. John C. Dwyer: Church History: Twenty Centuries of Catholic Christianity, Paulist Press, New York, Mahwah, 1998, 155. oldal
  3. Paolo Squatriti: Pornocracy; Medieval Italy: An Encyclopedia (editor: Christopher Kleinhenz), Volume 2, New York and London, Routledge, 2004, 926–927. oldalak
  4. Horace K. Mann: The Lives of the Popes in the Early Middle Ages, Volume 4: The Popes in the days of feudal anarchy: 891-999; B. Herder, St. Louis; Kegan Paul, Trench, Trübner & Co. Ltd (London); 1910, 264. oldal
  5. A pápa, akit szex közben ölt meg a nő felszarvazott férje – hozzáférés: 2019. június 1.
  6. Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978
  7. George L. Williams: Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004
  8. Vito Sibilio: Storia dei Papi [2] - hozzáférés: 2024. március 25.
  9. Enciclopedia genealogica del Mediterraneo [3] - hozzáférés: 2024. március 25.
  10. Dizionario Biografico (Dizionario Biografico degli Italiani) [4] - hozzáférés: 2024. március 25.
  11. Jelölések: *: születés, †: halálozás, h: házasság, a házasság számának jelölése arra figyelemmel történt, hogy az elöl szereplő házastársnak hányadik házassága.
  12. Az adott korszakban nem mindegyik pápa vett fel új keresztnevet, amikor pápává választották. - XI. János pápa vérszerinti apjának III. Szergius (*860 körül? - †911) pápát tartják.
  13. Az egyik forrásban az a feltételezés szerepel, hogy a II. Alberich második feleségének tartott Stephania, azonos lehet a XIII. János (*? - †972) pápa testvérének tartott Stephaniával ([5] - hozzáférés: 2024. március 25.). George L. Williamsnek, a források között hívatkozott műve szerint (12. oldal), azonban XIII. János pápa Stephania nevű testvérének a férje Benedek (*? - †?), Campagna grófja volt. XIII. János pápa származását illetően, a jegyzetet lásd lejjebb.
  14. Az, hogy VII. Benedek pápának az apja, Adeodato (Deodato, David),valóban II. Alberichnek volt a fia, feltételezés ([6] - hozzáférés: 2024. március 25.).
  15. Az egyik forrás szerint, lehetséges az, hogy I. Gregorius tusculumi gróf nem az unokája, hanem a fia volt II. Alberich hercegnek, illetve – akár I. Theophylactus, akár I. Gregorius volt a fia II. Alberich hercegnek – lehetséges az is, hogy a gyermek anyja II. Alberich második felesége volt ([7] - hozzáférés: 2024. március 25.).
  16. Az egyik forrás szerint, Petrus de Columna, a Colonna-család őse, III. Gregorius tusculumi grófnak volt a fia: [8] - hozzáférés: 2024. március 25. Más források szerint, viszont II. Gregorius tusculumi grófnak volt a fia: George L. Williamsnek a források között említett műve (12. oldal), továbbá "Dizionario Biografico" ([9] - hozzáférés: 2024. március 25.).
  17. A II. (ifjabb) Theodorával kezdődő leszármazás, az e szócikk-rész címénél hivatkozott források közül, Kulcsár Zsuzsanna magyar történésznek a könyvén (Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978, 74. oldal és 80.oldal), George L. Williams amerikai történésznek a könyvén (Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004, 12. oldal) és Vito Sibilio olasz történész szerkesztette munkán (Storia dei Papi [10], [11] - hozzáférés: 2024. március 25.) alapszik. A "Dizionario Biografico" internetes forrásban, a Crescentius-család eredete kapcsán, azonban a "III. Theodora - Ioannes I. Crescentius" házaspárt mellőzik; valamint II. (ifjabb) Theodora férjeként "Ioannest" említik; nem Gratianus konzult ([12] - hozzáférés: 2024. március 25.).
  18. XIII. János (*? - †972) pápa származásához: A "Dizionario Biografico" internetes forrás szerint ([13] - hozzáférés: 2024. március 25.), XIII. János pápának az apja "Ioannes Episcopus" volt, akinek a nevében az "Episcopus" becenevet jelent, nem az egyházi, a püspöki címet; e forrás a pápa édesanyjáról hallgat. Továbbá, ugyanezen forrás szerint, a régebbi történeti forrásokkal ellentétben, XIII. János pápa nem a Crescentius-családból származott; csak rokonságba került velük. (Hasonlóképpen, az "Enciclopedia genealogica del Mediterraneo" internetes forrásban sem szerepel XIII. János pápa a Crescentius-családnál /[14] - hozzáférés: 2024. március 25./.) A "Dizionario Biografico" szócikkében, a "régebbi források" említésével, arra utaltak, hogy azokban azt feltételezték, XIII. János pápának a szülei, II. (ifjabb) Theodora és Ioannes I. Crescentius (avagy egyszerűen csak "Ioannes") voltak. Azt ezt állító források azonban, figyelmen kívül hagyták azokat az adatokat, amelyek szerint II. (ifjabb) Theodorának a férje Gratianus konzul volt; nem Ioannes I. Crescentius. Sőt, van olyan régebbi forrás, amely szerint, XIII. János pápa valójában II. (ifjabb) Theodorának a X. János (*860? - †929) pápával fennállott kapcsolatából született. A "Dizionario Biografico", XIII. János pápáról szóló szócikkében foglaltakkal szemben, más az álláspontja Vito Sibilio olasz történésznek, a 2023. decemberében közzétett művében ([15] - hozzáférés: 2024. március 25.). E forrás szerint, XIII. János pápának az édesanyja Theodora volt; Gratianus konzulnak és a feleségének, Theodorának (Theophylactus szenátor és a felesége, Theodora szenátornő gyermekének) a leánya; míg a pápának az édesapja Ioannes Episcopus Crescentius. George L. Williams amerikai történész, a források között hivatkozott művében (Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, 12. oldal), ugyanígy vezeti le XIII. János pápa származását, de a pápa apját "csak" Ioannes Crescentiusként megjelölve, az "Episcopus" kifejezés nélkül.
  19. Crescentius Nomentanus patríciust és konzult III. Ottó (*980 - †1002) császár kivégeztette (998).

Források

[szerkesztés]
  • Dizionario Biografico (Dizionario Biografico degli Italiani) [16] - hozzáférés: 2024. március 25.
  • John C. Dwyer: Church History: Twenty Centuries of Catholic Christianity, Paulist Press, New York, Mahwah, 1998
  • Enciclopedia genealogica del Mediterraneo [17] - hozzáférés: 2024. március 25.
  • Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 1978
  • Hans Küng: The Catholic Church: A Short History, Phoenix, London, 2002
  • Horace K. Mann: The Lives of the Popes in the Early Middle Ages, Volume 4: The Popes in the days of feudal anarchy: 891-999; B. Herder, St. Louis; Kegan Paul, Trench, Trübner & Co. Ltd (London); 1910
  • Vito Sibilio: Storia dei Papi [18] - hozzáférés: 2024. március 25.
  • Paolo Squatriti: Pornocracy; Medieval Italy: An Encyclopedia (editor: Christopher Kleinhenz), Volume 2, New York and London, Routledge, 2004
  • George L. Williams: Papal Genealogy. The Families and Descendants of the Popes, McFarland & Company, Inc., Publishers, Jefferson, North Carolina, and London, Reprint edition, 2004 [19] - hozzáférés: 2024. március 25.