Sablonvita:CitLib

Kompatibility

Egy kérdés: azzal kapcsolatban van terved, hogy az új módi kompatibilis legyen a réig sablonos megoldásokkal, vagy ez egy teljesen új szisztéma az alapoktól? Peligro (vita) 2010. október 24., 22:35 (CEST)

Na de kérem, direkt kértem a nem előrerohanást! Ha úgy érted, hogy a két sabloncsalád párhuzamos futására van-e tervem, ezen nagyon szőrmentén gondolkodtam eddig. Ha úgy érted, hogy igény esetén citéből citbe konvertálni lehet-e, azt bottal seperc alatt. Ezeken a kínos adminisztrációs kérdéseken direkt nem gondolkodtam, két éve szájalunk arról, hogy a cite szar, Matthew-t környékeztem egy darabig, de most inkább a gondolkodás nélküli nekiállást választottam. Pasztilla 2010. október 24., 22:41 (CEST)

Sablonüdv

Ezek szerint nem nézted a postaládádat Örvendek, hogy végre nekiláttál. Ezzel párhuzamosan talán elő kellene ásnod a "desztillátumot is", mármint úgy értem, hogy a sablondokumentációból elérhető legyen, mert akkor nem kellene mindent újból elmagyarázni. A latinos röviditésekkel lehet, hogy nem leszel népszerű; már mindenki megszokta az angol paraméterezést. (Úgy emlékszem, hogy a citebooknak volt egy hivkönyv vagy valami ilyesmi magyarítása, de nem terjedt el.) Viszont mintha a paramétereknek lehetne alternatív neve is; ezt meg kellene kérdezni valaki okos műszakitól. Szintén műszaki téma: majd ha végeztél, akkor kellene majd hozzá xml vagy mi a szösz, amitől használhatóvá válik a sablonmesterrel is. Meg kellene többfajta példa is, pl. mi a helyzet a többkiadós könyvekkel? – Hkoala 2010. október 24., 22:40 (CEST)

Ahhh, hiába ír nektek az ember. Persze hogy gondoltam a többkiadós meg a párhuzamos címes meg az anyámkínja helyzetekre is, de most egy alapot rakok össze egyelőre, szerintem már így is elég vagány akkor is, nnna. Pasztilla 2010. október 24., 22:43 (CEST)

Szerintem is – Hkoala 2010. október 24., 22:48 (CEST)

A desztillátum az olyan, mint a pasztillátum, csak elvonták belőle a pít? A sabloncsecsemő felettébb csuszmányos! Most alszok rája. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 24., 22:55 (CEST)

Elnézést a belekotyogásért. Elsőre tetszetős a sablon, de előbb megvárom, míg elkészülsz véle. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 24., 23:30 (CEST)

További teendők

Nagyjából sokkal többet nem is kellene belerakni, szerintem ennyi már elég. Még a többkiadós könyvek kedvéért kell beparaméterezni a második helyet és második kiadót, mert az viszonylag speckó algoritmust kíván, valamint simogatnom kell az ISBN-t és az URL-t, aztán részemről kész is van, hacsak nincs egyéb kívánalom.

Először gondoltam arra is, hogy második, harmadik szerzők paramétereit, meg párhuzamos cím paramétert betegyek, de igazából felesleges. Annyit igazán rá lehet bízni a szerkesztőkre, hogy nagykötőjellel össze tudják kapcsolni a több szerzőt az AUT paraméter alatt, párhuzamoscím-közlést meg még az életemben nem láttam itt a Wikipédián, ha valaki mégis akarna, a TIT-be belepasszintja, és kész.

Ugyanilyen okból nem akartam alapértelmezetté tenni a közreműködők (ASS) Szerk. bevezetését, mert lehet az a közreműködő Főszerk., Összeáll., S. a. r., Ford., bármi, a wikiszerkesztő majd begyűri a megfelelőt (a kívánatos szamárvezető szerint). Az ilyen esetlegességeket (szerzők nem nagykötővel, ASS bevezetése kisbetűvel (szerk.), dupla pontot generáló paraméter végi kézi pont stb.), meg időnként ki lehet söpörni bottal. Pasztilla 2010. október 25., 08:47 (CEST)

ISBN és alternatív (magyar) input

Az ISBN paraméterhez miért kell kiírni azt, hogy ISBN, miért nem elég a sima szám? – Hkoala 2010. október 25., 22:41 (CEST)

Azért tettem be, mert vannak olyan elcseszerintett helyzetek, amikor totál könyv, ami a kezedben van, mégis ISSN-száma van (az 1992-es KiKicsoda ilyen volt emlékeim szerint), de ez annyira parciális, hogy neked messzemenően igazad van, és ki fogom venni. (Ezért se tessék még használni a sablont, plusz sanszos, hogy a LECT-et átnevezem RED-re az újlatin redactio alapján.) Pasztilla 2010. október 25., 23:01 (CEST)

Nagyon támogatom az alternatív input neveket, ugyanis sokunknak gondot jelenthet sok ideig az átállás után, hogy az ASS, CAPAUT, CAP jellegű rövidítések nem mondanak semmit (ellenben aki cite webet használta, és tudott valameddig angolul, de pl. aki angolul nem tud, ott is meg van lőve) – ne kelljen az átállás után X ideig azzal sz***i, hogy még a paraméterneveket is tanulgassuk. Peligro (vita) 2010. október 26., 18:15 (CEST)

Tessék azonnal megtanulni latinusul Ha jól értelek, alternatív magyar inputokat kellene adni? Pasztilla 2010. október 26., 18:18 (CEST)

Ha nem kéne tanulni, hanem csak úgy hirtelenjében menne, rábeszélhető lennék.

Jól értesz. Egyébként nem bonyolult, valaha rég én is tudtam ilyen dolgokat, pedig nem vagyok egy nagy sablonzsonglőr, de mondjuk Matthew mestert meg lehet kérdezni a mikéntjéről. Peligro (vita) 2010. október 26., 18:20 (CEST)

Az a tizenöt szó! A java részét ismerjük is magyaros formájukban: autor, titulus, asszisztensek, lokál, redakció, annó, széria stb.

Matthew-t nem merem megkérdezni, mert őt is kapacitáltam egy ideig a cite rendbetételére, amikor rosszul volt a forrássablonjaimtól. Pasztilla 2010. október 26., 18:32 (CEST)

Ha lehet magyarul is, párhuzamosan, miért ne? Nekünk most fél óra pluszmunka, de a jövőben összeadva órákat, napokat spórolhatunk meg szerkesztők ezreinek, akiknek nem kell emiatt a dokumentációt böngészniük addig, amíg meg nem jegyzik. Sőt, én angolul szoktam meg, úgyhogy lécci köszi!

Mettyú egyébként nagyon segítőkész, annak idején én is halálra nyaggattam, de még maradt benne egy kis élet, azt kivámpírkodhatod most. Peligro (vita) 2010. október 26., 18:38 (CEST)

A sablondokumentáció táblázatába tettem be alternatív ajánlatokat, nézd meg, ami nem tetszik, szerkeszd, és máris teszem be a függvénybe. Pasztilla 2010. október 26., 19:23 (CEST)

Érthető és következetes mindegyik. (Jé, az URL latinul is URL? ) Peligro (vita) 2010. október 26., 19:33 (CEST)

Na elmegy ám maga... Még az URL-t sem tudta latinul? Pasztilla 2010. október 26., 19:43 (CEST)

Hkoala-kívánságlista

Lényegét tekintve, tetszik. A kezelhetőséget illetően lenne még néhány megjegyzésem:

• kötelező-e a paraméterek nevét végig nagybetűvel írni?
• jó lenne, ha a sablonmester tudná kezelni, de legalábbis
• kellene a dokumentációba egy másolható formátum
• nem szól a fáma a kötet sorszámáról, hozzá kell írni a címhez, vagy paraméter az is?

A bevezetőben én meghivatkoznám a bővebb leírást (úgyismint pasztillátum), hátha valakit érdekel a dolgok miértje is. – Hkoala 2010. október 26., 17:31 (CEST)

• Úgy gondoltam, így jobban kiemelődik. Nem tudom, hogy kell megoldani, hogy kisbetűvel is felismerje a paramétereket, már azon a házi barkács módszeren kívül, hogy leduplikálom a függvényeket kisbetűs változatra.
• Sablonmester tervbe van véve, először tudjam, hogy készen van-e a sablony.
• Rakok, a dokumentációt csak gyorsan csaptam össze.
• A kötetszám egy érzékeny kérdés. Van elgondolás, amely szerint a cím része, mások a terjedelmi adatok közé számítják. Itt és most a cím részeként kezelendő, a szerkesztőre van hagyva. Automatizálni kellene? Pasztilla 2010. október 26., 18:00 (CEST)

A nagybetűs paraméter csak akkor zavar, ha kézzel kell beírni, de ha lesz másolható formátum meg sablonmester, akkor nem fog zavarni. A kötetszám hovatartozását illetően nem merek hozzászólni, a kérdés csak arra vonatkozott, hogy a leírásból derüljön ki egyértelműen, hol a helye neki. (Merthogy a házsongárdi temetőnél végzett átalakítás során – amiért ezúton hálás köszönetet mondok – kihagytad a II. kötetet.) – Hkoala 2010. október 26., 18:05 (CEST)

Nem hagytam ki. A címbe tettem. Pasztilla 2010. október 26., 18:14 (CEST)

Voltaképpen hasznos dolog lenne, de olyat végképp nem tudok csinálni, hogy mondjuk a VOL paraméter alatt esetlegesen, tévedésből stb. megadott arab számokat konvertálja római számra, márpedig ez egy hangsúlyos érv lenne a kötetszám beparaméterezése mellett. Pasztilla 2010. október 26., 18:16 (CEST)

Szerinted ez mennyire gyakori hiba? Talán elegendő lenne bottal kislistázni és kézzel javítani. – Hkoala 2010. október 26., 18:25 (CEST)

Elég gyakori, de magam is a botos karbantartást favorizálnám, az AUT2, AUT3-at is jobb hitem ellenére tettem be. Pasztilla 2010. október 26., 18:29 (CEST)

A véletlenül arabbal megadott kötetszámot szerintem szviccsel át tudjuk váltatni a sablonnal. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 26., 22:13 (CEST)

A switch a paraméterek között ugrál tudtommal, nem bemeneteket vált át valami másra. De tényleg nem kellene ragaszkodni külön kötetparaméterhez, jelen állapotában még éppen kezelhető a sablon, különben ugyanolyan izé lesz belőle, mint a cite sablonokból. Pasztilla 2010. október 26., 22:22 (CEST)

Tök jó a cucc. Két apró megjegyzésem van hirtelenjében: mint föntebb fölmerült, célszerű lenne magyarítani a paramétereket, ez a szerkesztők többségének alighanem nagy könnyebbséget jelentene. A közreműködők neve után pontot kéne tenni (Szerk. Ló Sámuel. Nagyvázsony: Heget Heggel), most összeolvad a kiadás helyével. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 26., 22:35 (CEST)

Köszönöm! A pont ott volt, de a nagy rendezgetésben valamikor kiesett, most visszaraktam. A magyarítás folyamatban, holnap szándékozom megérteni, hogy működik és hogy kell megcsinálni. Pasztilla 2010. október 26., 23:38 (CEST)

Bennó-kívánságlista

Vétkeimet szánva-bánva alapossan áttanulmányoztam, és elsőre nem találtam semmi bibit, sőt, úgy tűnik, ez kilábalási alap lehet a használhatatlan citesablonok posványából. Három apróság:

1. URL-es példát nem mutatsz a leírásban, az hogyan nézne ki?
2. Mi van az idegen szerzőnév kezelésével? Marad a neki megfelelő névsorrendben? Nem akarjuk-e valahogy kiemelni az elsőrendű besorolási tételt?
3. Milyen viszonyban van ez a sablon a rövidhivatkozással? Arra gondolok, hogy ha mondjuk jegyzetekben Morcsányi 2010-et használok, akkor a forráslistában lesz egy CitLib-es Morcsányi, de a rövid kulcs feloldását eléírom? Tehát: Morcsányi 2010 = {{CitLib|aut=Morcsányi... stb.? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 27., 18:20 (CEST)

Hálatelt szívvel köszönöm, de tényleg, hogy ide tetszett páposzkodni, megható pillanat ez. Érdemben is hódolva a személyeddel érkezett fényességnek:

1. Az URL-en olyan nagyon nem gondolkodtam. Egyet tudok biztosan: Az egyes könyveknek, kézikönyveknek potenciálisan nálunk is lehet szócikke (soknak már van), így a könyvcím URL-hivatkozásba tételét alapból nem tartom egységesen kivitelezhető eljárásnak. Jelen állapotában pusztán ennyi az URL (edig is így csináltam szeretettel dédelgetett forrásablonjaimban):

   • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 634. o.  

2. Erről szintén csak ajánlással tudok szolgálni, a vesszőspékeletlen eredeti névsorrend a favoritom, akár a szerző, akár a közreműködők hátravetett közléséről van szó. Úgy érted, az elsőrendű besorolási tételt, hogy az idegen szerző vezetéknevét?
3. Lényegét tekintve igen. Kézzel is eléírhatod a kulcsot, de egyszerűen span id-zhatod is, hogy a rövid forráshivatkozás odavigyen, lásd például Peligro Bohemian Rhapsody szócikkét. Pasztilla 2010. október 27., 19:28 (CEST)

Majd kellene a pasztillátumot egy rövid helyesírási összefoglalóval kiegészíteni, mert a sablon megfelelő használatához ez kelleni fog. Ilyenekre gondolok:

1. Egyedi címek kapitálisai;
2. sorozatcímek írása;
3. alcím kezdőbetűje stb. stb.

Ami gyakran okoz gondot, no meg azt is rögzíteni kéne, mennyire követjük a címnegyed megoldásait contra ortographiam stb. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 28., 11:53 (CEST)

A paramétertáblában a címleírás (TIT/SUBTIT) résznél látsz egy kék linket, egyelőre ez visz el a háttérben alakuló munkapéldány vonatkozó fejezetére. Alaptétel bibliográfiai címleírásoknál, hogy követjük a címnegyedív információit, ez alap. De erről részletesebben is van infó az említett belinkelt lapon, több típusra (stencilezett, nem latin betűs stb.). Természetesen ugyanilyen háttérkiskáté lesz valamennyi további címleírási elemhez. Pasztilla 2010. október 28., 12:50 (CEST)

Nem hiszem, hogy különösen hatékony volna mindeme észben tartandók felsorolása itt, a sablondokumentációban. Ráadásul, amit lehet, igyekszem sablon szintjén rendezni. Beírhatod kis kezdőbetűvel is a címet-alcímet, az outputban akkor is nagybetűs lesz:

• {{CitLib|aut=Gipsz Jakab|tit=utazásom Titániába|subtit=napló az otthon maradottakhoz}}
• Gipsz Jakab: Utazásom Titániába: Napló az otthon maradottakhoz.  

Pasztilla 2010. október 28., 13:00 (CEST)

Azért ebben nekem nem minden egyértelmű. Például: a sorozatokról készülő szócikkeknél Kozmosz Fantasztikus Könyvek akkor is a sorozatcímek helyesírását érvényesítjük, ha megannyi címnegyedben van össze-vissza. Számomra nem teljesen egyértelmű, hogy meddig terjed az, amit tiszteletben tartunk, és mit korrigálunk szó nélkül. Erre is érdemes volna zsinórmértékni.

Egyébként nem azt írtam, hogy a sablonban kellene összefoglalni, hanem hogy a mellékelt okosságban. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 28., 14:41 (CEST)

Emlékeim szerint ott van valahol, de majd ellenőrzöm, hogy a szedési sajátosságok (verzál, kiskapitális stb.) korrigálandóak, valamint a címek elemei is a helyesírásnak megfelelő kis és nagy kezdőbetűt veszik fel. Hiába van a címoldalon Végtelen Történet, az Végtelen történet lesz a címleírásban, és fordítva, hiába szedik csupa kisbetűvel a szennycímoldalon a rakéta regénytárt, az azért Rakéta Regénytár lesz. Azaz tiszteletben csupán az írásmód tartandó. Pasztilla 2010. október 28., 14:47 (CEST)

Pasztilla kétségei: szerzők félkvirtes nagykötőjellel kapcsolása

Viszont ha már idetévedtem: noha a magyar könyvkiadásban meglehetős szokvány a szerzőpáros nagykötőjelezése, valójában ez kilóg itten a sablonisztikus paradigmából, hiszen más egymás mellé rendelt sem nagykötőjelezünk, hanem pontosvesszővel tagolunk. Meglátások? Pasztilla 2010. október 28., 12:53 (CEST)

Én vesszőpárti vagyok, de az ellen sincs kifogásom, ha a szerzőket gondolatjelszerűen különítjük el. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 28., 14:42 (CEST)

A vesszővel két probléma van. Egyfelől ugyanaz, mint a gondolatjellel: nem illeszkedik a mellékelt rendszerbe, az egymás mellé rendelt elemeket pontosvesszővel választjuk el.

Másfelől a vessző zavarhoz is vezethet. Csak ajánlást tehetünk, diktátummal nem élhetünk, hogy márpedig a címnegyedív névsorrendje szerint kell a címleírásba a neveket illeszteni. Egy szerkesztő dönthet úgy, hogy ő márpedig előreveszi a külföldiek családnevét, ahogy ma is teszik sokan a cite book author paraméterénél. Ebben az esetben vesszővel így fog kinézni a szerzőségi közlésünk:

• Sauvageot, Béatrice, Métellus, Jean:

Pasztilla 2010. október 28., 15:00 (CEST)

Szerintem ezt mindenképp meg kéne tiltani a sablon használatakor. Valami okos kiemeléséről lehetne gondolkodni a vezetéknévnek, de ilyen cserebere ne legyen talán. Ha meg izé, akkor miért nem jó a pontosvessző? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 28., 23:42 (CEST)

Nekem jó, csak gondoltam, megkérdezem. Még azért várok. Pasztilla 2010. október 29., 09:16 (CEST)

Asszem ezt hívják irányított kérdezésnek. A Pasztilla addig kérdez, amíg azt nem hallja, amit szeretne. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 09:33 (CEST)

Nyilvánvalósi. De már az is értékelendő, hogy hangsúlyt helyezek a demokratizmus látszatára. Pasztilla 2010. október 29., 09:55 (CEST)

Tisztára kései Kádár-kor. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 10:07 (CEST)

Ebben a kérdésben megingathatatlanul a hagyomány pártján állok. Szigorúan szubjektív okból javaslom tehát, hogy bőszen nagykötőzzünk tovább. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 29., 10:30 (CEST)

Parancs, értettem! Továbblépve: az azonos közreműködő csoportba tartozó személyek tagolása tehát szintén nagykötőjelezés legyen, vagy itt is követjük a hagyományt a tipikusabb vesszőzéssel? Tehát tkp. azt mondjuk, hogy az alárendelő kettőspontozás és a mellérendelő pontosvesszőzéstől a szerző-közreműködő személyek tagolásakor eltekintünk? Pasztilla 2010. október 29., 10:48 (CEST)

Könyvcím. Szerk. Tóth Vica – Pék Giza–ill. Pók Tera.  

Könyvcím. Szerk. Tóth Vica, Pék Giza–ill. Pók Tera.  

Nagykötő jobban néz ki szerintem, a vessző pedig zavart okozhat. Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 14:29 (CEST)

Én is az első verzióra voksolok. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. október 29., 17:00 (CEST)

Jó, ezmár három szavazat, kisebbségben vagyok maradva, úgyhogy a fentieknek megfelelő példát teszak a sablondokba. Pasztilla 2010. október 29., 17:05 (CEST)

Cassandro észrevételei

Csak röviden:

1. Egy szőrszálhasogató apróság: a sablonleírásban az antikva, a kurzív és a verzál szavakat nem lehetne magyarítani? Nem biztos, hogy a témában járatlan wikipédista tudja, hogy miről van szó.
2. Nem érdemes egyes magyar paraméternevekre is rövidítéseket használni (pl. a közreműködők vagy a fejezetszerző esetén)?
3. Ez csak kérdés: mennyire általános, hogy címleírásban jelezzük a fotóst? Most így hirtelen csak a képeskönyvek jutnak az eszembe.
4. A többszerkesztős műveknél a szerkesztőket tényleg az ill. jelzéssel választjuk el? Itt nem játszik a nagykötő vagy a pontosvessző?
5. Off: a periodikákra vonatkozó sablonnál mindenképpen szólj!

Amúgy szép munka, well done! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 29., 13:21 (CEST)

Hálatelt szívvel adott válaszok:

1. Dehonnem lehet.
2. Akárhány paraméteralternatívát be lehet építeni a sablonba, Peligro kérését értelmeztem így, hogy teljes magyar nyelvű paramétereket akar, és ő ezt jóvá is hagyta. Tehetek be rövidítetteket is, ezen ne múljék. Legyen?
3. A címleírási szabvány közreműködőkre vonatkozó jelölése is úgy szól, hogy amennyiben a könyv címnegyedívén fel van tüntetve a fotós vagy fotósok (és bármely más közreműködő), azt a címleírásban fel kell tüntetni. Nyilván a Wikipédián vagyunk, és a háromszintű közreműködői paraméter egyike azoknak, amelyeket elég kevesen fognak használni. De ott van.
4. Nemnem, az ill. az illusztrátor rövidítése. Pontosvesszővel a közreműködői csoportokat tagoljuk el egymástól (Szerk. Tóth Giza; ill. Márkó Vera.). A nagykötő vagy pontosvessző vagy vessző jogos kérdés, a fenti szakaszban még erre várom a visszajelzéseket.
5. Mindjárt szólok. Pasztilla 2010. október 29., 13:28 (CEST)

Amint a 4-es pont körüli kérdés rendeződik, fogok rá betenni példát a sablondokumentációba. Pasztilla 2010. október 29., 13:32 (CEST)

Köszi a válaszokat.

1. Chapeau!
2. Szerintem érdemes annál a kettőnél a szövegtörzsben történő rövidebb megjelenés okán a rövidítés (pl. közrem. és fejszerz.).
3. Jogos.
4. Akkor már értem, hogy miért nem volt a dolog ismerős. Így persze más a leányzó fekvése.
5. Oké.

– Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. október 29., 13:33 (CEST)

Ogodej-próba

Húúú...
De az életfa zöldsége (amikor szerkesztett kötet egy fejezete is többszerzős):
Sheila Blair – Jonathan Bloom: Nagyszeldzsukok és hvárezm-sahok. In Az Iszlám: Művészet és építészet. Peter Ferienabend. Budapest: Vince. 2005. ISBN 9639552615  

Az évet nem jeleníti meg. Ha megjeleníti, már nagyon fog tetszeni. Még próbálkozom vele... Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 13:56 (CEST)

Köszönöm, hogy megnézted! Ja, rossz volt a kód, de Bennó már javította, én leütköztem, és ideiglenesen elcsesztem a sablont. Most már megint jó elvben. Pasztilla 2010. október 29., 14:40 (CEST)

Le kéne írni az útmutatóba, hogy a "Kiadó"-t az általános szokásoknak megfelelően elhagyjuk a névből, tehát Akadémiai, Osiris stb., Kiadó nélkül. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 13:57 (CEST)

A Sablonmester help szövegébe beleírtam, de akkor itt is mindjárt. Pasztilla 2010. október 29., 14:40 (CEST)

Bennó, be volt írva eddig is a paramétertáblázatba, a LOC–RED szakasznál. Másra gondoltál? Pasztilla 2010. október 29., 14:43 (CEST)

Ok, nekem azt hiszem valami baj van chrome alatt, ha hosszú a sor, és nem fér ki, akkor levágja a végét. Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 13:59 (CEST)

Most jó, de évszám nincs. Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 14:16 (CEST)

ANN-nal működik, az év nem. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 14:17 (CEST)

Megjavítottam, évvel is működik. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 14:22 (CEST)

Most nagyon jó! Szerkesztett kiadványnál szerző=szerkesztő? Fenti példánál úgy csináltam. Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 14:33 (CEST)

Nem, a szerzőszerkesztő közreműködő. A könyvtári szabványból indultam ki, ami ez ügyben is logikus. Ha egy könyvnek van szerzője és szerkesztője is, a szerkesztő mindig a címleírás mögé kerül. A tény, hogy egy könyvnek csak szerkesztője van, nem változtat a címleírási elemek paradigmatikus helyén. Pasztilla 2010. október 29., 14:40 (CEST)

Sheila Blair – Jonathan Bloom: Nagyszeldzsukok és hvárezm-sahok. In Az Iszlám: Művészet és építészet. Szerk. Peter Ferienabend. Budapest: Vince. 2005. ISBN 9639552615  

És tessék még gyúrni meg jelezni! További kérdés lehet a fejezetcím (és majdan a folyóirati tanulmánycím) idézőjelbe tétele, aminek szintén megvan a hagyománya. Pasztilla 2010. október 29., 14:42 (CEST)

Tényleg, a folyóiratcikk össze lesz vonva ezzel a sablonnal, vagy külön? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 14:44 (CEST)

Külön, már készül a CitNov, más algoritmusokat kíván, és ezt a sablont már igazán nem szívesen terhelném évfolyam, periodikacím és egyéb paraméterekkel. Pasztilla 2010. október 29., 14:46 (CEST)

Akkor ha megnézed a szakasz elején levő példát, eleve rosszul töltöttem ki? Hiszen ha egy szerkesztett kötetnek van fejezete, és annak két szerzője, nekem az tűnt logikusnak, hogy azok a „fejezet” csoporthoz tartoznak. (fejezetcím=..., fejezetszerző1=..., fejezetszerző2=...). írod, hogy „a szerző közreműködő”. Nem szerkesztőt akartál írni? Mert csak akkor kerül a címleírás mögé a szerkesztő, ha a közreműködőhöz teszem... Vagy nagyon kavarom? Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 15:01 (CEST)

Nem, igazad van, félrebeszéltem. A szerkesztő közreműködő, úgy van, ahogy írod. Egy megjegyzés: szándékosan nincs beépítve a sablonba a Szerk. automatizálása, mert lehet az Főszerk. meg Összeáll. meg bármi más is, ezért itt kézi beszúrással kell megadni a Szerk.-et (ASS=szerk. Peter Ferienabend). Lehetne a helyzetet úgy javítani, hogy csinálunk külön paramétert a szerkesztőnek, ami automatikusan beszúrja a Szerk. teget, és a közreműködői dobozokat fenntartjuk a főszerk., összeáll. s. a. rend., ford. stb. közreműködői minőségeknek, de ez a megoldás nehezen kezelhető volna véleményem szerint (fejben kell tartani, hogy a Szerk.-et nem kell beszúrnom a szerkesztői dobozba, de a többi rövidítést igen a közreműködői dobozba). Mit gondolsz? Pasztilla 2010. október 29., 15:49 (CEST)

Szükségtelenül ne bonyolítsunk szerintem. A Citebooknak is az volt az egyik fő hátránya, hogy áttekinthetetlenné tették a kismillió valószínűtlenül ritka eset befogadására is képessé tétele jegyében. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 15:53 (CEST)

Eyetértek. Pasztilla 2010. október 29., 15:57 (CEST)

A helyesírási kocsmafalról merített példával. Ez:

• {{cite book|author=Négyesi Mária |editor=Fodor István |title=A világ nyelvei|year=1999 |publisher=AKADÉMIAI KIADÓ |language= |location=Budapest |id=ISBN 96375973 |quote=}} 520. o.

CitLibbel így néz ki:

• {{CitLib|szerző=Négyesi Mária |közreműködők=szerk. Fodor István |cím=A világ nyelvei|év=1999 |kiadó=Akadémiai |hely=Budapest |isbn=96375973 |oldal=520}}

Kibontva:

• Négyesi Mária.szerk.: Fodor István: A világ nyelvei. Budapest: AKADÉMIAI KIADÓ. ISBN 96375973 (1999)  520. o.
• Négyesi Mária: A világ nyelvei. Szerk. Fodor István. Budapest: Akadémiai. 1999. 520. o.   : 96375973

Pasztilla 2010. október 29., 15:57 (CEST)

Szerintem is sokkal jobb így, a „szerk.”-et meg tényleg nem gond beírni. A citebook ezt a könyvet nem tudta egyértelműen és szépen megoldani. Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 16:10 (CEST)

Ja, a fenti pontosabban:

• Négyesi Mária: Hindi. In A világ nyelvei. Szerk. Fodor István. Budapest: Akadémiai. 1999.   : 96375973

- Ogodej ^vitalap 2010. október 29., 18:17 (CEST)

Igen, valami furcsa volt Amit viszont nem értek, hogy az ISBN-t miért nem kékíti a rencer? Pasztilla 2010. október 29., 18:26 (CEST)

Megvan, két számmal rövidebb az ISBN, mint kellene. Igazából: 963-05-7597-3. De hogy ezt a rencer realizálja, az valami csoda. Pasztilla 2010. október 29., 18:29 (CEST)

In

Vmit nem értek: az In után nincs kettőspont? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 18:20 (CEST)

Célzatosan nincs. Az általam áttekintett útmutatók (Gyurgyák, Akadémiai Kézikönyvek stb.) egyikében sincs, magam is csak wikipédiás hatásra kezdtem el a kettőspontot használni, az ItK szerkesztőbizottsági útmutatója pedig egyenlőségjelet használ az In helyén. Pasztilla 2010. október 29., 18:25 (CEST)

Azok irodalmárok, nem szabad bennük bízni. Fonsék kettőspontoznak. Azok történészek, nekik inkább hihetni. – Mathae Fórum 2010. október 30., 01:01 (CEST)

Na és mit ért a paraszt az uborkasalátához, hajdú a harangöntéshez? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 30., 13:05 (CEST)

Éppenséggel Gyurgyák történész, egyébként is szakfüggetlen szerkesztésről van szó, az Akadémiai Kézikönyvek szintén lefedi valamennyi tudományterületet. Pasztilla 2010. október 30., 12:30 (CEST)

Az Itk-ra utaltam. – Mathae Fórum 2010. október 30., 12:36 (CEST)

És hol a bánatban van az leírva, hogy nekem már üldözési mániám sem lehet?! Pasztilla 2010. október 30., 12:58 (CEST)

Akkor jó. Nekem mered mondani az egyenlőségjelet?! Pestinek, hogy füle van a tepsinek?! Titokban most is azt a szisztemát gyászolom, mer nektek nem vót elégjó. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 18:35 (CEST)

Sajnálom. Az itten a keretcímnek van fenntartva. Vita lezárva. Bár ha megpróbálnál érvelni, látok én rációt az egyenlőségjelben, de juszt se teszem meg helyetted. Pasztilla 2010. október 29., 18:43 (CEST)

Hógyisne! Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 29., 18:44 (CEST)

Kis- és nagybetű

Spekuláltam ezen a kisbetű – nagybetű dolgon, meg a cite paramétereihez való alkalmazkodáson.

Szerintem nevezd át a CitLibet mondjuk arra, hogy CitLibXXX, és a CitLib maga pedig legyen egy burkolósablon a CitLibXXX-hez. A burkolósablon pedig mindössze ennyiből fog állni:

{{CitLibXXX
|aut={{author}{{{szerző}}}{{{Szerző}}}{{{SZERZŐ}}}{{{aut}}}{{{Aut}}}{{{AUT}}}}
|isbn={{{isbn}}}{{{Isbn}}}{{{ISBN}}}
|loc={{{location}}}{{{loc}}}{{{Loc}}}{{{LOC}}}{{{hely}}}{{{Hely}}}{{{HELY}}}
...
}}

Így a felsorolt hét változatban elfogadja az AUT-ot, a felsorolt háromban az ISBN-t, stb.

Van azonban egy kellemetlen mellékhatás is: ha a felhasználó tévedésből több változatban is megadja ugyanazt a paramétert, akkor azok tartalmát a burkolósablon összeragasztja.

A kellemes mellékhatás, hogy a CitLib kódját leegyszerűsítheted, mert ettől kezdve biztosan számíthat a burkolósablon által szállított paraméterváltozatra.

Karmela^üzenőlap 2010. október 31., 06:47 (CET)

Szerintem kiváló ötlet. Egyetlen kérdés: ezzel a fajta maszkolással meg lehet oldani a switchet is, például a hónapnév-rövidítés vagy az arab–római számkonvertálás esetén? Pasztilla 2010. október 31., 11:01 (CET)

A kérdést annak idején nem vettem észre. A válasz: igen. Karmela^üzenőlap 2010. november 30., 23:10 (CET)

accessdate=

Hiányolom ezt a paramétert a hálón is elérhető könyvekhez. Kell, mert ha később esetleg már nem elérhető, ennek alapján könnyebb keresni a webarchívumokban. Karmela^üzenőlap 2010. november 21., 23:05 (CET)

Igen, ez fent van a listámon, egyetlen megkötéssel: az ég egy adta világon semmi értelmét nem látom annak, sőt, hogy a címleírásban is megjelenítse (ha megaduzzasztott címleírást akarunk, akkor persze lehet), azaz rejtett paraméterként képzelem el. Pasztilla 2010. december 26., 13:03 (CET)

második isbn

Ha a könyvnek két ISBN-je van, hogyan kell a sablonba berakni a másodikat? – Hkoala 2010. december 26., 11:37 (CET)

Találékonyan Ez tipikusan az a szituáció, amely miatt egészen fölöslegesnek tartanám egy pluszparaméter bevezetésével a sablont dagasztani, szóval szerintem trükközéssel, egy ISBN a sablonba, egy mögé:

• {{CitLib|isbn=963-05-6800-4}}, ISBN 963-85773-0-4
• (cím?). ISBN 963-05-6800-4   , , ISBN 963-85773-0-4

Vagy mindkettő a sablonba:

• {{CitLib|isbn=963-05-6800-4, ISBN 963-85773-0-4}}
• (cím?). ISBN 963-05-6800-4, ISBN 963-85773-0-4   ,

Pasztilla 2010. december 26., 12:57 (CET)

Nagyjából ezt csináltam, csak nem vesszővel, hanem és-sel elválasztva, de már javítom is, hogy magamra ne vonjam uraságod rosszallását. – Hkoala 2010. december 26., 13:52 (CET)

Cö-cö... még olyat! Pasztilla 2010. december 26., 13:57 (CET)

Tényleg: miért van két isbn? Ogodej ^vitalap 2010. december 26., 15:59 (CET)

Mert két kiadója van. – Hkoala 2010. december 26., 16:29 (CET)

No egy pillanat, megálló van, én azt hittem, többkötetes kiadvány egyedi (kötetspecifikus) ISBN számait akarod jelölni a címleírásban. Több kiadó közös kiadványa esetében nincs több ISBN, mert a terjesztő továbbra is egy kiadó, és annak a kiadói azonosítójával oszt ISBN-t az OSZK, és az az ISBN jelenik meg a könyv vonalkódjában is. Arról esetleg lehet szó, hogy a kiadók más-más országban vannak bejegyezve, így pl. a magyarországi terjesztést a Móra, a szlovákiait a Kalligram intézi, így ennek megfelelően osztja ki a nemzeti ISBN-t a magyar és a szlovák nemzeti könyvtár, és az adott országban terjesztett könyvekben az adott ország ISBN-je és az annak megfelelő vonalkód szerepel. De alapvető elv, hogy 1 kiadvány = 1 ISBN. Láttam már olyat én is, hogy az ipresszumban jelölnek a társkiadókhoz köthető ISBN-eket is, ez azonban könyvkiadási és -terjesztési szempontból porhintés. Pasztilla 2010. december 26., 16:52 (CET)

Amihez kérdeztem, annak éppenséggel két kolozsvári kiadója van:

• Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1   (a kiadványon az ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)

Ilyenkor mi a helyes eljárás? – Hkoala 2010. december 26., 17:53 (CET)

Az ISBN nemzetközi szabvány, Romániában sem lehet két ISBN-je egyetlen könyvnek. Ugyanott közlik a két ISBN-t? Vonalkód van a könyvön? Az MNB a Gloria Kiadó-féle ISBN-t (8267) jelöli csak. Pasztilla 2010. december 26., 19:02 (CET)

Vonalkód nincs rajta. A két ISBN a belső borítón, egymás alatt található, a fent megadott sorrendben. Mind a két ISBN 973 helyett 9073-mal kezdődik. – Hkoala 2010. december 26., 20:50 (CET)

Hát, ez nagyon szubsztandard. A 9073 is nyilván rossz, amitől nem enyhülök meg egyik kiadó irányában sem, ejnye. Én használnám a gloriásat, de rájad van bízva, itten nincs okosság. Pasztilla 2010. december 27., 00:40 (CET)

Nem találom egyik ISBN-t sem az ISBN-keresőkben, sem a román nemzeti bibliográfia, sem a román nemzeti könyvtár nem értesült még róla, így nehéz igazságot tenni. Pasztilla 2010. december 27., 00:50 (CET)

Helló. Bocs, hogy beleszólok, de lehet két ISBN-je egy könyvnek, mert az ISBN kiadványhoz kapcsolódik, amely két kiadó esetén mindkettőnek a saját terméke, még ha egy produktumról is van szó. Pl. a Mokkában keress rá két kiadó által kiadott kötetekre: Oprheusz és Új Mandátum, lásd: [1] Konkrét dokumentum: ISBN 963-7971-46-7 ISBN 963-7476-14-8 Üdv, Chale ^vita 2010. december 27., 14:58 (CET)

Tényleg lehet, de ezt szerintem Pasztilla is tudja. Olyannyira lehet, hogy például kötésváltozatoknak is lehet külön (a kartonáltnak 1, a fűzöttnek másik, a kék borítósnak 1, a bordónak másik stb.). De az is igaz, hogy nem kötelező megkülönböztetni, futhat egyazon ISBN alatt is. Elvileg a változatlan utánnyomásnak is újat kéne kérni, ha nem ugyanabban az évben jelent meg... Bennó^fogadó 2010. december 27., 15:46 (CET)

Re Bennó: Fentebb épp azt fejtegettem, hogy nem tudok róla, miszerint ugyanannak a könyvnek két ISBN-je is lehet.

Re Chale: A kötésváltozatok már nem ugyanazok a könyvek (és a változatlan utánnyomások sem, ezért is kell rá ISBN). A Mokka katalógusának véletlenszerű tételei helyett az ISBN szabványt érdemes nézni, emlékeim szerint fel volt töltve a netre, de most nem találom. Pasztilla 2010. december 27., 16:44 (CET)

Már meg is van: ISBN útmutató. A közös kiadások ISBN-je 5.8. alatt, de gyakorlatilag ugyanezt írtam le fentebb, kérni és feltüntetni lehet, de a másodlagos ISBN-ek amolyan dummy ISBN-ek. Pasztilla 2010. december 27., 16:47 (CET)

Ha több kiadó közösen jelentet meg egy könyvet, általában annak a kiadónak az ISBN-jét teszik
bele, amelyik a terjesztésre jogosult. Lehetőség van arra is, hogy minden résztvevő kiadó beletegye
a saját ISBN-jét; ebben az esetben fel kell tüntetni azt is, hogy melyik szám melyik kiadóhoz
tartozik. A vonalkódhoz csak az egyik ISBN-t lehet felhasználni.

Részemről okés, meg vagyok győzve és új dolgot is tanultam. :-) Csak magam pontosítására: a példám nem véletlenszerű példa volt a Mokkából, hanem 3 olyan kötet, amit az Orpheusz és (!) az Új Mandátum adott ki közösen. Ezért mindhárom könyvnek 2-2 ISBN-je van, minkét kiadótól egy-egy. Én nem különbőző kötésváltozatú kiadásokra gondoltam és nem is ilyen példát adtam, az csak véletlen, hogy a különböző bibliográfiai leírások miatt történetesen 3-3 leírás van a Mokkában. Valójában a fenti három példa teljesen ugyanaz a kiadás. ;-) Alább tehát egy kötet, két kiadó és két ISBN, kicsit beleírva a leírásba az egyértelműsítés miatt. Üdv, Chale ^vita 2010. december 27., 18:55 (CET)

Szerző: Morrison, Jim 
Cím: Amerikai ima / Jim Morrison ; [vál. és ford. Földes (Hobo) László]
Dátum: 1993
Megjelenés: Budapest : Orpheusz : Új Mandátum, 1993
ISBN: 963-7476-14-8 (Új Mandátum) és 963-7971-46-7 (Orpheusz)

paraméternevek

nekem nem tetszik, hgy rövidítve van az angol. Jósten se megy ki sablondoku nélkül belőle. Persze jó, hogy sablonmesterrel lehet használni, de kellene egy olyan verzió is, amiben teljesen ki vannak írva az angol paraméternevek, mert ez így confusing és iszonyú idő bogarászni a sablondokut a magyarázatához. – Jiélún de xiǎolóng^{(Jay kissárkánya) papírtekercs} 2011. január 6., 17:14 (CET)

Bővítési, módosítási javaslat

Érdemes lenne a kiadvány szerkesztője számára egy külön paraméter, mert simán a „közreműködőkben” nem lesz egységes a jelölés (szer., szerkesztő: stb). A hivatkozott forrás nyelvének megadási lehetősége sem lenne rossz. → Raziel ^szóbuborék 2011. február 24., 08:39 (CET)

nyelv opció

Az OMM kapcsán vettem észre, hogy nincs nyelvi opció. Kérem csináljátok meg ezt is bele. Szajci ^pošta 2011. szeptember 10., 19:58 (CEST)

Én is kérem. Mindenben van, csak ebben nincs! Pkunk^pošta 2014. április 13., 08:43 (CEST)

Átállás sablonnyelvről Luára

Pepo41 elkészült a {{CitLib}} sablon átírásával sablonnyelvűről Luára (a luás változat munkaneve: {{CCitLib}}), és azt egyúttal körültekintő hibaelemzéssel is ellátta: az új változat a hibás paraméterezést zárójelbe tett rövid szövegekkel jelzi. A hétvége folyamán megtörténik az átállás. Ha feltűnne valami ezzel kapcsolatban, vagy ha kérdésetek van, akkor azt ezen a lapon jelezzétek, hogy minden egy helyen legyen. Arra az esetre, ha a valami nagyon nem stimmelne (bár ez valószínűtlen Pepo41 hosszas tesztjei után), a {{CitLib_Régi}} őrzi az eredeti sablonnyelvű változatot.

--Karmela posta 2014. március 13., 22:00 (CET)

ISBN paraméter hiba

A következő paramétert nem fogadja el:

|isbn= 963 06 003 X

, azt írja erre: helytelen ISBN kód, :96306003X Ez a MOKKA adatbázisból származik, nem tudok másikat. Kérem javiccsa ki. Pkunk^pošta 2014. április 13., 08:50 (CEST)

@Pkunk: Melyik könyv ISBN számáról van szó és melyik cikkben van rá szükség? (Pkunk, nem szokás egymás hozzászólásába belejavítani, ezért kérlek te magad korrigáld a megjegyzésed utolsó szavát, fő, hogy ne díszelegjen már a Wikipédiában a „javitsa ki” ilyen mellément helyesírással.) --Karmela posta 2014. április 13., 20:50 (CEST)

Raoul Wallenberg, Források: Forgács Gábor: Emlék és valóság: mindennapjaim Raoul Wallenberggel. Budapest: Kolor Optika. 2006. 1–168. o. = Wallenberg füzetek ...

@Karmela: Azzal szeretném kezdeni, hogy köszönöm a közreműködést az ISBN-es kérdésben, ami megoldotta a problémát. Viszont a hozzászólásomhoz írt megjegyzésre válaszolva: azt eddig is tudtam, hogy a WP egy humortalan társaság, de az, hogy föl sem ismerik a tréfát, na, az azért megdöbbentő. A "mellément helyesírás" pedig csak konvenció kérdése, ma ilyen, holnap olyan: lehet, hogy a következő Helyesírási Szabályzat pont ezt az alakot fogja előtérbe hozni. 100 szónak is 1 a vége: nem javítom ki, amit leírtam, mert az úgy jó, ahogy van, és akinek nem tetszik, az ... hát, tegyen amit akar. A lényeg, hogy ez csak egy laza utalás volt Szalacsi bácsi videójára. Megnyugtatásodra közlöm, hogy a cikkekben nem tréfálkozom. Üdv, Pkunk^pošta 2014. október 25., 20:24 (CEST)

@Pkunk, valóban nem voltam éppen a humorérzékemnél, pedig elég nyilvánvaló lett volna. Lehet, hogy aznap túl sok anonbejegyzést javítottam :) Mindenesetre bocs.

Szalacsi bácsi videóját nem ismerem, adsz egy linket?

--Karmela posta 2014. október 25., 21:02 (CEST)

Vitalapodon a helye. Pkunk^pošta 2014. október 25., 21:29 (CEST)

Hibás formázás

Megoldva

Ha van url és fejezet, akkor az In szócska is belekerül a linkbe:

Kód	{{CitLib|url=http://valami|fejezetcím=Fejezetcím|cím=Cím|szerző=Szerző}}
Rögzített	Fejezetcím. In Szerző: Cím.
Substolt	(cím?).
Aktuális	Fejezetcím. In Szerző: Cím.

Miért nem lehet substolni? --JulesWinnfield-hu ^vita 2014. október 25., 00:42 (CEST)

De hát miért is kéne substolni? Csak speciális funkciójú sablonokat szoktunk substolni, például amelyikben aláírás is van, de éppenséggel az olyan sablonokat soha, amiknek az a célja, hogy egységes legyen a címleírás, hiszen a substolás azt jelentené, hogy a sablonon tett javítások nem mennének keresztül azokon a helyeken, ahol eddig használtuk a sablont. --Karmela posta 2014. október 25., 07:29 (CEST)

Javítottam. --JulesWinnfield-hu ^vita 2014. október 28., 21:16 (CET)

ISBN paraméter hiba 2

Sziasztok! Az ostorménfa szócikkben az alábbi paramétert nem fogadja el a sablon:

|isbn=963-232-279-5

A hibaüzenet ugyanaz, mint a korábbi szakaszban is említett: helytelen ISBN kód, :9632322795. Ez az ISBN egyébként az alábbi könyvre vonatkozik:

Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival II. Szerkesztette: Terpó András. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1987.

A mű kétkötetes, s kipróbáltam: az összkiadás ISBN számát elfogadta a sablon. Én azonban csak a második kötetet használtam fel a szócikkben, az elsőt nem. Megoldható lenne, hogy elfogadja a sablon ezt az ISBN-t is? Köszönettel: --Sphenodon ^vita 2016. november 27., 03:56 (CET)

A sablon jól teszi, hogy jelzi a hibát; elgépelés esetén ez hasznos. Itt nem elgépelésről van szó, hanem a könyvön tényleg hibás ISBN szerepel (a mokka.hu szerint helyesen 963 232 297 5 lenne). Ilyenkor az lehet a megoldás, hogy a CitLib-ben nem töltöd ki az isbn paramétert, és a leírás végére odabiggyeszted a {{hibás ISBN}}^(?) sablont; lásd az alábbi példát. Hkoala 2016. november 27., 14:33 (CET)

• Viburnum lantana (ostorménfa, bangita), in: Caprifoliaceae – Bodzafélék. In Növényrendszertan az ökonómbotanika alapjaival II. Szerkesztette: Terpó András. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1987. 666 (665–667). o.   (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-232-279-5

Oh, nagyon köszönöm a segítséged, Hkoala, minden világos! Úgy járok el, ahogy’ javasoltad. :) --Sphenodon ^vita 2016. november 28., 00:22 (CET)

ISMN

MegoldvaWikipédia-vita:Sablonműhely#Nem létező ISMN paraméter, MTA-tagazonosító. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. április 10., 16:36 (CEST)

Nincs kedve valakinek ismn paramétert csinálni a sablonba? Gyimhu ^vita 2017. július 20., 20:09 (CEST)

173+7 db ilyen sablonunk van, noha ilyen paramétere nincs a sablonnak. @Gyimhu: A továbbiakban lehetőség szerint ne adj meg nemlétező paramétert egy sablonnak. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 20., 19:40 (CET)

@Bencemac: És komolyan gondolod, hogy 173+7 sablon használatát fogom megtanulni és fejben tartani? Kettőt használok, és már azt sem értem, miért kettő, hiszen majdnem teljesen azonosak a paramétereik: CitLib és CitWeb.

Miért ne használjak nem létező paramétert? Az angol wikiben a kémiai sablonokban bevett gyakorlat, hogy így jelzik a szócikk ellenőrzött változatát. Gyimhu ^vita 2018. március 23., 23:22 (CET)

Szerintem Bencemac arra gondolt, hogy 180 helyen van megadva a {{CitLib}}-nek az ISMN paraméter. A sablonból nézve egy nem létező paraméter megadása az esetek jelentős részében hibát jelez, például elgépelt paraméternevet, vagy olyan esetet, amikor a szerkesztő nem vette észre, hogy nem létezik az általa használni kívánt paraméter. Ezért a megadott, de nem használt paramétereket érdemes jelezni. Ez történhet agresszívebben vagy kevésbé agresszíven; úgy tűnik, hogy a sablon készítője az agresszív hibajelzések mellett döntött, így hasonlóan tervezem jelezni a nem használt paramétereket is. Természetesen van lehetőség egy adott paraméter hibajelzésének eltüntetésére (ez technikailag úgy működik, hogy a Lua-program lekéri a paraméter értékét, majd nem csinál vele semmit), de sok értelmét nem látom – inkább vagy meg is kéne jelenítenie, vagy az egyéb/misc paraméterben kéne tárolni őket. – Tacsipacsi ^vita 2018. március 23., 23:33 (CET)

188 darab (173+7+8, nyolc esetben még az ISMN helyes leírása sem sikerült) olyan CitLib sablonunk van, amit javítanunk kell, mert nemlétező paramétert tettél bele. Egy nemlétező paraméter értéke nem jelenik meg az outputon, ellenben ezek javításával fölösleges munkát generálsz, amit lehetne értelmesebb dologra is fordítani. Ezért ne tegyél egy sablonba nemlétező paramétert. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 24., 10:17 (CET)

Oldalszám utáni pont

A {{CitLib|tit=Cím|pag=5. és 8}} leszedi a pontot az 5. oldal utánról: Cím. 5 és 8. o.   A dokumentációbeli példában csak azért nem, mert vessző van a pont után.

Nem lehetne megcsinálni, hogy csak a mező végén levő pontot szedje le, mást ne bántson? Gyimhu ^vita 2017. július 24., 22:42 (CEST)

Kötet paraméter

Szerintem nagyon jól jönne egy kötet (alias vol) paraméter, például a húszkötetes lexikonok címleíró sablonjaihoz. Én így képzelném el:

{{CitLib |aut=Szerző Károly |tit=Cím |subtit=Alcím |vol=1. kötet (A–Be) |lan=en |ass=Főszerk. Vágó László}}

Szerző Károly: Cím: Alcím. 1. kötet (A–Be). (angolul) Főszerk. Vágó László.

Ha senkinek nincs ellenvetése, szívesen megcsinálom. – Tacsipacsi ^vita 2018. március 17., 23:36 (CET)

•  Támogatom, a {{Literatur}} felszámolásának egyedül hátramaradt teendője (|Band=). Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 19., 15:48 (CET)

@Pasztilla: Mi a véleményed? – Hkoala 2018. március 20., 08:10 (CET)

Felfogás kérdése, de szerintem egyszerűbb, ha a kötetszámot és -részcímet a cím részeként fogjuk fel. Magyar nagylexikon I. (A—Be); A magyarság néprajza III.: Életmód; Pirézia története IV.: A trapéz hódoltság évszázadai. E sablon létrejöttének egyik fő mozgatórugója a felesleges bonyolítások és komplikációk elkerülése, a partikuláris, máshogy is megoldható célok miatti paraméter-túlburjánzás kiküszöbölése volt. Ezért ellenzem. Pasztilla 2018. március 20., 08:51 (CET)

Például Sablon:Magyar nagylexikon és vagy hatvan másik forrássablon, amit így hoztam létre. Pasztilla 2018. március 20., 08:55 (CET)

@Pasztilla: A probléma viszont az, hogy a fenti trehányságnak köszönhetően 153 db forrás tartalmazza ezt a paramétert. Márpedig valamit csinálnunk kell velük. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 20., 09:28 (CET)

Milyen trehányságra gondolsz? Emberek használtak egy nem létező Tom paramétert? Pasztilla 2018. március 20., 09:55 (CET)

A sablon maga volt trehányság, a miértjét a linkelt szakaszban találod. A sablon lecserélésének egyik következménye, hogy 153 db kötet paraméter keletkezett (Band→kötet) a már meglévő 78 db |vol= mellé. Mielőtt nekifogtam (Tacsipacsi közreműködésével) a CitLib hibás paraméterneveinek javításának, majd 180 különféle paraméter volt használatban. Ezres nagyságrendekre gondolj. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 20., 10:33 (CET)

Nem tudok most elmerülni a részletekben, úgyhogy hiszek neked anélkül, hogy érteném. A kérdésem az, hogy miért az a megoldás, hogy létrehozunk a CitLibben paramétereket? Pasztilla 2018. március 20., 10:50 (CET)

Nekem ez a helyzet csak apropó volt, amúgy is régen motoszkált bennem, hogy jó lenne egy ilyen paraméter. Szerintem a kötet nem feltétlenül képezi a könyv címét, az én felfogásomban az általad említettek sem, de egy olyan esetben különösen nem, amikor például egy regényt középen kettévágnak, és csak arra ügyelnek, hogy fejezet végén érjen véget a kötet. Ilyenkor a kötet semmilyen önálló logikai egységet nem alkot, nincsen címszerű kötetmegjelölés, csak annyi, hogy „1. kötet”. Nekem ez csúnyán néz ki kurzívval, hiszen nem cím. Azt gondolom, hogy ekkora szerkesztői szabadságot meg kéne hagyni – ha valaki a cím részeként képzeli el, akkor írja úgy, ha meg nem, akkor meg amúgy. – Tacsipacsi ^vita 2018. március 20., 19:33 (CET)

Jogos, foghatod fel úgy, hogy ha nincs szerepe a címleírásban, akkor terjedelmi adat, ugyanúgy, mint az oldalszám. Nem kell neki külön paraméter. Pasztilla 2018. március 20., 19:40 (CET)

Az általam említett esetekben hogyhogy nem a cím része? Akkor A magyarság néprajzánál hova tennéd, hogy a harmadik kötet címe az Életmód? Pasztilla 2018. március 20., 19:42 (CET)

• A magyarság néprajza. Budapest: Akadémiai. 1980. III kötet 345–355. o.  
• A magyarság néprajza. Budapest: Akadémiai. 1980. III/345–355. o.  
• A magyarság néprajza III: Életmód. Budapest: Akadémiai. 1980. 345–355. o.  

Látom, a pontot még mindig kiszedi, ha kell, ha nem. Pasztilla 2018. március 20., 20:05 (CET)

Természetesen a kötet paraméterbe, hiszen arra csinálnám. (Lehet, hogy itt mégis a cím mellett döntenék, de a Magyar nagylexikon esetében semmiképpen sem.) – Tacsipacsi ^vita 2018. március 20., 20:49 (CET)

És pontosan ez az oka, hogy miért alakult ki a metódus úgy, ahogy. Olyan nincs, hogy egyszer itt, egyszer ott tüntetik fel ugyanazt a paramétert. Végignézték a lehetséges előfordulásokat, opciókat, és azt látták, hogy bizony a kötetszám több esetben elidegeníthetetlenül része a címnek. Ezért része a címnek minden esetben, akkor is, amikor nem látszik annyira szervesnek. A kötetparaméterről: ennek a sabloncsaládnak az összegründolását annak idején két okból indítottam el: 1) legyen egy a szabvány és a magyar publikációs hagyományok felől is értelmezhető címleírás (szemben az értelmezhetelen Cite Bookkal), és 2) ne legyen ez egy karácsonyfasablon, hanem csak a feltétlenül szükséges elemeknek legyen paraméterük, a keresztnévnek, a könyv gerinchosszának, a keret- és rész-ISBN-nek lehetőleg ne. Mindkettő használhatósági szempont, szem előtt tartva, hogy nem a Nemzeti Bibliográfiai Intézet vagyunk, hanem a címleírás alapelemeivel kívánunk forrásokat megadni a szócikkeinkhez, lehetőleg egyszerűen és könnyen. Sajnos azóta már elindult a karácsonyfa jellegűvé válása, mert úgy fest, hogy az emberek többsége képtelen egyszerűen gondolkodni, és minden szir-szarnak van már ebben is saját paramétere. Nehezen értem meg, miért kell túlhasználni egy egyszerűnek induló dolgot, és miért nem tehető be a kötetjelölés akár a címparaméterbe, akár a terjedelmet jelölő paraméterbe. A terjedelemadatok kategóriáján belül maradva semmi nem állít meg bennünket abban, hogy akkor ne legyen egy tablószám, rejtett oldalszám, bibliográfia oldalszámai paraméter is, de minek, ha ugyanezek az információk már ma is elhelyezhetőek a sablonban paraméterduzzasztás nélkül is??? Civilben tíz éve projekteket menedzselve határozott meggyőződésem, hogy sokkal jobban járunk, ha ahelyett, hogy minden egyes felhasználói igényre fejlesztéssel (hegesztéssel) válaszolunk, inkább magát a folyamatot tesszük átláthatóvá és egyszerűvé. Ha most beteszünk egy kötetparamétert, annak tudatában tesszük be, hogy szócikkek tízezrei használják már a sablont, és körülbelül ezres nagyságrendben lehetnek azok a CitLib-sablonok a szócikknévtérben, amelyekbe a szerkesztők már betették a kötetjelölést (magam is több százba), és az új paraméterrel csak azt érjük el, hogy lesz egy n-ik variánsa a címleírásoknak. Az egységesség persze már rég oda, de akkor is. Pasztilla 2018. március 20., 21:14 (CET)

Ha nem, hát nem. Eddig is túléltem valahogy e nélkül a paraméter nélkül, bár szenvedve, ezután sem fogok belehalni. Legfeljebb nem lesz egységes a címleírás, mert minden esetben, amikor szükségem lenne rá, kiszenvedek valamit, ami az én előző megoldásommal sem feltétlenül konzisztens, nem hogy másokéval – hiszen a dokumentáció egy mukkot nem ír erről a kérdésről, így nem tudok mi alapján szabványos formátumot alkalmazni. – Tacsipacsi ^vita 2018. március 20., 21:26 (CET)

Az, hogy a dokumentáció nem említi — az a hiba! Amit lehet orvosolni. Pasztilla 2018. március 20., 22:02 (CET)

Picit messzire sodródtunk a probléma forrásától. @Pasztilla: Hülyén fog hangzani, de megpróbálom elmagyarázni, miért kell a paraméter. Sajnos az egész részben arra vezethető vissza, hogy 2007-ben bármiféle magyarítás nélkül átvettük és használni kezdtük a német {{Literatur}} sablont. Ezen források magyarított sablonba burkolása idén történt meg. A sablon paraméterei között volt egy band is, amit megfelelő alternatíva hiányában ideiglenesen kötetre cseréltem, noha a ilyen paramétere nincsen a CitLib-nek. Az elmúlt napokban sikerült kipucolni a sablon összes hibás/nemlétező paraméterezését, így végre élesíthetővé vált az (anélkül, hogy lapok ezrein jelenjen meg), hogy a szoftver hibás paraméter esetén egy böszme hibaüzenettel jelezze ezt a szerkesztőnek. Mindez viszont addig nem kapcsolható be, amíg nem kezdünk valamit a következő, gyakran használt, ám a sablonban nem létező paraméterekkel; kötet/vol (154+78 db) és ISMN (173+7+8 db). Utóbbi (lásd két szakasszal feljebb) az egyéb paraméter segítségével viszonylag könnyedén kiküszöbölhető, a kötet esetén viszont döntenünk kell; vagy beépítjük a sablonba, vagy mennie kell.

Itt most nem arról van szó, hogy mindenáron egy újabb paraméterrel akarjuk bővíteni a sablont, hanem arról, hogy a probléma (amit egyesek trehányságának köszönhetünk) technikailag így oldható meg legkönnyebben. A hibaüzenetre szükségünk van, máskülönben semmi nem akadályozza meg a hibák visszaszivárgását, viszont a paraméterek törlése a források csorbulásával járna; így marad a sablon bővítése. Azt pedig bizton állíthatom, hogy én még egyszer neki nem állok átjavítani több ezer paraméter. Bencemac ^{A Holtak Szószólója} 2018. március 21., 17:22 (CET)

Bencemac, félrértesz, ez a sablon nem az enyém, nem tiltok és nem engedélyezek, csak meglátásokat vártatok, és az enyém ez volt. Megértem, amit írsz, a berzenkedésem legfeljebb akkor áll fenn, ha 1) ezután a kötetinformációba tett paraméter teljesen idegen test lesz a sablon kimenetében (ezen nyilván együtt alakithatunk), 2) azt látom, hogy a címleírás rèszeként megadott kötetleírás átkerül ebbe az új paraméterbe. Pasztilla 2018. március 21., 17:30 (CET)

 támogatom Én az oldalszám elé szoktam írni a kötetet jobb híján, merthogy enélkül értelmetlen az oldalszám. Nem célszerű a címbe bevenni, mert nem az a cím, hogy „Römpp vegyészeti lexikon 3. kötet L–P”, hanem az, hogy „Römpp vegyészeti lexikon”. Gyim ^vita 2020. július 12., 11:19 (CEST)

é. n.

Hajdanán a CitLib, ha nem adott meg a szerkesztő évszámot, megjelenítette az ilyenkor szokásos é. n. (= év nélkül) rövidítést. Ez most már nincs, lehet tudni, hogy miért? Pasztilla 2019. november 2., 19:18 (CET)

Sorozatcím

További sézrevétel, hogy a sorozatjelölésnek ponttal kellene záródnia, nem vesszővel. A vessző csak akkor játszik, ha van sorozatszám is. Például itt az első nem jó, a második jó. Pasztilla 2019. november 2., 19:25 (CET)

• A gyermek: Regény. Ford. Balogh Arthur. Budapest: Athenaeum. 1895. = Az Athenaeum Olvasótára,  
• A gyermek: Regény. Ford. Balogh Arthur. Budapest: Athenaeum. 1895. = Az Athenaeum Olvasótára, 58.