Sabunçu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sabunçu
Baku-sabunchi.jpg
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Jogállás város
Népesség
Teljes népesség31 400 fő (2013) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság26 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Sabunçu (Azerbajdzsán)
Sabunçu
Sabunçu
Pozíció Azerbajdzsán térképén
é. sz. 40° 26′, k. h. 49° 56′Koordináták: é. sz. 40° 26′, k. h. 49° 56′
A Wikimédia Commons tartalmaz Sabunçu témájú médiaállományokat.
Sabunçu vasútállomása 1926-ban

Sabunçu (más írásmóddal Sabunchi és Sabunchy is, oroszul Сабунчи́) városi típusú település és közigazgatási központ a bakui agglomerációban, Azerbajdzsánban.

A 20. század elejéig ez a körzet termelte a bakui kőolaj 35%-át. Baku és Sabunçu között épült az első villamosított vasútvonal a Szovjetunióban Chingiz Ildyrym irányítása alatt 1926-ban.

Története[szerkesztés]

A 18. században a falut az Asur-bek nemesi család szerezte meg.[1] Már 1825-ben a körzet egyik legjelentősebb kőolajlelőhelye volt itt.[2] 1880-ban 26 kilométeres keskenyvágányú vasutat építettek Baku és Sabunçu között, főleg kőolaj szállítására. 1900-ban a településen létrejött a Benkendorf gépgyár, ami aztán a szovjet időkben a Bakui munkás nevet kapta.[3] 1926-ban itt indult meg a közlekedés a Szovjetunió első villamosított vasútvonalán.[4]

A gyors gazdasági fejlődés, a külföldi beruházások számos nem-azerit vonzottak a településre már a 19. század végén. 1892-ben pravoszláv templomot,[5] később zsinagógát is építettek.[6] 1900 és 1931 között perzsa nyelvű iskola és iráni konzulátus is működött a településen.[7]

Lakossága 1975-ben 25 700 fő volt,[8] innen esett vissza a Szovjetunió felbomlása után a 2008-as 22 100 fős szintre.[9]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Сара Ашурбейли. Просветительская, меценатская и благотворительная деятельность Ашурбековых.
  2. Манаф Сулейманов. Дни минувшие Archiválva 2007. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. http://www.bf.co-az.net/rus/about/index.html Archiválva 2010. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben A vállalat honlapja, azeri nyelven.
  4. http://slovari.yandex.ru/Б/БСЭ/Баку/[halott link]
  5. К 110-летию бакинской Церкви Рождества Пресвятой Богородицы[halott link]
  6. Баку (orosz nyelven). Электронная еврейская энциклопедия. Főszerk. Naftali Prat. Ассоциация по изучению еврейских общин, Иерусалим, 1976-2014. (Hozzáférés: 2020. július 31.)
  7. Amu-Darja (Közép-Ázsia és a Kaukázus témáival foglalkozó iráni folyóirat) 2005. 18. szám.
  8. «Сабунчи».
  9. Azerbajdzsáni állami statisztikai hivatal Archiválva 2010. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  10. Зорге Рихард”, Heroes of the country 
  11. Байбаков Николай Константинович. Nagy szovjet enciklopédia